Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.306/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év december hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ÍTÉLETET: Az emberölés bűntette kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság 16.B.72/2006/
- számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege helyesen 170.410.(százhetvenezer-négyszáztíz) forint, melynek megfizetésére a vádlottat kötelezi. Egyebeken az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 7.200 (hétezer-kétszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S: A Pest Megyei Bíróság a
- év szeptember hó
- napján kelt 16.B.72/2006/
- számú ítéletével a vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében állapította meg. Ezért őt 2 évi végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélete, melybe az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek további sorsáról, valamint a vádlottat kötelezte 112.410, -forint bűnügyi költség megfizetésére, míg további 46.000,- forint bűnügyi költség tekintetében úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása végett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.746/2008/
- számú átiratában és képviselője a nyilvános ülésen a bejelentett ügyészi fellebbezést lényegében fenntartotta. Indítványozta azonban a tényállás kiegészítését a sértett sérülésének leírására vonatkozóan azzal, hogy a sértett 2 cm bemeneti nyílású, pontosan meg nem állapítható mélységű és irányú szúrt sérülést szenvedett el. Indítványozta annak megállapítását is, hogy a szúrt csatorna legalább 3-4 cm-es hosszúságú kellett, hogy legyen minimálisan, de ennél hosszabb is lehetett, a kés akár markolatig is behatolhatott. A fellebbviteli főügyészség a bűnösségi körülmények közül indítványozta az időmúlásnak az enyhítő körülmények köréből történő kirekesztését. Átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés kirívóan enyhe, alkalmatlan a büntetési célok elérése, ezért a vádlottal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazására van szükség. A vádlott javára szóló enyhítő körülményekre tekintettel azonban a fellebbviteli főügyészség lehetőséget látott a Btk. 45.§
(2)bekezdésének alkalmazásával fogház fokozat alkalmazására. Indítványt tett arra is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a vádlottat kötelezze további 46.000,- forint bűnügyi költség megfizetésére is, mivel az elsőfokú bíróság e költség tekintetében tévesen és megalapozatlanul rendelkezett úgy, hogy azt az állam viseli. A nyilvános ülésen a vádlott védője felszólalásában a sértett idős korára, beismerő vallomására, és a jelentős időmúlásra tekintettel az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A vádlott az utolsó szó jogán megbánását hangsúlyozta. A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján a Pest Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. A felülbírálat során megállapította, hogy a Pest Megyei Bíróság az eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításakor az ügy érdemi elbírálásához szükséges tényeket teljes körűen feltárta, az igen széles körű bizonyítási eljárás során a szükséges bizonyítékokat beszerezte, és azokat értékelés körébe vonta. A bizonyítékokat mind önmagukban, mind egymással összevetve megvizsgálta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás túlnyomó részében megalapozott, mentes a Be. 351.§-ának
(2)bekezdésében írt hibáktól, csupán kisebb részben szorul helyesbítésre, kiegészítésre az iratok alapján a Be. 352.§
(1)bekezdése a) pontja értelmében. Az elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdésének első sorát akként módosítja, hogy a vádlott az utolsó közös italozásukat - melynek időpontja
- év szeptember hó
- napja volt - követően… Kiegészíti e bekezdést azzal is, hogy a vádlott felesége a sérelmükre elkövetett lopás miatt
- év szeptember hó
- napján feljelentést tett a rendőrségen (nyomozati iratok 247-
- oldal). Az ítélet
- oldal
- bekezdésének első sorát azzal egészíti ki a vádlott és a tanúk vallomása alapján, hogy a vádlott 16 óra körül tért vissza ismét a söröző udvarára. Az elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdését kiegészíti azzal, hogy a vádlott az utcára a tanúval ment ki, ahova őket rövid időn belül a sértett is követte. Az utcán a tanú lemaradt a vádlottól, míg a sértett tovább kísérte a vádlottat a lakásuk felé. Az elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdését azzal egészíti ki, hogy a szúrt csatorna iránya és mélysége pontosan nem határozható meg, de az minimum 3-4 cm volt. (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal, igazságügyi orvos-szakértő vallomása). E kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság által mérlegeléssel megállapított tényállás immár minden tekintetben megalapozott és a Be. 252.§
(2)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az elsőfokú bíróság az indokolási szükségszerűen, de eleget tett. kötelezettségének bár kétségtelenül Megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság bár a bizonyítékokat hiánytalanul feltárta és számba vette, azonban az ítéletben azoknak inkább csak az ismertetésére szorítkozott, így némiképp adós maradt a bizonyítékok értékelésével. Ennek ellenére a megállapított tényállás pontos, iratellenes megállapítások nem tartalmaz. A tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése is törvényes. A Fővárosi Ítélőtábla azonban nem értett egyet az elsőfokú ítélet
- oldalán a cselekmény jogi minősítésére vonatkozóan kifejtett elsőfokú bírói állásponttal. Nem helytálló az az ítéleti megállapítás ugyanis, hogy a vádlottnak a cselekmény elhatározásakor, illetve annak végrehajtásakor nem állt szándékában megölni a sértettet. Miként arra a
- számú irányelvben írtak rámutatnak az elkövető tudattartamára számtalan körülményből kell és lehet következtetni. Jelen esetben a vádlottnak a „megölök mindenkit”, „kinyírlak”, „meg foglak szúrni” kijelentései az általa alkalmazott eszköz, a szúrás ereje, helye és iránya egyértelműen arra utal, hogy a tudatában felmerült a sértett halálának esetleges lehetősége, ám azt nem kívánva, hanem abba belenyugodva követte el a cselekményét. Ekként tehát - ahogy azt később az elsőfokú bíróság maga is megállapította - a vádlott eshetőleges szándéka az emberölés tekintetében megállapítható. A vádlott esetében a hiánytalanul felsorolt bűnösségi körülményeket ugyancsak helyesen értékelve szabta ki az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben - a Btk. 87.§
(1)és
(2)bekezdés b) pontját alkalmazva - a büntetést. A bűnösségi körülmények közül a cselekmény elszaporodottságára vonatkozó megállapítást mellőzi az ítélőtábla a súlyosító körülmények közül, hiszen erre vonatkozóan megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A vádlott javára szóló enyhítő körülmények túlsúlyára, különösen életkorára, büntetlen előéletére, megbánására tekintettel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint mind a büntetés mértéke, mind pedig a felfüggesztés tartama megfelelő, és a vádlott esetében alkalmas a büntetési célok eléréséhez. Ugyanakkor észlelte a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróságnak a bűnügyi költség összegére vonatkozó megállapítása nem helyes. A vádlott tekintetében 46.000,- forint összegre vonatkozóan ugyanis úgy rendelkezett, hogy azt a magyar állam viseli, ám ennek indokát az ítéletben nem adta. Helytelenül határozta meg az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét is, mert figyelmen kívül hagyta a költségjegyzék 13. tétele alatt bejegyzett 12.000,- forintot, ami a tanú útiköltsége volt. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összeges így helyesen 170.410,- forint. Az iratokból nem állapítható meg egyetlen olyan körülmény sem, amely a 46.000,forint állam általi viseléséről szóló ítéleti rendelkezést megalapozná. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság bűnügyi költség összegére, valamint a 46.000,- forint bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését a Be. 372.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, míg az ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§
(2)bekezdésén alapszik. Budapest, a
- év december hó
- napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke Dr. Halász Irén sk. előadó bíró Zólyominé dr. Törő Erzsébet sk. bíró A Pest Megyei Bíróság 16.B.72/2006/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.306/2008/
- számú ítéletében írt változtatásokkal
- év december hó
- napján jogerőre emelkedett. Budapest, a
- év december hó
- napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Pécsi Orsolya tisztviselő