Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.76/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- december
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A
- rb. üzletszerűen elkövetett szerzői jogok megsértésének bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- április
- napján kihirdetett Kb.II.49/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat 150.000,- (egyszázötvenezer) forint összegű vagyonelkobzásra is ítéli. A vádlottal szemben kiszabott pénzmellékbüntetést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- április
- napján kihirdetett Kb.II.49/2006/
- számú ítéletével a vádlottat 78 rb szerzői jogok üzletszerűen elkövetett megsértésének bűntette és 60 rb szerzői jogok megsértésének vétsége miatt - halmazati büntetésül - 1 évi és 6 hónapi végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 50.000.-Ft pénzmellékbüntetésre és lefokozásra ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Az eljárás során lefoglalt bűnjeleket részben elkobozni, részben pedig a vádlott részére kiadni rendelte. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 600.000.-Ft megfizetésére a vádlottat kötelezte, míg a fennmaradó 345.120.-Ft tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli. Az ügyész az első fokú ítéletet tudomásul vette, a vádlott azonban részfelmentésért, és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében fellebbezést jelentett be. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.73/
- számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletét felülbíráltra alkalmasnak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, törvényesen minősítette a vádlott cselekményét, ezért a vádlott és védő részfelmentés érdekében bejelentett fellebbezését nem tartotta alaposnak. Egyetértett a mellékbüntetések alkalmazásával is, azonban álláspontja szerint mulasztott az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben nem alkalmazott vagyonelkobzást is. Indítványozta ezért az első fokú ítélet megváltoztatását, a vádlottal szemben 150.000.-Ft összegű vagyonelkobzás elrendelését. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője perbeszédében fellebbezését, valamint az elsőfokú tárgyaláson előterjesztett perbeszédében foglaltakat is fenntartotta. Nem vitatta, hogy védence a számítógépes programok tekintetében megvalósította a terhére rótt bűncselekményt, azonban a másolt filmek vonatkozásában a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapításával nem értett egyet. Véleménye szerint az eljárás során nem került bizonyításra, hogy a vádlott üzletszerűen valósította volna meg a cselekményét, hiányolta, hogy e körben tanúbizonyítás lefolytatására nem került sor. Ezért e tekintetben fenntartotta védence felmentésére tett indítványát és álláspontja szerint ezért vele szemben vagyonelkobzás kimondásának sincs helye. A vádlott személyi körülményeire figyelemmel a bűnügyi költség további mérséklését indítványozta. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a másodfokú nyilvános ülésen jelenlévő képviselője az átiratában foglaltakat továbbra is fenntartotta. Álláspontja szerint az eljárás során meggyőzően bizonyításra került, hogy a vádlott üzletszerűen valósította meg cselekményét, a rendelkezésre álló bizonyítékok ezt alátámasztották. Kifejtette, hogy a jogosultak polgári jogi igényt nem terjesztettek elő, ezért szükségképpen felmerül a vádlottal szemben vagyonelkobzás elrendelése. A törvény ugyanis kötelezően előírja a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság méltányosan járt el, amikor a vádlottat csak a bűnügyi költség egy részének megfizetésére kötelezte, véleménye alapján e kötelezés további mérséklése nem indokolt. Megismételte átiratában tett indítványát. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács a releváns bizonyítékokat számba vette azok intézkedéséről ítéletének
- oldalától
- oldaláig adott számot. Foglalkozott a vádlott védekezésével és azt összevetette az eljárás során feltárt további bizonyítékokkal. Tárgyaláson meghallgatta az informatikai szakértőt, akinek véleményét az ítélet tényállásába beépítette. Mérlegelési jogkörében eljárva meggyőző indokát adta annak, hogy a vádlott azon védekezését, hogy a nála lefoglalt másolt filmeket saját célra készítette, miért nem fogadta el. Ítéletének tényállása csupán annyiban szorul kiegészítésre, amennyiben szükségessé vált a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változások rögzítése. A vádlott tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 352.§
(1)bekezdés a./ pontja alapján azzal egészíti ki a tényállást, hogy; „A vádlott továbbra is munkanélküli, 54.000.-Ft szociális segélyben részesül, amiből munkanélküli feleségét és két gyermekét tartja el.” E kiegészítéssel az első fokú ítélet már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott és védője által részbeni felmentés érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen állapította meg, hogy elkövette a 60 rb Btk.329/A.§
(1)bekezdésébe ütköző szerzői jogok megsértésének vétségét. A vádlott jogellenesen töltött le számítógépes programokat, amellyel 60 jogtulajdonos vagyoni érdekeit sértette. Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. tv. rendelkezéseire. A vádlott a számítógépes programok letöltésével túllépte az un. szabad felhasználás korlátait, amelyet a törvény
- és 35.§-ai tartalmaznak. A 35.§
(1)bekezdése ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy a szabad felhasználás nem vonatkozik a szoftverre. Az elsőfokú bíróság helyesen következetett arra is, hogy a vádlott megvalósította a 78 rb Btk.329/A.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés b./ pontja szerint minősülő szerzői jogok üzletszerűen elkövetett megsértésének bűntettét is. A katonai tanács a bizonyítékok okszerű értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott nem csak saját célra, hanem rendszeres haszonszerzés érdekében másolt filmeket, amelyeket kollégáinak értékesített. E körben figyelembe vette a vádlott nyomozás során tett vallomását, valamint a gépéről lementett e-mail-eket. A védő e körben bejelentett fellebbezése lényegében a bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadta, ezért eredményre nem vezethet. A védő jogi érvelése, mely szerint a filmek internetről való másolása bűncselekményt nem valósított meg pedig a következők miatt nem alapos. A már idézett szerzői jogról szóló törvény 35.§-a szerint természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az a jövedelemszerzés, vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A törvény szerint e rendelkezés nem vonatkozik többek között a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra sem. Az irányadó tényállás szerint a vádlott haszonszerzés céljából valósította meg cselekményeit, továbbá az internetről, tehát számítógépes adatbázisból töltötte le azokat a filmeket, amelyeket másoknak eladott. Ezért tevékenysége az idézett törvényi meghatározás szerint nem esik, az un. szabad felhasználás körébe, így megvalósította a terhére rótt bűncselekményt. A vádlott nyomozás során tett vallomásában elmondta, hogy kb. 500 filmet másolt darabonként 300-500.-Ft árért, ezt huzamosabb ideig 2005. őszétől, 2006. májusáig művelte, cselekménye alkalmas a Btk.137.§ 9. pontjában írt üzletszerűség megállapítására. Az ügyészi fellebbezés a vádlottal szemben vagyonelkobzás alkalmazására alapos. A Btk.77/B.§
(1)bekezdés a./ pontja szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Az eljárás adatai alapján megállapítható és ezt a katonai tanács ítéletének tényállásában is rögzítette, hogy 500 db filmet többszörözött a vádlott 2005. őszétől kezdődően, darabonként legkevesebb 300.-Ft értékben. Ebből legkevesebb 150.000.-Ft bevételre tett szert, amelyet a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatva a törvény kötelező rendelkezése folytán elkobozni rendelt. A Be. 354.§
(5)bekezdése alapján a másodfokú bíróság e rendelkezése nem ütközik a súlyosítási tilalommal. A büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság részben alaposnak találta. A módosított tényállás alapján megállapítható, hogy a vádlott megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal nem rendelkezik, így hiányzik a pénzmellékbüntetés Btk.64.§
(1)bekezdésében írt törvényi előfeltétele. Ezért a másodfokú bíróság a vádlottal szemben kiszabott pénzmellékbüntetést mellőzte. Egyébként az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a bűnösségi körülményeket és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a törvénnyel már többször összeütközésbe került vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának van helye. A halmazati elvekre is figyelemmel törvényesen határozta meg a kiszabott szabadságvesztés tartamát, és helyesen rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról is. Nem tévedett akkor sem, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott magatartásával méltatlanná vált a rendfokozat viselésére, és ezért őt katonai mellékbüntetésként lefokozásra is ítélte. A szabadságvesztés felfüggesztésének 2 évi próbaidőben történő meghatározása szintén méltányos, a másodfokú bíróság a büntetés további enyhítésére nem látott lehetőséget. Az elsőfokú bíróság szintén méltányosan járt el, amikor a vádlottat mentesítette a felmerült bűnügyi költség kb. 1/3-ának megfizetése alól, a bűnügyi költség további mérséklésére a másodfokú bíróság már nem látott lehetőséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései az elkobzásról és a lefoglalt tárgyak kiadásáról szintén törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- december
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
- december
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző