Mfv.10778/2007/7 – Kúria

MfvK.IV.10.778/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csákay Zoltán ügyvéd által képviselt Kft. felperesnek a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság

1. május
2. napján meghozott 4.M.175/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Munkaügyi 4.M.175/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperessel munkaviszonyban álló G. A.
6. július 18-án a munkahelyén munkaidőben rosszul lett, elesett és a fején megsérült. A sérült részére az alperes
7. július
8. napjától
9. augusztus 1-ig terjedő időszakban baleseti táppénzt folyósított. Az alperes 27/
10. számú (módosított) fizetési meghagyásával 57.223 forint jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás visszafizetésére kötelezte a felperest. Az indokolás szerint a sérült részére történt kifizetés felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a biztosított keresőképtelensége sorsszerű megbetegedés következménye, ezért az nem tekinthető baleseti eredetűnek. Tekintettel arra, hogy a táppénz felvétele óta eltelt több mint 30 nap miatt az ellátás összegét a biztosítottól visszakövetelni nem lehet, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
11. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
12. §-ának /3/ bekezdése alapján a felperes foglalkoztató köteles azt megtéríteni. A felperes keresetében kérte a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését arra tekintettel, hogy a dolgozó sérülése üzemi balesetnek minősül. A foglalkoztató a vonatkozó törvények szerint járt el, így részéről mulasztás, a valóságtól eltérő adatszolgáltatás nem történt. A munkaügyi bíróság az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint az, hogy a biztosított milyen okból lett rosszul, nem nyert megállapítást, azonban nemcsak a munkával összefüggésben, hanem a munkavégzés közben egyéb okból bekövetkezett baleset is üzemi balesetnek minősül. Ezt támasztja alá, hogy a munkába menet vagy onnan jövet bekövetkezett baleset is üzemi balesetnek minősül, annak ellenére, hogy nincs összefüggésben a konkrét munkavégzéssel. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Nem értett egyet az ítéleti indokolás azon kijelentésével, mely szerint a jogszabály értelmében a munkavégzés közben egyéb okból bekövetkezett baleset is üzemi balesetnek minősül. Egyrészt a törvényszöveg olyan megfogalmazást, mint „egyéb ok” nem tartalmaz, másrészt a jogszabályhelyből nem is lehet ilyen következtetést levonni. Álláspontja szerint a bíróság a jogszabályt helytelenül idézte, és abból téves következtetést vont le, ezzel megsértette az Ebtv.
13. §-ának /1/ bekezdését. Az alperes kérte elbírálását. a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a munkaügyi bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le. Az Ebtv.
14. § /1/ bekezdése szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. A perbeli esetben megállapítható volt, hogy a sérült dolgozót nem a munka végzése közben, azonban azzal összefüggésben - a biztosított munkahelyén munkaidőben - érte a baleset, így a Legfelsőbb Bíróság egyetértett azon felperesi baleseti táppénz járt. állásponttal, hogy a sérült részére Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a balesetet előidéző ok, és annak okozataként bekövetkezett baleset nem azonos fogalmak, ezért téves az alperes azon okfejtése, amely szerint a sorsszerű megbetegedés miatt bekövetkezett sérülés nem tekinthető baleseti eredetűnek, ezért nem ismerhető el üzemi balesetnek. A baleset üzemi jellegének megítélésekor a perbeli esetben nem volt annak jelentősége, hogy milyen ok idézte elő azt. A jogszabályhely értelmezése szempontjából a hangsúly azon volt, hogy a sérülés a munkavégzéssel összefüggésben történt-e, és mivel a dolgozó munkaidejében, munkahelyén következett be, az a munkavégzéssel összefüggőnek minősült. Jogalap nélküli megállapítás tehát nem történt, ezért a sérült részéről jogalap nélküli ellátás felvételére sem került sor. Ebből következően a baleseti táppénz visszakövetelésének joga sem a sérült felé, sem a foglalkoztató felé nem nyílt meg. Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a perben rendelkezésre állt adatok tanúsága szerint a felperesi munkáltató részéről mulasztás, valóságtól eltérő adatszolgáltatás nem történt, ezért az Ebtv.
15. §-ának /3/ bekezdése nem volt a perbeli esetben alkalmazható. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt nem sértette meg, ezért azt a Pp.
16. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest a Pp.
17. §-ának /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
18. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. Az eljárás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
19. évi LXXXIII. törvény 75/A. §-a alapján tárgyi illetékmentes, ezért az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest,
20. november
21. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő