Kfv.37498/2007/5 – Kúria

Kfv.IV.37.498/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kulcsárné dr. Zalavári Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ alperes ellen vadászterület határának megállapítása iránti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Ihász Lajos ügyvéd által képviselt Zrt. beavatkozott - a Zala Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 7.K.21.172/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei Bíróság 7.K.21.172/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesi beavatkozónak 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Zala Megyei I.rendű alperes neve - mint elsőfokú vadászati hatóság - a
6. január
7. napján kelt HV.29.4/158/
8. számú határozatával a
9. július 4-én L. településen megtartott földtulajdonosi gyűlés határozata és a vadászati jog kényszerhasznosításra vonatkozó szabályok szerinti hivatalból történő megállapítása során az adott vadászterület határát
10. március 1-től a vadászterületre vonatkozó üzemterv érvényességének lejártáig a vadászterület határainak leírásával megállapította, egyidejűleg a vadászterületet kódszámmal nyilvántartásba vette. A vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselőjeként a beavatkozót az elsőfokú vadászati hatóság a határozattal úgyszintén nyilvántartásba vette. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
11. április
12. napján kelt 043/5-4/
13. számú határozatával az elsőfokú határozatot a vadászterület határának kérelemre történő megállapítása tekintetében - a határozat egyéb rendelkezésének változatlanul hagyása mellett - megváltoztatta, és a
14. július 4-én megtartott földtulajdonosi gyűlés határozatai alapján benyújtott vadászterület megállapítására irányuló kérelmet elutasítva, a vadászterület határát - az elsőfokú határozatban foglaltak szerint - hivatalból állapította meg. A határozat indokolása arra hivatkozott, hogy a kialakítani kérelmezett vadászterület átfedésben volt az L-ben
15. július 3án tartott földtulajdonosi gyűlés határozatai alapján kialakítani kérelmezett vadászterülettel, az érintettek között egyezség nem jött létre, ezért a vadászterület határát - szemben az elsőfokú hatósági állásponttal, amely azt kérelemre állapította meg hivatalból kellett megállapítani. Az elsőfokú vadászati hatóság a
16. február
17. napján kelt, a HV 29.4/149-9/
18. számú határozatával módosított, HV 29.4/1494/
19. számú határozatával a felperes által képviselt földtulajdonosoknak a vadászterület határa megállapítására vonatkozó kérelmének részben helyt adott, egyidejűleg a N., L., B., R., K., L., L., R., G. települések közigazgatási területét érintően a vadászterület határát hivatalból
20. március 1-től a vadászterületre vonatkozó üzemterv érvényességének lejártáig megállapította, a vadászterületet kódszámmal nyilvántartásba vette. Emellett a
21. július 3-án L. településen megtartott földtulajdonosi gyűlés határozata alapján az érintett vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselőjeként a felperest nyilvántartásba vette. A felperes keresetében az alperes 04.3/5-4/
22. számú határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a határozat figyelmen kívül hagyta a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
23. évi LV. törvény /a továbbiakban: Vtv./ és a Vtv. végrehajtása tárgyában kiadott 79/
24. /V. 5./ FVM rendelet /a továbbiakban: Vhr./ rendelkezéseit. Álláspontja szerint értékelendő tény lett volna, hogy a
25. július 3-án megtartott felperesi gyűlésen a jogszabályi előírásokat betartva a földtulajdonosi közösség már jogszerűen rendelkezett a földhasználat (a vadászterület határai) kérdéskörében. A beavatkozó által
26. július 4-én összehívott földtulajdonosi gyűlés - a július 3-i földtulajdonosi gyűlés határozataira figyelem nélkül - a beavatkozó formailag nem megfelelő meghatalmazásai alapján hozott olyan határozatot, amely területi átfedést eredményezett. Kifogásolta a felperes, hogy a vadászati hatóság határozatában a vadászterület határainak megállapítása - az átfedés kiküszöbölése során a bérleti joggal rendelkező vadásztársaság jogait figyelmen kívül hagyta. A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és azt elutasította. Ítéletének indokolásában a Vtv.
27. § /1/ bekezdésére,
28. § /5/ bekezdésére,
29. § /1/ bekezdésére, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
30. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
31. § /1/ bekezdésére,
32. § /1/ bekezdésére és
33. § /1/ bekezdés a/ pontjára, továbbá a Pp.
34. § /1/ bekezdés a/ és c/ pontjára hivatkozott. Elsődlegesen leszögezte, hogy az alperes határozatát kizárólag a kereseti kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül. Mind az alperes, mind a beavatkozó hivatkozott ellenkérelmében arra, hogy a felperes saját vadászterülete határait megállapító határozattal szemben jogorvoslattal nem élt, ezért e határozat jogerős. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperesnek (a felperes által képviselt vadászati-földtulajdonosi közösségnek) a felülvizsgálni kért határozat tekintetében nincs kereshetőségi joga. Kifejtette, hogy a közigazgatási eljárásban a felperest a beavatkozói vadászterület határainak megállapítása iránti eljárásban is ügyféli jogok illeték meg, hiszen a felperesi és a beavatkozói vadászterületek között területi átfedés volt, melyet a hatóságnak kellett megszüntetni; ügyféli mivolta folytán tehát a felperes perindítási joga a Pp.
35. § /1/ bekezdés a/ pontja alapján fennállt. Nem volt azonban figyelmen kívül hagyható az a tény, hogy a felperesi földtulajdonosi közösségnek a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelmét - részben hivatalból jelölve ki a vadászterület határait - az elsőfokú hatóság a HV.29.4/149/4/
36. számú határozatával elbírálta, és e határozat jogerőre emelkedett. A jogerős határozat tehát a felperesi földtulajdonosi közösség által kérelmezett vadászterület határait jogerősen megállapította. A megyei bíróság álláspontja szerint e jogerő nem csupán annyit jelent, hogy a határozat nem támadható meg (alaki jogerő), hanem az adott perbeli jogesetben közigazgatási anyagi jogerőről is beszélhetünk. Hivatkozott a megyei bíróság a Vtv.
37. § /1/ bekezdésére, melynek értelmében a vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára érvényes (
38. március 1-től kezdődően). A megyei bíróság álláspontja szerint a Vtv. és a Vhr. e tárgykörben újabb határozat hozatalára nem ad lehetőséget, és ez a döntés megváltoztathatatlanságát is, azaz az anyagi jogerőt is jelenti; következésképpen a felperesi vadászterület határait az elsőfokú hatóság módosított - HV.29.4/149/
39. számú, jogerős határozatának megfelelően adottnak, meg nem változtathatónak kell tekinteni a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára nézve. Ily módon tehát a felperesi vadászterület jogerősen megállapított határait a beavatkozói vadászterületre vonatkozó perbeli határozat bírósági felülvizsgálata eredményeként a hatályon kívül helyezés, vagy új eljárásra kötelezés sem változtatná meg, következésképpen a felperesi tulajdonosi közösség kereshetőségi joga hiányzik. Megjegyezte a megyei bíróság, hogy a felperesnek, mind a perben felülvizsgálni kért, mind a saját - a vadászterülete határának megállapítására vonatkozó kérelmét elbíráló határozatot keresettel kellett volna támadnia ahhoz, hogy a bíróság a beavatkozói kérelmet elbíráló közigazgatási határozatot - a kereshetőségi jog hiányának megállapításán túl - érdemben, a keresetben felhozott jogszabályok tekintetében is vizsgálhassa. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Álláspontja szerint a kényszerhasznosítást elrendelő határozat jogszabálysértő, mivel a területi átfedést eredményező határozat a jogszabályi előírásokkal ellentétesen összehívott tulajdonosi gyűlésen, a Magyar Államot, szabálytalan meghatalmazással képviselő Rt. szavazatával került meghozatalra. Kifogásolta a felperes, hogy a megyei bíróság ítélete meghozatalakor nem tárta fel a tényállást, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a keresettel támadott határozat szerint megállapított 2536 ha területű vadászterületből 966 ha területrész tulajdonosai azonosak a
40. július
41. napjára összehívott tulajdonosi közösség tagjaival. A felperes álláspontja szerint a Vtv.
42. § /1/ bekezdése értelmében a vadászati jog - mint vagyoni értékű jog - a föld-tulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Erre tekintettel a keresettel támadott határozat ellen a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosi közgyűlésének képviselője keresetindítási joggal rendelkezik. Hangsúlyozta a felperes, hogy nem a
43. július
44. napján meghozott határozat alapján létrejött vadászterület határait vitatja, hanem azt, hogy a
45. július
46. napján megtartott tulajdonosi közgyűlés - melyen a felperes által képviselt tulajdonosok területei is érintettek voltak - szabálytalanul került összehívásra és lefolytatásra. A felperesi álláspont szerint a jogszabályellenesen összehívott és lefolytatott tulajdonosi közgyűlés döntésére, illetve ilyen döntés alapján keletkező területi átfedés miatti kényszerhasznosítást elrendelő határozat meghozatalára nem kerülhetett volna sor. Hangsúlyozta, hogy kezdettől fogva állította, miszerint a
47. július 4-i tulajdonosi közgyűlésen hozott határozat a szabálytalanságok miatt érvénytelen, mely álláspont a határozat elleni fellebbezésében részletesen kifejtésre került. Kérte a felperes felülvizsgálati kérelmében a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását arról, hogy a tulajdonosi közösségek összehívása, illetve a Magyar Állam tulajdonában lévő területek képviselete a perbeli jogesetben megfelel-e a Vtv. és a Vhr. rendelkezéseinek, a jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyásával hozott határozat megalapozhatja-e a kényszerhasznosítást elrendelő közigazgatási határozatot, továbbá a kényszerhasznosítással érintett területek tulajdonosainak - mint tulajdonosi közösségnek - a tulajdonuk hasznosítását érintő határozat ellen van-e keresetindítási joga. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ítélet hatályban tartására irányult. ellenkérelme A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. a jogerős
48. § /1/ A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a megyei bíróságnak a jogerős ítélete indokolásában kifejtett megfelelő jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott - jogi okfejtésével. A felperesnek a perben felülvizsgált határozatok tekintetében kereshetőségi joga nem állt fenn, ezért jogszerűen utasította el a megyei bíróság az erre irányuló keresetet. A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes és az alperesi beavatkozó által képviselt földtulajdonosi közösségek vadászterületei között átfedés volt. A területi átfedés határidőig történő megszüntetésére vonatkozó hatósági felszólítás eredménytelenül telt el, az érintettek között egyezség nem született; ezért jogszerűen intézkedett a vadászati hatóság a Vtv.
49. § /1/ bekezdés a/ pontja alapján a vadászterület határának megállapításáról. A vadászterület határainak kijelölése során a követendő hatósági eljárást a Vhr. szabályozza. Helyesen foglalt állást a megyei bíróság atekintetben, hogy a felperes akkor, amikor a saját vadászterületük határát kijelölő határozatot nem, hanem csakis az alperesi beavatkozó által képviselt tulajdonosi közösség vadászterületének határát megállapító határozatot támadta keresettel, nem rendelkezett e tekintetben kereshetőségi joggal. Az átfedésre tekintettel önállóan azon határozat jogszerűségét vizsgálni nem lehet, és mivel a Vtv.
50. § /1/ bekezdése értelmében a vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára érvényes, jogszabályi lehetőség. annak érintésére ez okból sem volt A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperesi beavatkozó képviseleti jogosultságának vizsgálata nem tartozott a jelen közigazgatási per keretei közé, a határok kijelölése tárgyában hozott közigazgatási határozatot - az érintettek közötti egyezség hiányában - nem lehetett jogszabálysértőnek tekinteni; továbbá a kényszerhasznosítással érintett területek tulajdonosainak - mint tulajdonosi közösségnek - a tulajdonuk hasznosítását érintő határozat ellen van ugyan keresetindítási joguk, azonban kizárólag a saját területük vonatkozásában. Amennyiben a határ-megállapítást kifogásolják, úgy valamennyi, e tárgyban hozott közigazgatási határozatot keresettel kell támadniuk, mert a határok érintésére, az ezzel kapcsolatos kifogások érdemi vizsgálatára a bíróságnak csakis akkor van jogszabályi lehetősége. Minderre tekintettel a jogerős ítéletnek a Pp.
51. § /2/ bekezdésének megfelelő felülvizsgálata során a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Pp.
52. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
53. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
54. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/
55. /VI. 26./ IM rendelet
56. § /2/ bekezdése értelmében köteles. Budapest,
57. november
58. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő