Bf.50/2007/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.50/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
2. évi november hó
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntető ügyben a Zala Megyei Bíróság
4. évi február hó
5. napján kihirdetett B.30/2006/
6. számú ítéletét I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja, a vádlottal szemben 1.140.000.- / Egymillió-egyszáznegyvenezer /Ft vagyonelkobzást rendel el. A másodfokú eljárásban 3000.- /Háromezer/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet I.r. vádlott visel. Indokolás: A Zala Megyei Bíróság Zalaegerszegen, a Be.XXVI. fejezetében szabályozott lemondás tárgyalásról eljárás keretében,
7. február
8. napján tartott nyilvános ülés alapján hozott B.30/2006/
9. számú ítéletében I.r.vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntettében és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért halmazati büntetésül 7 hónap, végrehajtásában 2 /kettő/ évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. II.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Kötelezte vádlottakat egyetemlegesen, és I.r. vádlottat külön, az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ügyész az ítéletet ellen I.r.vádlott terhére, kizárólag a vagyonelkobzás elrendelése érdekében jelentett be fellebbezést. I.r.vádlott vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. II.r. vádlottal szemben az ítélet - fellebbezés hiányában- az első fokú eljárásban jogerőre emelkedett. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.117/2007/1-I. számú átiratában és képviselője az ítélőtábla nyilvános ülésén a vagyonelkobzás elrendelésére irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta, és az első fokú ítélet megváltoztatásával 1.140.000.-Ft érték erejéig I.r.vádlottal szemben vagyonelkobzás elrendelését indítványozta. A vádhatóság álláspontja szerint a földhivatal, mint magánfél polgári jogi igényt az eljárás során nem érvényesített, emiatt a Btk. 77/B. § /5/ bekezdésének a) pontjába foglalt mentesítést tévesen vette az első fokú bíróság figyelembe, mert csak a büntetőeljárás során érvényesített vagyoni igény fedezetére szolgáló vagyonra kell mellőzni a vagyonelkobzást. A vádlott védője a fellebbezési eljárás nyilvános ülésén perbeszédében az ügyészi indítványt jogilag helyesnek tartotta és indítványozta, hogy az ítélőtábla méltányosságból ne rendeljen el vagyonelkobzást, illetve az első fokú ítéletet hagyja helyben. I.r.vádlott a fellebbezési eljárás nyilvános ülésén vagyoni viszonyairól elmondta, hogy tanfolyamra jár, minimál bért, családi pótlékot és gyermektartást kap, havi jövedelme kb. 90.000.-Ft. Az ügyészi fellebbezést és a fellebbviteli főügyészség indítványát az ítélőtábla alaposnak tartotta. Az ítélőtábla a a Be.348.§. /3/ bekezdésének korlátai között a vagyonelkobzás vonatkozásában vizsgálta felül a Zala Megyei Bíróság ítéletét, amely a megállapított tényállást, a vádlott bűnösségét, a bűncselekmény minősítését és az alkalmazott büntetést nem érintette, mert a fellebbezésre jogosultak közül az ügyész által bejelentett fellebbezés I.r.vádlottal szemben, csak a vagyonelkobzásra vonatkozó részében függesztette fel az első fokú ítélet jogerőre emelkedését /a Be.346.§ /4/ bekezdése /. Az ítélőtábla a felülbírálat során elsődlegesen azt állapította meg, hogy a megyei bíróság a külön eljárásra tartozó, tárgyalásról lemondás törvényi feltételeinek megfelelően, nyilvános ülésen folytatta le a bizonyítási eljárást, ennek során hatályon kívül helyezést eredményező, vagy relatív eljárási hibát nem vétett. A vádlott bűnösségét hivatali visszaélés bűntettével halmazatban, vagyon elleni bűncselekmény, sikkasztás bűntettének elkövetése miatt is megállapította, de a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a K-i Körzeti Földhivatalnak okozott kár összegét jelentő 1.140.000 forintértékre vagyonelkobzást nem rendelt el annak ellenére, hogy a sértett polgári jogi igényt nem terjesztett elő. Ítéletének indokolásában hivatkozott ugyan arra, hogy azt a vagyont az elkövetőtől el kell vonni, amellyel a bűncselekmény elkövetése során gazdagodott, a kötelezően alkalmazandó vagyonelkobzás intézkedésről még sem döntött. A megyei bíróság bár felismerte, hogy a vagyonelkobzás elrendelésének törvényi feltételei adottak, a sikkasztással okozott kár összegét nemzetközi egyezményre hivatkozva a sértett kárigénye fedezetének biztosítása érdekében, valamint méltányosságot gyakorolva elkobzás alá nem vonható vagyonnak tekintette, ezért elutasította a vádhatóság indítványát. Ítéletének
10. oldalán kifejtett jogi indokolás szerint büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igényként nem értékelhető, hogy a Z-i Megyei Földhivatal a nyomozati iratok
11. oldalán található feljelentésében indítványozta az okozott kár megállapítását. Ebből a helyes megállapításból mégis arra következtetett, hogy a vagyonelkobzás a földhivatal kárának érvényesítése esetén a megtérítést meghiúsítaná, a vádlottal szemben pedig tényleges jövedelem nélkül, jelentős anyagi hátrányt okozna, amelyek miatt az intézkedés alkalmazása meghiusítaná a vádlott és a sértett korábbi, a bűncselekmény elkövetése előtti vagyoni helyzetének helyreállítását. Az elsőfokú bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor a Btk. 77/B. §-ának