Mfv.10531/2007/5 – Kúria

Mfv/K.III.10.531/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felperesnek a dr.Kiss Zoltán ügyvéd által képviselt Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosyítási Pénztár (Kecskemét, Izsáki u. 8.) alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

1. március
2. napján meghozott 2.M.278/2006/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2.M.278/2006/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes a
6. január
7. napján meghozott 05-10/2/
8. számú fizetési meghagyásával biztosított
9. február 24-én történt üzemi balesetével összefüggésben a felperesi foglalkoztatót összesen 118.737 forint összegű baleseti ellátás és kamatának megfizetésére kötelezte. Határozata indokolásában rögzítette az alperes, hogy a felperesi foglalkoztató által kiállított munkabaleseti jegyzőkönyv szerint a biztosított munkabalesetet szenvedett, amikor faforgács bútorlapok méretre szabása közben a szabászgép vágótárcsája bal kezének második és harmadik ujját megsértette. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a munkavédelemről szóló
10. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)
11. §-ának /2/ bekezdését,
12. §-ának /1/ bekezdését,
13. §- ának b/ és c/ pontjait,
14. § /5/ bekezdésének a/-c/ pontjait. A baleset a sérült szabálytalan munkavégzése mellett elsősorban ezért következett be, mert a baleset időpontjában a vágótárcsa védőburkolata és a hasítóék a munkaanyag vastagságához mérten nem volt megfelelően beállítva. Az igazságügyi szakértő vélemény szerint a gép kezelési és karbantartási utasítása alapján a hasítóéket a védőburkolattal úgy kellett volna beállítani, hogy a dolgozó keze ne férhessen a munkadarabhoz. Amennyiben a vágótárcsa védőburkolata megfelelően lett volna beállítva, akkor nem kerül a sérült keze a szabászgép vágótárcsájához akkor sem, ha a keze megcsúszik a munkaanyagon. A baleset időpontjában a társaság ügyvezetője, a munkáltatói jogkör gyakorlója szemtanúja volt a balesetnek, ebben az esetben elvárható lett volna a jogszabályok alapján, hogy az ellenőrzési kötelezettsége körében a munkáltató a szabászgép elindítása előtt gondoskodjon a gép védőberendezésének megfelelő beállításáról és utasítsa a sérült munkavállalót az egyéni védőeszköz használatára. A felperes keresetében kérte a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését. A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a kirendelt munkavédelmi szakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy a balesetet nem munkavédelmi szabályszegés okozta, hanem egy megmunkálandó anyagban lévő kemény idegen anyag. A szakértő szerint tolófa használata nem volt szükséges, a védőburkolat pedig megfelelő volt. A munkáltató nem ellenőrizte és követelte meg az egyéni védőeszköz használatát, munkavédelmi szabályszegést követett el. A védőkesztyű használata csak igen csekély mértékben befolyásolta volna a baleset súlyosságának mértékét, bekövetkeztét nem akadályozta volna meg. Mivel az
15. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
16. és 68/A. §-ai, valamint a 217/1997.(XII.1.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
17. §-ának /1/ bekezdései okozati összefüggést követelnek meg a munkavédelmi szabályszegés és a baleset bekövetkezte között, jelen esetben ez az okozati összefüggés nem állapítható meg, a baleset nem valamely munkavédelmi szabályszegés következménye, így a felperes nem kötelezhető a baleseti ellátás megtérítésére. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. A KK
18. számú állásfoglalásra hivatkozással kifejtett álláspontja szerint a jogerős ítélet törvénysértő. Kétségtelen, hogy a perben kirendelt igazságügyi szakértő a fizetési meghagyásban megjelölt munkáltatói szabályszegések egy részével kapcsolatban megállapította, hogy azokra az alperes alaptalanul hivatkozott, ugyanakkor az egyik kérdésben, a fizetési meghagyással összhangban megállapította a munkáltató felelősségét, nevezetesen, a munkáltató nem ellenőrizte a védőkesztyű használatát, illetve azt nem követelte meg. A munkáltatónak az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló magatartása, valamint hogy nem követelte meg a védőeszköz használatát, ok-okozati kapcsolatban áll a balesettel, hiszen az éppen a kesztyűhasználat hiányában következhetett be. A kesztyűhasználat elmaradása éppen úgy befolyásolta az események alakulását, mint a fában lévő idegen anyag fűrészlapnak ütközése. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
19. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A megyei bíróság által a perben kirendelt igazságügyi munkavédelmi szakértő szakvéleménye alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a szakértő szerint a sérült egyéni védőeszköz (védőkesztyű) nélkül végezte a munkafolyamatot. A baleset során a vágótárcsa védőburkolata sem volt megfelelően beállítva, mert akkor nem kerül oda a sérült keze még megcsúszás esetén sem. A balesetben közrehatott a sérült szabálytalan munkavégzése is, melyet a munkáltató elhárítani megelőzni tudott volna. A hasítóéket a védőburkolattal úgy kellett volna beállítani, hogy a dolgozó keze ne férhessen a munkadarabhoz, azonkívül az anyag mérete miatt tolófát kellett volna használni. A munkáltató eltűrte a szabálytalan munkavégzést. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a munkaügyi bíróság a szakvéleményben foglaltakat a Pp.
20. §-ának /1/ bekezdésébe ütközően iratellenesen, okszerűtlenül értékelte; a szakértő egyértelműen megállapította, hogy a felperesi munkáltató munkavédelmi szabályszegésével, ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával közrehatott a biztosított balesetének bekövetkezésében. Ebből következően az alperes a KK.
21. számú állásfoglalásra is figyelemmel az Ebtv. és a Vhr. vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazásával jogszerűen kötelezte a felperesi munkáltatót a biztosított balesetével összefüggésben felmerült baleseti ellátás és kamatának megfizetésére. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
22. §-ának /4/ bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest a Pp.
23. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati eljárás perköltségének a megfizetésére. Budapest,
24. április
25. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok