Kfv.II.39.341/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Varga-Sabján Petra ügyvéd által képviselt felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Kiss Elemér ügyvéd által képviselt beavatkozó beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- június 28-án kelt 22.K.32.300/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 22.K.32.300/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra további 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperesi beavatkozó kérelmére Budapest Zugló Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztály Építési Csoport a
- augusztus 23-án kelt 8/2397/17/
- számú határozatával a hrsz-ú ingatlanra építési engedélyt, a
- december 6-án kelt 8/2397/21/
- számú határozatával az ingatlanon levő építmények bontására bontási engedélyt adott. Mindkét határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be és az alperes a
- január 30-án kelt 08-195/2/
- számú és a
- február 2-án kelt 08-195/3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A felperes - egy beadványban - keresetet nyújtott be mindként alperesi határozat felülvizsgálata iránt. A felperes állította, hogy az építkezéssel, bontással érintett ingatlan telekalakítás révén, a Budapest kerületi Önkormányzattal közös tulajdonban álló ingatlanából történő ingatlanrész átadásával került kialakításra. A telekalakítás során elővásárlási jogát nem gyakorolhatta, ezért pert indított az önkormányzat ellen. A megindított perre tekintettel kérte a per tárgyalásának felfüggesztését. Vitatta az építési jogosultságot, állította, hogy a közműellátottsága biztosítottságát az építkezés hátrányosan érinti. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperesnek a per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmét az elsőfokú bíróság alaptalannak találta, mert a jelen perben felmerült jogkérdés eldöntése nem függ a felperes által kezdeményezett peres eljárás elbírálásától. A beavatkozó az építési jogosultságát a 46/
- (XII.29.) KTM rendelet (R.) 5.§
(1)bekezdés a/aa) pontja alapján tulajdoni lappal igazolta, a felperes hozzájáruló nyilatkozatára nem volt szükség. A felperes a szomszédos ingatlan társtulajdonosa, nem pedig az építkezéssel érintett ingatlané. A felperesnek azt a hivatkozását, hogy az építési és bontási engedély sérti az érdekeit, mert azon az ingatlanon keresztül biztosított a közműellátottsága nem találta megalapozottnak, mert az építési és bontási engedély megadásának nem akadálya a felperes közművezetékeinek a perbeli ingatlanon történt elvezetése. A felperes a perben nem is bizonyította, hogy a közműellátottsága veszélybe kerül az építési és bontási munka végzése folytán. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 3.§
(2)bekezdését, 152.§
(2)bekezdését, 221.§
(1)bekezdését, 206.§
(1)bekezdését. Az elsőfokú bíróság jogsértően járt el, amikor a per tárgyalását az általa indított perre figyelemmel nem függesztette fel. Ítéletét ebben a kérdésben nem is indokolta. Jogsértően állapította meg továbbá a bíróság, hogy bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, állításaikat nem bizonyították. Csak a per első tárgyalásán tett az alperes érdemi ellenkérelmet, amelyre azonban ott érdemben nyilatkozni és bizonyítási indítványt előterjeszteni nem tudott. Ilyen körülmények között a bizonyítás hiánya a terhére nem értékelhető. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a felperesnek a Pp. 152.§
(2)bekezdésének megsértésére való hivatkozását vizsgálta, amelyet nem talált megalapozottnak. A per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmet az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el, mert a felperesnek a tulajdonostársa ellen indított adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per mikénti eldöntése nem előkérdése az építési engedély iránti kérelem elbírálásának. A beavatkozó építtető a kérelem benyújtásakor a tulajdonosa volt az építkezéssel érintett ingatlannak, az építtető építési jogosultságát hiteles tulajdoni lap igazolta. A felperes által hivatkozott további eljárásjogi jogsértések fennállását a Legfelsőbb Bíróság nem állapította meg. Az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen és jogszerűen értékelte és mérlegelte, döntését megfelelően indokolta, a felperes alaptalan keresetét is megalapozottan utasította el. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során az alperesnek, az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. A felperes keresetében két közigazgatási határozat törvényességének felülvizsgálata iránt kezdeményezett peres eljárást, az illetéket a keresettel érintett határozatonként kell megfizetni, ezért a felperest pervesztessége folytán kétszeres összegű felülvizsgálati illetékfizetési kötelezettség terheli. A felperes a felülvizsgálati kérelmén a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére harminchatezer forint felülvizsgálati illetéket lerótt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a még hiányzó, további harminchatezer forint felülvizsgálati illeték megfizetésére kötelezte. Budapest,
- november
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Márton