← Magyarország

Kfv.37044/2008/4 – Kúria

Kfv.III.37.044/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Salamon András ügyvéd képviselt F. Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján kelt 1.K.21.241/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.K.21.241/2007/
  5. számú ítéletét - az alperes
  6. április
  7. napján kelt HAJ-551-3/
  8. számú határozatára és az elsőfokú hatóság 10219-2/
  9. számú határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú- és 20.000./azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint keresetiés 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az Ny. városban működő utazási irodában tartott helyszíni vizsgálat során az elsőfokú hatóság
  10. szeptember
  11. napján megállapította, hogy a kihelyezett programfüzetekben különböző utazási irodák kínálják szolgáltatásaikat. Ezek között volt a felperes „Egzotikus Utazások 2006-2007." programfüzete is. A programfüzet
  12. oldalán a repülőgépes utazásoknál olvasható, hogy menetrend szerinti repülőjáratokkal utaznak, hogy hol van a találkozóhely és a célterületen hogyan folyik tovább az utazás. Felhívják továbbá a figyelmet a menetrendhez történő alkalmazkodásra. Az utazások részvételi díjától külön tüntette fel a felperes a repülőtéri illetéket és a kötelezően kötendő betegség, baleset-, poggyászbiztosítási díját. A részvételi díjban tehát a teljes szolgáltatás ellenértéke meghatározva nem volt. Az alperes elsőfokú szerve e tényállásra tekintettel a felperest 50.000.- Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, egyúttal megtiltotta részére a jogsértő árfeltüntetés további folytatását. Az alperes a
  13. április
  14. napján meghozott HAJ-551-3/
  15. számú határozatával elsőfokú szervének határozatát helybenhagyta, mert osztotta azt az álláspontot, hogy az utast egyösszegben kell tájékoztatni arról, hogy hozzávetőlegesen milyen kiadásra számíthat. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes helyesen hivatkozott azokra a jogszabályokra, melyek szerint a szolgáltatás díja azonos a forgalomban fizetendő díjjal. A fogyasztó részére adott tájékoztatásnak olyannak kell lenni, mely alkalmas arra, hogy a teljes díjról tájékoztatást kapjon és ezáltal a szolgáltató választása könnyebb legyen. A felperes programfüzete ezen követelménynek nem felelt meg, ezért keresete alaptalan volt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a közigazgatási határozat első fokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a perbeli esetben tévesen hivatkozott a bíróság a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001./III.29./ GM rendelet /a továbbiakban: R./ szabályaira, azok nem alkalmazhatók, mivel az utazásszervezői és -közvetítői tevékenységre nézve az ár feltüntetésére vonatkozó előírásokat az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996./XII.23./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r./ tartalmazza. Jogszabálysértésként ezekre, valamint az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/2006./XII.23./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r.2./, a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999./II.12./ Korm.rendelet egyes rendelkezéseire, valamint a fogyasztóvédelemről szóló
  16. évi CLV. törvény /a továbbiakban: Fgytv./ 6.,
  17. és
  18. §-aira hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alapos. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság egyetért azzal az alperesi hatósági jogalkalmazási céllal, hogy nem kívánatos a kötelezően felszámítandó díjak külön feltüntetése, hiszen az ártájékoztatás célja, hogy a fogyasztó össze tudja hasonlítani az egyes szolgáltatások díját. Az alperes által hivatkozott törvényi, illetőleg rendeleti szabályok azonban nem teszik lehetővé az Fgytv.
  19. § /1/ bekezdésében hivatkozott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének megállapítását. Az alperes által megjelölt Fgytv.
  20. § a/ pontja,
  21. § /2/ bekezdése, illetve az R.
  22. § b/ pontja előírásaiból ugyanis nem vezethető le olyan tilalom, miszerint a szolgáltatás díja megosztott módon a fogyasztó tájékoztatására szolgáló szórólapon, tájékoztatón meghatározott szempontok szerint elkülönítve nem, csak egységesen egyösszegben tüntethető fel. A felperesi szórólap ugyanis összegszerűen meghatározva külön fizetendő tételeket is felsorolt - amelyek kötelezően igénybe veendők -, és opcionálisan rendelhető szolgáltatásokat is. Az Fgytv.
  23. § a/ pontja tájékoztatási kötelezettséget ír elő a szolgáltatás díját illetően,
  24. § /2/ bekezdése pedig a szolgáltatás díjának egyértelmű feltüntetését írja elő. Az R.
  25. § b/ pontja is csak meghatározza a szolgáltatás díjának fogalmát, mint a szolgáltatásért fizetendő minden fizetési kötelezettséget magába foglaló díjat, azonban nem tilalmazza a díj összegének megbontását. Az alperesi érvelést alátámasztja a Korm.r.
  26. § /1/ bekezdésének példálódzó felsorolása miszerint az utazási szervezés szolgáltatása körébe tartozik a közlekedés, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program, amelynek ellenértéke a részvételi díj -, ugyanakkor a
  27. § /1/ bekezdés d/ pontja említést tesz külön felszámításra kerülő díjakról, illetve nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a Korm.r. előírásai az utazás és az utazást közvetítő szerződésre, mint magánjogi szerződésre vonatkoznak, nem pedig a fogyasztók tájékoztatását illetően fogalmaznak meg kötelezettséget. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértőnek találta a megyei bíróság jogerős ítéletét, mert a felperes fogyasztóvédelmi rendelkezéseket nem sértett meg, ennél fogva a keresetének helytadó döntést kellett volna hozni a perben. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
  28. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  29. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben hatályon kívül helyezte új eljárásra kötelezés mellőzésével az alperes és elsőfokú szervének határozatát is /Pp.
  30. § /1/ bek./. Az alperest a Pp.
  31. §-a alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes Pp.
  32. §-a szerint felszámítható költségeinek megfizetésére. Az ítélet illetékre vonatkozó rendelkezése az illetékekről szóló
  33. évi XCIII. törvény
  34. §-án alapszik. Budapest,
  35. november
  36. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.