Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.57/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- november
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A lopás vétsége miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- március
- napján kihirdetett Kb.I.41/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben alkalmazott katonai mellékbüntetést lefokozásra súlyosítja. A bűnjelnyilvántartó könyv 6/
- szám alatt nyilvántartott JVC márkájú videokamerát és 1 db BN VF707U típusjelű akkumulátor lefoglalását megszünteti és megállapítja, hogy a tárgyak az állam tulajdonába kerülnek. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- március
- napján kihirdetett Kb.I.41/2007/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki lopás vétségében, ezért 200 napi tétel, napi tételenként 300.-Ft, összesen 60.000.-Ft pénzbüntetésre, valamint 2 évre a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási idő meghosszabbítására ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, az eljárás során lefoglalt videokamerát és akkumulátort elkobozni rendelte, valamint kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosítás, lefokozás katonai mellékbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője szintén 3 napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés érdekében. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.53/
- számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg. A vádlottal szemben szabjon ki lefokozás katonai mellékbüntetést, a bűnjelek lefoglalását szüntesse meg és állapítsa meg, hogy azok az állam tulajdonába kerülnek. Az ítélet indokolásában az enyhítő körülmények körét szűkítse oly módon, hogy mellőzze a bűnösségre kiterjedő beismerést, valamint azt, hogy a vádlott a felfedezés előtt jelentette a kamera feltalálási helyét. Egyebekben az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő előterjesztette fellebbezésének részletes írásbeli indokolását, amelyben az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését fenntartotta és elsődlegesen védence felmentésére, másodsorban a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. A védő arra hivatkozott, hogy a mozgó vonaton elhagyott tárgy nem minősülhet olyannak, amelynél a tulajdonosnak reális lehetősége lenne azt ismételten birtokba venni, ezért az talált dolognak, nem pedig idegen dolognak minősül. Kifejtette továbbá, hogy ugyanezen okból a vádlotti magatartás a lopás törvényi tényállásában írt elvételnek nem tekinthető. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére hivatkozva úgy érvelt, hogy a vádlott által megtalált kamera uratlan tárgy volt, így arra lopás nem valósulhatott meg. Álláspontja szerint az adott ügyben a nyomozóhatóságnak, illetve a vád képviselőjének nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy a vádlott tudata a törvényi tényállás valamennyi elemét teljes körűen átfogta. Az adott bűncselekmény gondatlanul, illetve eshetőleges szándékkal nem is követhető el. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést, valamint a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést, valamint a részletes írásbeli indokolásban foglaltakat ugyancsak fenntartotta. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy szeretne továbbra is rendőr maradni. A bejelentett katonai ügyészi, valamint védői fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A felmentésre irányuló védői fellebbezés nem alapos. A katonai tanács ítélete felülbíráltara alkalmas. Az elsőfokú bíróság a történeti tényállást a bizonyítékokkal összhangban állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a releváns bizonyítékokat számba vette, megfelelően értékelte, az eljárási szabályokat betartotta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson büntetőjogi felelősségét elismerte, beismerő vallomását ténybelileg alátámasztották a kihallgatott tanúk vallomásai, a rendelkezésre álló iratok, valamint a lefoglalt bűnjelek. A bíróság egyúttal ítélete 4. oldal utolsó bekezdésében, valamint 5. oldal első bekezdésében logikus indokát adta annak, hogy miért nem fogadta el a vádlott azon védekezését, hogy utóbb, a kamera eltulajdonításáról lemondott és annak megtalálását elöljáróinak jelenteni akarta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be.352.§
(1)bekezdés a./ pontja alapján a személyi körülmények tekintetében csupán annyiban szorul kiegészítésre, hogy;"A vádlott jelenleg a BRFK állományában teljesít szolgálatot." Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként kiegészített tényállás már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A katonai tanács az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségégre és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.316.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő lopás vétségében állapította meg. Az elsőfokú katonai tanács ítélete indokolásának
- oldal
- és
- bekezdéseiben helytállóan fejtette ki a jogi minősítéssel kapcsolatos álláspontját. Azt a másodfokú bíróság csupán kiegészíti az egységesnek tekinthető bírói gyakorlatra történő utalással, és a Büntető Törvénykönyv Kommentárjában foglaltakkal,így azzal, hogy nem tekinthetők elhagyottnak (uratlannak) az olya dolgok, amiket a tulajdonos, birtokos, nem szándékkal, hanem tévedésből, figyelmetlenségből elhagy ugyan, de fennáll a lehetősége, hogy azt utólag ismét a birtokába vegye. A Ptk.129.§
(2)bekezdése értelmében a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén felejtett dolgok nem gazdátlanok. Az ilyen vagyontárgyaknak eltulajdonítás céljából való elvétele nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás. Nem helytálló a védőnek a Legfelsőbb Bíróságnak a BH 113/2007. számú eseti döntésben foglaltakra történő hivatkozása, mert a jogesetben a Legfelsőbb Bíróság a szemétbe dobott és ténylegesen oda szánt dolog tekintetében fejtette ki azt, hogy az elhagyott, gazdátlan, uratlan dolognak tekinthető. A jelen ügyben azonban ettől eltérő tényállás került megállapításra, ezért a védőnek az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a jogi minősítésen keresztül a bűnösség megállapítását támadó fellebbezése eredményre nem vezethetett. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése alapos, míg az enyhítést célzó védői fellebbezés eredményre nem vezethetett. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben - az alternatív büntetési nemek közül a pénzbüntetést választva a rendelkező részben írt főbüntetést szabta ki. A napi tételek száma a cselekménnyel arányos, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetést alkalmazott. Egységesnek tekinthető a katonai bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a szándékos vagyon elleni bűncselekményt elkövető büntetőjogi értelemben vett katona, a rendfokozat viselésére méltatlan, ezért őt le kell fokozni. A vádlott javára nem állapítható meg olyan, különös méltánylást érdemlő körülmény, amely ettől a gyakorlattól való eltérést indokolná, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottal szemben alkalmazott katonai mellékbüntetést, a Btk.131.§-ában írt lefokozásra súlyosította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlottal szemben így megállapított fő- és mellékbüntetés együttesen szolgálja megfelelően a Btk.37.§ában írt büntetési célokat. Az ítélőtábla katonai tanácsa osztotta a fellebbviteli ügyészségnek a lefoglalt tárgyak tekintetében kifejtett álláspontját. A Be. 155.§
(6)bekezdése szerint a terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást illet, de akinek a kiléte nem állapítható meg. Az eljárás során lefoglalt tárgyakkal kapcsolatban megállapítható az, hogy kétségkívül nem a vádlottat illeti meg, de a tulajdonos kiléte jelenleg ismeretlen. Ezért a másodfokú bíróság a katonai tanácsnak a lefoglalt tárgyak elkobzására vonatkozó rendelkezését úgy változtatta meg, hogy a bűnjelnyilvántartó könyv 6/2007. szám alatt nyilvántartott JVC márkájú videokamerát és 1 db BN VF707U típusjelű akkumulátor lefoglalását megszüntetette és megállapította, hogy a tárgyak az állam tulajdonába kerülnek. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- november
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes bíró A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- november
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző