Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.80/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- november
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- május
- napján kihirdetett KB.IV.257/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- május
- napján kihirdetett KB.IV.257/2007/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért 210 napi tétel, napi tételenként 400.-Ft, összesen 84.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.81/
- számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A vádlottnak a másodfokú eljárásban meghatalmazott védője a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette az első fokú ítélettel kapcsolatos észrevételeit és indítványait. Kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú katonai tanács a bizonyítási eljárás során egyoldalúan, a vádlottat terhelő bizonyítékokat vizsgálta. Erre figyelemmel indítványozta, hogy a másodfokú katonai tanács szerezze be az alapügyben, - tehát sértett1 és sértett2 egymás sérelmére elkövetett bűncselekményei kapcsán - készült vádiratot. Indítványozta továbbá, hogy a másodfokú bíróság az ügyben tanúként hallgassa ki tanú1, tanú2, tanó3 és tanú4et. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú katonai tanács ítéletét helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A védő az elsőfokú bíróságnak a mérlegelő, bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolva kifejtette, hogy tévedett a katonai tanács, amikor terhelő ítéleti tényállását állapított meg, ugyanis a kerékpáros egyáltalán nem tett említést a rendőrkapitányságon arról, hogy őt fegyverrel fenyegették, vagy rá fegyvert fogtak. Ebben a helyzetben pedig a vádlott a szolgálatára vonatkozó szabályok szerint járt el, mivel nem volt intézkedési kötelezettsége. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által elmondottakhoz. Álláspontja szerint a jelentéktelen közlekedési ügyben neki nem volt intézkedési kötelezettsége, bűncselekményről pedig a bejelentő nem tett említést. A bejelentett vádlotti fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak a felmentésre irányuló fellebbezése, valamint a védőnek az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványa nem alapos. A katonai tanács ítélete megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, az eljárási szabályokat betartotta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlott védekezésével szemben a bejelentő sértett2 vallomása alapján állapította meg. A katonai tanács megfelelő, logikus indokát adta annak, hogy miért nem fogadta el a vádlotti védekezést. Helyesen utalt arra a tanú által tett nyilatkozatra, hogy kerékpáros futárként naponta többször kerül közlekedési vitába, ez önmagában nem indokolja azt, hogy a rendőrségen bejelentést tegyen, hanem jelen esetben éppen a fegyverrel való fenyegetés volt az, ami motiválta a bejelentés megtételére. Helytállóan utalt továbbá arra ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott által készített jelentés tartalma is a tanú vallomását erősítette. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az előzőekben írtakra figyelemmel a vádlottnak a felmentésre irányuló fellebbezése, valamint a védőnek az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványa eredményre nem vezethetett. A másodfokú katonai tanács a védő által előterjesztett tanúk kihallgatására, valamint irat beszerzésére és ismertetésére irányuló bizonyításkiegészítési indítványokat elutasította. Megállapítható, hogy tanú3-at és tanú4-et az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során tanúként kihallgatta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az indítványában szereplő további tanúk kihallgatásának, valamint az okirat ismertetésének az elsőfokú bíróság által megvizsgált bizonyítékok mellett, a tényállás megállapítása szempontjából már nincs jelentősége, ezen bizonyítás lefolytatása csupán az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő szolgálatban kötelességszegés vétségében állapította meg. A vádlott a magatartásával az adott bűncselekmény IV. fordulata szerinti elkövetési magatartást valósította meg, tehát a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon, súlyosan megszegte. Ez az elkövetési magatartás akkor minősül bűncselekménynek, ha a kötelességszegés az adott törvényi tényállás, előző három, külön nevesített elkövetési alakzatával azonos súlyú. Tehát az elalvást, a szeszesital fogyasztást, illetve a rendeltetési hely elhagyását vizsgálva akkor, ha a IV. fordulatban írt vádlotti magatartás az előző háromhoz hasonlóan a szolgálat alaprendeltetés szerinti céljának meghiúsulását eredményezi. A vádlottnak a történeti tényállásban rögzített magatartását a törvényi tényállásban foglaltakkal összevetve megállapítható, hogy részéről a bűncselekmény elkövetése megvalósult, hiszen az a magatartás, hogy a bejelentés alapján jelentést, intézkedést nem tett az adott bűnügy kapcsán, az a szolgálat céljának meghiúsulását eredményezte, ugyanis, a bejelentésben szereplő cselekmény miatt a vádlotton kívül álló körülmények folytán indult eljárás. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor a cselekmény tárgyi súlyára és a vádlott alanyi bűnösségének fokára figyelemmel lehetőséget látott a vádlottal szemben a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. Az általa megállapított pénzbüntetésnél a napi tételek száma arányos a cselekmény tárgyi súlyával, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Összességében az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés megfelelően szolgálja a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- november
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
- november
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző