Kbf.55/2007/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, valamint egyetértett a vádlott cselekményének jogi minősítésével, és a vele szemben alkalmazott jogkövetkezményekkel is. A nyilvános ülésen a védő perbeszédében a fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az ítélet tényállása felderítetlen és a bíróság helytelenül minősítette védence cselekményét is. Ugyanis a szolgálatban kötelességszegés minősített esete nem valósult meg, mivel a vádlott által őrzött objektum védelme nem járt olyan sérelemmel, amely mindezt megalapozná. Az épület ugyanis egyéb védelemmel is rendelkezik, amely a vádlott kötelességszegése miatti hiányt pótolni tudta volna. Az 1.sz. őr a bejáratnál teljesített szolgálatot, akinek szintén feladata volt az objektum őrzése. Amennyiben a bíróság nem értene egyet ezzel az okfejtéssel, abban az esetben is a büntetés enyhítését tartotta indokoltnak, mivel a végrehajtandó szabadságvesztés a büntetés céljain túlmutató hátrányt okozna védencének, aki rendőrtiszti főiskolát végzett. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az írásban előterjesztett indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint az 5 éves büntetési tétellel fenyegetett katonai bűncselekmény miatt a törvényi minimumhoz közel álló katonai fogdában elrendelt szabadságvesztés kiszabása nem tekinthető eltúlzottnak, ugyanakkor a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottsága miatt mindenféleképpen szükséges a büntetési célok elérése érdekében. Megismételte az átiratában foglalt indítványát az ítélet helybenhagyására. A Főváros Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. A rendelkezésére álló bizonyítékokkal összhangban rögzítette ítéletének tényállását, amely azonban a Be. 351.§

(2)bekezdés b/ pontja szerint hiányos, így részben megalapozatlan. A rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a másodfokú bíróság ezért a Be. 352.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján a következőképpen kiegészíti a tényállást: „A technikai eszközök összeköttetésben voltak a vádlott által figyelt monitorokkal. Ennek megfelelően mozgás esetén a monitorok bekapcsoltak és képet közvetítettek". E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a másodfokú bíróság így fogadta el felülbírálata alapjául. A védő jogi minősítés megváltoztatása érdekében bejelentett fellebbezését a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a cselekményt is. A vádlott nem teljesítette azon kötelességét, hogy a monitorokat figyelje, ezért az általa védendő objektum védelme jelentős sérelmet szenvedett, lényegében a közterület felőli része őrizetlenül maradt, mivel külső járőrtevékenység nem volt. Az Alkotmánybíróság kiemelten fontos objektum. Az a cél, amiért a vádlott által ellátott szolgálatot létrehozták a vádlott tevékenysége folytán meghiúsult, hiszen teljesen őrizetlenné vált az épület egyik része. A vádlott tényállásban írt kötelességszegése ezért a szolgálat ellátására jelentős hátrány veszélyével járt. Mindebből következően a Btk. 348.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettét, és nem annak vétségi alakzatát valósította meg. Hasonlóan foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az 1.Kbf.113/2005/

1. számú ítéletében, amikor a Legfelsőbb Bíróság épületében szolgálatot teljesítő rendőrök terhére szintén e cselekmény minősített esetét állapította meg. A másodfokú bíróság tehát egyetértett az elsőfokú katonai tanács ítéletének 6-
2. oldalán kifejtett álláspontjával, valamint az ügyészi átiratban foglalt jogi minősítésre vonatkozó megállapításokkal, ugyanis a védendő objektum jellege, a vádlott által teljesítendő szolgálat jellege és a vádlott konkrét feladata, továbbá a várható körülmény ezt az álláspontot támasztják alá. A másodfokú bíróság nem értett egyet a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezéssel sem. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a bűnösségi körülményeket és nem tévedett, amikor katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki a vádlottal szemben. Az 5 évi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetőjével szemben alkalmazott szabadságvesztés inkább méltányos, mint eltúlzott. Helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott katonai szolgálatban megtartható, és megalapozottan döntött előzetes bírósági mentesítésével kapcsolatban is. Méltányos azon döntése, hogy a vádlott a büntetése fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható, a javára figyelembe vehető enyhítő körülmények e rendelkezést megalapozottá teszik. A hasonló jellegű cselekmények elszaporodottsága miatt - különösen az általános visszatartás érdekében - azonban a másodfokú bíróság sem tartotta indokoltak a szabadságvesztés próbaidőre felfüggesztését, vagy enyhébb joghátrány alkalmazását, ezért a védő által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§

(1),

(2)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. október
2. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. október
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő