← Magyarország

Gf.40383/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.383/2008/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kirsch Imre ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Miksné dr. Szökrényes Erzsébet ügyvéd által képviselt alperes ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. május 30-án kelt 11.G.41.915/2007/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperesi társaság - amelynek tagja a felperes is -
  5. szeptember 17-én taggyűlést tartott, ahol valamennyi tag, illetve annak képviselője jelen volt, a taggyűlésen a felperes képviseletében ... vett részt. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint az alperesi társaság valamennyi tagja hozzájárult a taggyűlés megtartásához, az ismertetett és megváltoztatott sorrendű 1-
  6. napirendi pontok megtárgyalásához. A
  7. napirendi pont tárgya az alperes tőkehelyzetének rendezése, a szükséges döntések meghozatala, a törzstőke leszállítása, illetve felemelése, a társasági szerződés módosítása. E napirendre nézve a taggyűlés ... szám alatt hozta meg határozatát, a jegyzőkönyv szerint ..., a felperes képviselője, tartózkodott a szavazástól. A felperes
  8. október 20-án terjesztette elő keresetét a
  9. szeptember 17-én hozott ... számú társasági határozat bírósági felülvizsgálata, annak hatályon kívül helyezése iránt. Hivatkozása szerint a taggyűlés levezető elnöke, ... az alperes pénzügyi helyzetéről nem megfelelő tájékoztatást adott, mellyel a társaság tagjait megtévesztette, és ennek hatására fogadták el a határozatot. A határozat szerint a társaság a tőkevesztésre és az ebből eredő törvényi kötelezettségre tekintettel elhatározta a jegyzett tőkéjének 0 forintra történő leszállítását, és annak nyomban 500.000 forintra történő felemelését, s a társaság a tőkeemelés során keletkező törzsbetét átvételére ... tagot jelölte ki, így ... vált a társaság egyedüli tagjává. A felperes álláspontja szerint a keresettel támadott taggyűlési határozat a
  10. évi IV. tv. (Gt.)
  11. §-ába és a
  12. §-ának

(2)bekezdésébe ütközik. Előadta továbbá; a felperes a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet a taggyűlés után pár nappal kapta meg, a jegyzőkönyv a határozattal kapcsolatban a szavazatok megoszlását nem megfelelően tartalmazza, mert a felperes nemmel szavazott, míg a jegyzőkönyv szerint tartózkodott a szavazástól. Az alperes a kereset elutasítását, a felperes költségekben történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes keresetlevele elkésett, mivel a Gt. a taggyűlési határozatról való tudomásszerzéstől számítottan harmincnapos jogvesztő határidőt enged a per megindítására, s ez a határidő
  1. október 17-én lejárt, figyelemmel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság 4/
  2. számú Polgári jogegységi határozata értelmében a jogvesztő határidőn belül a felperes keresetlevelének meg kellett volna érkeznie a bírósághoz. Álláspontja szerint a kereset érdemben is megalapozatlan, mert a támadott taggyűlési határozat nem sérti a felperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket. Az elsőfokú bíróság
  3. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 21.000 forint perköltséget. Határozata indokolásában megállapította; a taggyűlési jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a taggyűlésen jelen volt a felperes törvényes képviselője, a határozathozatal során szavazott, így a határozat meghozatalakor,
  4. szeptember 17-én tudomást szerzett annak tartalmáról. A Gt.
  5. §-ának
(3)bekezdése szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kell a társaság ellen megindítani, s a Legfelsőbb Bíróság 4/
  1. Polgári jogegységi határozatában foglaltak értelmében a felperes keresetének legkésőbb
  2. október 17-ig kellett volna megérkeznie a bírósághoz, a felperes nem hivatkozhat arra, hogy a keresetlevelet a határidő utolsó napján,
  3. október 17-én postára adta. Az elsőfokú bíróság ezért az alperes elévülési kifogását megalapozottnak találta, és a keresetet elutasította, a perköltségről a Pp.
  4. §-ának
(1)bekezdése alapján határozott. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan annak megváltoztatása, a kereseti kérelmével egyező határozat meghozatala iránt. Kifogásolta; az elsőfokú bíróság a felperes határozatról való tudomásszerzésének idejét nem vizsgálta megfelelően. Állította; a taggyűlési jegyzőkönyvből kiolvasható, hogy a felperes képviselője, ... a határozat pontos tartalmát nem ismerte, s nem ismerhette azért sem, mert joggal feltételezhette - mivel a határozat meghozatalában jogi képviselők is közreműködtek -, nem kerül sor olyan határozat meghozatalára, amely a Gt. rendelkezéseivel ellentétes. A határozatról annak
  1. október 3-i megküldésével szerezhetett tudomást, amelyet a fellebbezéshez F/5 alatt csatolt e-mail igazol. Hivatkozott arra is; a felperesi törvényes képviselő szavazatát tekintve a taggyűlési jegyzőkönyv téves adatokat tartalmazott, ezt bizonyítja a
  2. október 16-án megküldött, kijavított jegyzőkönyv (F/6). Sérelmezte továbbá, hogy a felperes tudomásszerzésének az időpontjára nézve az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárás lefolytatására nem adott lehetőséget. Az alperes fellebbezési helybenhagyására irányult. ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az alperes elévülési kifogása alapján a törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával és a Legfelsőbb Bíróság 4/
  3. Polgári jogegységi határozatában foglaltakra figyelemmel helytállóan állapította meg, hogy a felperes a ... számú társasági határozat megtámadására nyitva álló harmincnapos, ún. szubjektív keresetindítási határidőt elmulasztotta. A jelen ügyre irányadó, a gazdasági társaságokról szóló
  4. évi IV. tv. (Gt.)
  5. §ának
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A Gt. 45. §-ának
(3)bekezdése kimondja; a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozathozatalról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A Gt. idézett szabályai anyagi jogi határidőt írnak elő a keresetlevél benyújtására, mivel a Gt. anyagi jogi jogszabály. A Gt. 45. §-ának
(3)bekezdésében írt határidők eltérő jogi jelleggel rendelkeznek, a harmincnapos határidő szubjektív, elévülési jellegű határidő, míg a kilencvennapos objektív, jogvesztő határidő, amely azt jelenti, hogy a határozat meghozatalától számított kilencvennapos határidő elteltével akkor sincs mód a taggyűlési határozat megtámadására, ha azt a jogosulttal nem közölték, illetve arról nem szerzett tudomást. Az elsőfokú bíróság az alperes védekezésére tekintettel megfelelően vizsgálta a felperes ... számú határozatról való tudomásszerzését. A törvényben előírt perlési határidő kezdetének a számítása attól függ, hogy a perlésre jogosult a határozatról tudomással bírt-e, vagy sem. A határozathozatalnál jelen volt tag perlési határideje a taggyűlés napjával kezdődik, függetlenül attól, hogy a határozatot esetleg később írásban is közölték vele. Alaptalanul állította a felperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság a felperes határozatról való tudomásszerzésének idejét megfelelően nem vizsgálta, mivel a
  1. szeptember 19-én tartott taggyűlésen nem vitásan jelen volt a felperesi társaság törvényes képviselője, ..., akinek a taggyűlésen való részvétele az iratoknál fellelhető taggyűlési jegyzőkönyvből kétségtelenül megállapítható. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes ekkor szerzett tudomást a keresettel támadott határozatról, így e naptól számított harminc napon belül, legkésőbb
  2. október 17-ig kellett volna a felperes keresetlevelének megérkeznie a bírósághoz. A tudomásszerzést tekintve a felperes fellebbezési érvelése azért is megalapozatlan, mert a társasági határozatot annak jogszabályba ütközésére hivatkozással támadta meg, így nyilvánvalóan ismerte annak tartalmát, a keresetlevelében maga is csak azt adta elő, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv csak a szavazatok megoszlását nem tartalmazza megfelelően. Alaptalanul kifogásolta mindezért a felperes, hogy az elsőfokú bíróság az elkésettség (elévülés) kérdésének elbírálása szempontjából az ügyben szükségtelen további bizonyítást mellőzte (Pp.
  3. §
(4)bekezdés), és nem bír jelentőséggel az a körülmény sem, hogy a határozatot később írásban is közölték a felperessel. A taggyűlési jegyzőkönyv felperes által hivatkozott kijavítása - a felperes fellebbezésében foglaltak szerint is - kizárólag a szavazatokra és nem a határozat tartalmára vonatkozott. Mindezekre tekintettel az alperes elévülési kifogása megalapozott volt, helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti per megindítására nyitva álló határidő a jelen esetben a taggyűlés napjától számítandó, és a 4/2003. Polgári jogegységi határozatban foglaltak értelmében helytállóan határozott az ügy érdemében ítélettel. A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek a másodfokú eljárással okozott költségét megtéríteni, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése szerint felszámítható, általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Budapest,
  1. december
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.