← Magyarország

Kfv.37065/2008/6 – Kúria

Kfv.III.37.065/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az S. Kft. felperesnek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jogutódjaként eljáró Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fejér Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján kelt 21.K.21.510/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 21.K.21.510/2007/
  5. számú ítéletét - az alperes
  6. április
  7. napján kelt HAJ-10864/
  8. számú határozatára és az elsőfokú hatóság
  9. január
  10. napján kelt 05/105/
  11. számú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú- és 10.000./azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt kereseti- és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az S. Kft. budapesti áruházában
  12. november
  13. napján az alperes elsőfokú szerve ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés során mintát vett a felperes nevén forgalmazott gyorsfagyasztott 250 grammos gesztenyepüréből, melyen a következő felirat található: „S. minőség garancia". Az alperes elsőfokú szerve a felperest 50.000.Ft minőségvédelmi bírsággal sújtotta, mert álláspontja szerint a felirat különleges tulajdonságra utal, jóllehet az élelmiszer jelölése nem állíthatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonossággal bír, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal más hasonló termék is rendelkezik. Az alperes jogutódja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatója
  14. április
  15. napján kelt HAJ-1086-4/
  16. határozatot helybenhagyta. számú határozatával az elsőfokú A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben a jogerős döntésnek az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a Kft. évente két alkalommal ellenőrizteti termékeit az állandó minőség biztosításához, ami a jogszabály által előírthoz képest többletellenőrzést jelent. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a fogyasztónak joga van tudni arról, ha egy termék további minőségellenőrzésen megy át, azonban ennek kivitelezése a felperes részéről a jogszabályoknak nem felelt meg, mert az ellenőrzéseket a „jelölésen" a felperes nem dokumentálta megfelelően. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy nem állította vagy sugallotta, hogy az élelmiszer különleges tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkező más hasonló élelmiszerekhez képest. Jogszabálysértésként az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004./II.26./ FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet /a továbbiakban: R./
  17. § /1/ bekezdésének c/ pontját jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. A perben rendelkezésre állt adatokból, és így a felperesi nyilatkozatokból megállapítható volt, hogy a felperes saját márkás termékei esetében olyan állandó minőséget alakított ki, amelyet megbízásából külső szervvel ellenőriztet. Ezen ellenőrzés a gyártó által elvégzett ellenőrzésen - amelyre vonatkozóan a jogszabályi kötelezettség áll fenn túli többlet-ellenőrzés, melyet minőségbiztosítási eljárás biztosít. A felperes által vállalt többlet-ellenőrzés és annak a termék címkéjén való feltüntetése az élelmiszer tulajdonoságaival kapcsolatban valójában nem állít semmit. Ebből következően az együttes rendelet
  18. § /1/ bekezdés c/ pontjának sérelme nem állapítható meg. Az alperes által kifogásolt szócsoport nem állítja azt, hogy azon termékek, amelyeken ez feltüntetésre került különleges tulajdonsággal bírnának. A felperes által használt lógó - és nemcsak a képi megjelenítés, hanem a felirat is - nem arra utal, hogy a termék különleges, hanem azt fejezi ki, hogy a termék olyan minőségű, amelyet az S. Kft. garantál. Ez viszont nem ütközik semmilyen jogszabályi előírásba, ezért a felperes minőségvédelmi bírságolásának nem volt jogalapja a
  19. évi LXXXII. törvény
  20. §-ában foglal feltételek hiányában. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
  21. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  22. §-ának /4/ bekezdése és
  23. § /1/ bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét és a felperes által támadott jogszabálysértő közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte. A pervesztes alperest a Pp.
  24. §-a alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes Pp.
  25. §-a szerint felszámítható elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségeinek viselésére. A pernyertes felperes által le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
  26. évi XCIII. törvény
  27. §-ának /1/ bekezdés c/ pontja szerinti alperest megillető illetékmentesség és a 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  28. és
  29. §-ának rendelkezése miatt az állam viseli. Budapest,
  30. december
  31. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.