Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.277/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Léhmann György ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. r., II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. r. és a III. r. felperes neve (III.rendű felperes címe) III. r. felpereseknek a alperes neve (alperes címe) alperes ellen cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Somogy Megyei Bíróság 2.G.40.049/2008/
- számú ítélete ellen az I. r. és a II. r. felperes
- sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a s.-i 629/
- hrsz.-ú, S., Sz. M.
- szám alatti ingatlan az I. r. és a II. r. felperes tulajdona, melynek használatára a III. r. felperes jogosult.
- október 15-én a III. r. felperes az ingatlanban található üzlethelyiséget és az ehhez kapcsolódó teraszt
- december 31.-ig bérbe adta a S.-M. Bt.-nek.
- szeptember 20.-án a III. r. felperes és a S.-M. Bt. Közötti megállapodás értelmében a bérleti jogviszony
- február 20-án megszűnt, és a jogviszonyt az alperes folytatta.
- február 10-én P. K. a társaságban üzletrészt szerzett, törzsbetéte 2.900.000 forint. E napon a tagok a társasági szerződést módosították, az új székhely S., Sz. M. u. 1., a társaság ügyvezetője P. K. lett. A cégbíróság a
- február 20-án kelt Cg.14-09-305858/
- számú végzésével elrendelte a változások bejegyzését. A felperesek a keresetükben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését és a
- február 10-én kelt létesítő okirat módosítás érvénytelenségének megállapítását kérték. Álláspontjuk szerint a szerződés módosítása nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik, a tulajdonukban álló ingatlan a felperesek akarata tilalma ellenére lett az alperes székhelye, mert P. K.-val korábbi szerződéses viszonyuk tapasztalatai alapján soha többé nem kívántak szerződéses viszonyba kerülni. Álláspontjuk szerint a cégbíróság a székhely használatára feljogosító okirat csatolásának hiányában jogszabálysértő módon jegyezte be a székhelyváltozást a cégjegyzékbe. Véleményük szerint a cégbíróság végzése azért is jogszabálysértő, mert a taggyűlési jegyzőkönyvben nincs határozat szavazati arány és hitelesítés, ez a Gt.
- §
(2)bekezdésébe ütközik. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65.§
(1)bekezdésére hivatkozott, amely alapján az ügyészt korlátlan, a végzés teljes terjedelmével szembeni perindítási jog illeti meg, az egyéb jogosultak perindítási joga azonban korlátozott. Az e körbe tartozó személyek perbeli legitimációját a bírói gyakorlat megszorítóan értelmezi, és kizárólag akkor és annyiban ismeri el, amennyiben a bejegyző (változásbejegyző) végzés a keresetlevelet benyújtó személyre nézve kifejezetten nevesítve rendelkezést tartalmaz. A cégbíróság határozata a perbeli esetben a felpereseket nem nevesíti, egyikükhöz címzett rendelkezést sem tartalmaz. Nem jelent nevesített rendelkezést az, hogy a felperesek tulajdonát képező ingatlan jelenik meg az alperes székhelyeként. A társasági szerződés módosítása érvénytelenségének megállapítás iránti keresetet az elsőfokú bíróság azért utasította el, mert a Ctv. 70. §
(1)bekezdése értelmében a létesítő okirat módosítása érvénytelensége iránti per a cégbejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosításai érvénytelenségének megállapítása érdekében lehet megindítani. Ha a módosítás alapján a változásokat a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a Ctv. 68. §
(1)bekezdése szerint a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indítható per. A felperesek a létesítő okirat cégjegyzékadattal összefüggő módosításának érvénytelenségére hivatkoztak, ezért a
- § alapján alkalmazandó
- § értelmében nincs kereshetőségi joguk. A végzés ellen az I. r. és a II. r. felperes jelentett be fellebbezést. Kérték, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a kereseti kérelemnek teljes egészében adjon helyt. Álláspontjuk szerint a bejegyzés az ingatlan tulajdonosainak jogait sérti, és ebben az esetben a bejegyzés a S., Sz. u.
- szám alatti ingatlan tulajdonosait nevesíti, akik jogosultak az ingatlannal kapcsolatos perek megindítására. Ellenkező esetben az Alkotmány szerinti tulajdonjoggal kapcsolatos alapvető állampolgári jogok sérülnének azzal, hogy a tulajdonos nem léphet fel a tulajdonjogát sértő intézkedéssel szemben. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi indokaival teljes egészében egyetért, azokat a fellebbezésben foglaltakra tekintettel a következőkkel egészíti ki: A Ctv. 65.§
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A megfogalmazásból nyilvánvaló, hogy a jogalkotó a közhitelesség biztosítása és a forgalom biztonsága érdekében szándékosan szűken határozta meg a kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szemben kereset előterjesztésére jogosultak körét. Az elsőfokú bíróság az állandó és egységes bírói gyakorlattal összhangban helyesen értelmezte a Ctv. 65.§
(1)bekezdésének idézett rendelkezéseit úgy, hogy a per megindítására a felperesek nem jogosultak, mert rájuk nézve a végzés rendelkezést nem tartalmaz. Kétségtelen, hogy a végzés érinti az I. r. és a II. r. felperes jogait, de ez a tény a per megindítását nem teszi lehetővé. A jogalkotó a perindítás lehetőségét kizárólag azoknak a személyeknek kívánta biztosítani, akikre a végzés rendelkezést tartalmaz, eltérően a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására jogosultak körétől (a Ctv. 77. §
(1)bekezdés c) pontja szerint kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, és e jogi érdeket valószínűsíti). Az a tény, hogy a felperesek, mint a székhelyként bejegyzett ingatlan tulajdonosai a változásbejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert nem indíthatnak, nem sérti az Alkotmány 13. §
(1)bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot. A felperesek ugyanis csak ezt a speciális pert nem indíthatják meg, az ingatlannal kapcsolatos igényeiket egyéb jogi eszközök útján érvényesíthetik. A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban az alperesnek költsége nem merült fel, ezért a perköltség viseléséről a másodfokú bíróság nem rendelkezett. P é c s,
- január
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Bálint s.k. bíró