Kfv.37495/2007/6 – Kúria

Kfv.III.37.495/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Gyöngyösi Csilla ügyvéd által képviselt F. Egyesület felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen reklámfelügyeleti eljárásban hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amelybe az alperes pernyertessége érdekében a P. Kft. beavatkozott, a Fővárosi Bíróság

1. szeptember
2. napján kelt 5.K.30.661/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 5.K.30.661/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 20.000./azaz perköltséget. 15 napon húszezer/ belül fizessen meg az forint felülvizsgálati A le nem rótt 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Egy élelmiszer bolthálózat áruházának pénztárai felett cigarettatárolók voltak elhelyezve. A tárolók három oldalán látható feliraton a „MULTIFILTER" termék neve, árfeltüntetése és beltartalmi értéke, a negyedik oldalon - a redőnyös részén - csak a márkanév volt olvasható. A felperes e tényt fényképen rögzítve és azt csatolva kérte annak megállapítását, hogy a pénztár feletti tárolók nem tekinthetők eladóhelynek, valamint hogy azok valamennyi látható oldalán reklám látható. Az elsőfokú hatóság
6. július
7. napján tartott ellenőrzés adatai alapján
8. szeptember
9. napján kelt 09-3711-5/
10. számú határozatával a feliratokat árubemutatásnak tekintve nem találta jogsértőnek. Az alperes
11. november
12. napján kelt HAJ-2437-2/
13. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában megállapította, hogy a kérdéses pénztárak eladási helynek minősülnek, melyek felett elhelyezhető reklám. Az alperes határozatában kifejtett álláspontja szerint a pénztárak eladási helynek tekintendők, mert ott kerül sor az értékesítésre. Kimondta továbbá, hogy a tárolókon feltüntetett felirat olyan tájékoztatást tartalmaz, mely bemutatásra és árfeltüntetésre vonatkozik, ezért arra a dohányáru reklámjának tilalma nem terjed ki. A felperes keresetében a/-f/ pontban részletezett megállapításokat és a határozat megváltoztatásával az eljárást kezdeményező kérelmében foglalt döntés meghozatalát, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A Fővárosi Bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a kifogásolt feliratot az eladási helyen egyéb termékektől elkülönítve önálló tárolón helyezték el, a felirat szöveges tájékoztatással bemutatta a dohányárut, feltüntette annak árát, tartalmazta a dohányáru egyéb jellemzőit, nem tekinthető tehát tiltott reklámtevékenységnek. Utalt a bíróság arra is, hogy az alperes határozata meghozatala előtt a tényállás felderítésénél nem a bejelentés tartalmát, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság által előzetes értesítés nélkül tartott ellenőrzésen megállapított tényeket, és a hatóság által készített fényképeket vette bizonyítékként figyelembe. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítás szempontjából a felperes által csatolt dátum nélküli fotók helyett ugyancsak az alperesi fényképeket vizsgálta. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Előadta, hogy fenntartott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a határozat azért sért jogszabályt, mert nem mondta ki, hogy az eladási helyen az árat és a beltartalmi értéket fel kell tüntetni a dohányreklámokon. Kifogásolta, hogy az alperesnek a kérelmező kifogásában foglaltakat és nem az ellenőrzésen tapasztaltakat kellett volna elbírálnia. Jogszabálysértésként a gazdasági reklámtevékenységről szóló
14. évi LVIII. törvény /a továbbiakban: Grtv./
15. §-ának /1/ bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Grtv.
16. §-ának /1/ bekezdése értelmében tilos közzétenni dohányáru reklámját. A felperes az eljárás során végig állította, hogy a kifogásolt esetben tiltott reklámtevékenységet tapasztalt. A Grtv.
17. § /4/ bekezdésének b/ pontja azonban kimondja, hogy az /1/ bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki a dohányáru eladási helyén való bemutatására, és árfeltüntetésére. Azt kellett tehát megvizsgálni, hogy a dohányáru eladási helyén a dohányáru bemutatására és árfeltüntetésére terjedt-e csak ki a reklám, vagy ettől eltért, és emiatt tiltott volt. A felperes előadása szerint azért történt jogellenes reklámozás, mert a tároló egyik oldalán nem megfelelő reklámozás folyt, amikor a boltban járt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint egy reklámhordozón egy azonos márkát népszerűsítő, több terméket bemutató és több oldalán az árat is tartalmazó felirat egységes egésznek tekintendő, azok részeit, így az azonos reklámot hordozó tároló egyik oldalát ezek közül nem lehet kiragadni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy jelen esetben a „MULTIFILTER" különböző termékeinek bemutatását és árfeltüntetését is tartalmazó, a tároló négy oldalán megjelenő egy reklámról van szó. Ez a reklám a dohányáru eladási helyén volt még akkor is, ha az üzletben lévő árusító helyek közül egyeseknél az értékesítés ideiglenesen szünetelt. Az alperes határozata, és ennélfogva a Fővárosi Bíróság ítélete tehát a felülvizsgálati kérelemben említett jogszabályokat nem sértette meg. A felperesnek a diszkriminációval kapcsolatos felülvizsgálati kérelemben tett előadásával kapcsolatban rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy csak azonos csoportba tartozó más személlyel szemben vizsgálható a diszkrimináció. Az alperes mint ügyfél, a hatóság mint eljáró szerv nem tartozik azonos csoportba. Az egyik az eljárás lefolytatója, a másik részt vesz benne. Egy ügyféllel szemben másik ügyfél hiányában a diszkrimináció nem képzelhető el. A felperes az eljárás során nem vitatta, hogy az alperesi ellenőrzéskor a dohánytermékek bemutatása igényeinek megfelelő volt. Az általa becsatolt fénykép a bizonyítékok mérlegelésénél a fél előadásának számít, aminek valóságtartalmát akkor is tisztázni kell, ha a fényképek megvannak, és akkor is, ha nincsenek meg. A hatóság által a helyszínen megállapított tényekhez képest a fél által tett ellentétes állítások kisebb súlyúak. A bizonyítékok mérlegelésénél a helyszínen a hatóság által ténylegesen tapasztalt tényekre figyelemmel kell mérlegelés alapján a döntést meghozni. Nem sértett jogszabályt tehát az alperes azzal sem, hogy a saját eljárásban megállapított tényekre tekintettel hozta meg döntését. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
18. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
19. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Legfelsőbb Bíróság őt kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére /Pp.
20. §/. A felperes személyes illetékmentessége folytán az illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986./VI.26./ IM rendelet
21. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
22. október
23. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő