← Magyarország

Kfv.35387/2007/5 – Kúria

Kfv.I.35.387/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Béhm Lajos ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Novoth Zoltán jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály Közép-Magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 6.K.27.302/2006. számon indított és ugyanezen bíróság 2007. március 21-én kelt 6.K.27.302/2006/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 6.K.27.302/2006/5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 465.000 (négyszázhatvanötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az adóhatóság a felperesnél 2004. december forgalmi adónemben ellenőrzést végzett. hónapra általános Az ellenőrzés során megállapították, hogy a felperes B.-n a … úton szennyvíz és csatornahálózatot, valamint kerékpárutat építtetett. A pénzügyi forrást előzetesen az M. Kft. biztosította végleges pénzeszköz átadással, a felperes a munkálatok elvégzésével az S. Építő Kft-t bízta meg. A beruházás befejezése után a felperes aktiválta az elkészült műveket és saját tulajdonú tárgyi eszközként tartotta nyilván leltárába illetve mérlegében. Ezt követően 2004. november 30-án kelt szerződés szerint a felperes a megépített csatornahálózatot a B.-i Közmű Üzemeltető Kft-nek a kerékpárutat 2005. január 31-én kelt szerződéssel a B. Polgármesteri Hivatal használatába adta. Az ellenőrzés a felperes által a kivitelezést végző kft-től befogadott számlában szereplő általános forgalmi adó levonását nem tartotta jogszerűnek. Az ellenőrzés eredményeként meghozott első fokú határozat ezért a felperes terhére 14.528.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 1.859.000 Ft minősült adóhiánynak, és 12.569.000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek, amely után 1.443.000 Ft adóbírságot, valamint 106.000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. A fellebbezés folytán eljáró alperes, a felperes fellebbezésének részben helyt adott, a csatornahálózattal kapcsolatos megállapításait, és azok pénzügyi kihatásait törölte. Fenntartotta azonban a kerékpárút kivitelezése tekintetében, hogy a felszámított általános forgalmi adó visszaigénylése jogszerűtlen. Ezért a másodfokú határozat a felperes terhére 7.750.000 Ft jogosulatlan visszaigénylést állapított meg, amely után 775.000 Ft bírságot szabott ki. A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését kérte. A felperesnek az volt az álláspontja, hogy a kerékpárút kivitelezését saját pénzeszközből rendelték meg, a számlát ők egyenlítették ki, a számla valódiságával és alakiságával kapcsolatban az alperes sem emelt kifogást. Hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 33. § /1/ bekezdés

  1. a)pontjára, amely szerint ha a szolgáltatást a 7. § /3/ bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében használja fel az áfa levonható. Így a 7. § /3/ bekezdés
  2. e)pontja alapján a tulajdonban történő átadás is megvalósíthatja e célt. Az alperes kérte a kereset határozatában foglaltakat. elutasítását és fenntartotta a A Pest Megyei Bíróság 6.K.27.302/2006/5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes olyan területen építette a kerékpárutat, amely B. Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában van, és közútként van nyilvántartva. A felperes által megvalósított beruházás általános forgalmi adó összegét, ezért sem az Áfa tv. 32. § /1/ bekezdése alapján, sem a 33. § /1/ bekezdés
  3. a)pontja, és 7. § /3/ bekezdés
  4. e)pontja alapján levonásba nem helyezheti. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül keresetének megfelelő döntés meghozatalát. be felülvizsgálati helyezését, és a A felperes hangsúlyozta, az alperes sem vitatta, hogy bár a kerékpárút önkormányzati telken épült, mint új felépítmény, de nem a közúttesthez kapcsolódóan, hanem önálló kerékpárútként. Ezt a felperes építtette saját pénzeszközéből, majd aktiválta és bérbe adta. A kerékpárút automatikusan önkormányzati tulajdonba nem kerülhet, csak ingyenesen, vagy visszterhes átadással, ezért az általános forgalmi adólevonási jog megilleti. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A nem vitás tényállás szerint a periratok között található tervrajz és tulajdoni lap alapján megállapítható volt, hogy a felperes által létesített kerékpárút B. Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában van, és közútként volt, és van nyilvántartva. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § /1/ bekezdése alapján a közúthálózat országos közutakból és helyi közutakból áll. A helyi közutak, beleértve a kerékpárutakat is, a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Egyéb jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek tulajdonában álló területen lévő utak magánutaknak minősülnek. Magánútnak kell tekinteni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő területen a közforgalom elől elzárt utat is. Jelen esetben tehát az önkormányzati tulajdonban lévő területen létesített új kerékpárút közútnak minősült, ennek megfelelően volt nyilvántartva, így az elkészültekor is eleve az önkormányzat tulajdonába került. Önmagában az a tény, hogy a felperes az általa megrendelt kivitelezésben készített kerékpárutat könyveibe bevezette, mérlegébe beállította, tulajdonjogot nem keletkeztethetett. A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a közúti beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó visszaigényelhető-e. Ilyen tényállás mellett az adóhatóság, illetőleg az első fokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes, aki idegen ingatlanon valósított meg beruházást, az általános forgalmi adólevonási joggal sem az Áfa tv. 32. § /1/ bekezdése, sem a 33. § /1/ bekezdés
  5. a)pontja alapján nem élhetett. Az Áfa tv. 33. § /1/ bekezdés
  6. a)pontja ugyanis kimondja, hogy nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használja, hasznosítja, kivéve ha a terméket és a szolgáltatást részben a 7. § /3/ bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében vagy a 9. § /3/ bekezdésében meghatározott szolgáltatáshoz használja fel, vagy hasznosítja. Az Áfa tv. 7. § /3/ bekezdés
  7. e)pontja szerint ilyen kivétel az az eset, ha a termék más tulajdonába történő átadása törvényi kötelezettségen alapul. Ez utóbbi feltétel a perbeli esetben az előzőekben kifejtettek szerint nem valósult meg, hiszen a felperes által létesített kerékpárút létesítését megelőzően és az azt követő időben is az önkormányzat tulajdonában volt. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján kötelezte felülvizsgálati perköltség fizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § /1/ bekezdése, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest, 2008. október 30. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.