Kfv.I.39.405/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a Rehákné dr. Boros Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nyitrai Szilvia jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen illeték ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Csongrád Megyei Bíróságon 3.K.21.296/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- szeptember 6-án kelt 3.K.21.296/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsõbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.21.296/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 73.900 /azaz hetvenháromezer-kilencszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a Sz. … szám alatti, … hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát a … napján kelt adásvételi szerződéssel 7.701.000 Ft vételárért megvásárolta. A szerződésben a felperes kijelentette, hogy főtevékenysége szerint pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozás, az ingatlant pénzügyi lízingbe adás céljából vásárolta meg, ezért illetékfizetésre az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 23/A.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles. A Cs. Megyei Illetékhivatal /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ az
- október
- napján kelt 310956-01-
- számú fizetési meghagyásában a felperest az Itv. 23/A.§-ának /1/ bekezdése alapján 2%-os illetékkulcs alkalmazásával 154.000 Ft vagyonszerzési, továbbá 2.000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte azzal, hogy amennyiben
- július
- napjáig a megszerzett ingatlant nem adja el, nem adja /pénzügyi lízingbe/, és ennek megtörténtét az ezt követő 15 napon belül nem igazolja, az megállapított megfizetnie. egyébként fizetendő és a fizetési meghagyással illeték különbözetének kétszeresét pótlólag kell Az elsőfokú hatóság a
- október
- napján kelt 310956-01/
- számú határozatával 1.232.160 Ft vagyonátruházási illeték pótelőírását rendelte el, mert a felperes a fizetési meghagyásban is rögzített törvényi rendelkezésnek megfelelő módon, a megszabott határidőn belül a továbbértékesítést, illetve a lízingbe adást nem igazolta. A felperes fellebbezésében vitatta az illeték pótelőírását, és előadta, hogy az Itv. 23/A.§-ának /7/ bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, ugyanis a
- február
- napján kelt levele mellékleteként megküldte a Sz.-i Körzeti Földhivatal részére az
- június
- napján létrejött lízingszerződést. Az alperes a
- február
- napján kelt 8529355441 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az Itv. 91.§-ának /1/ bekezdése alapján az illetékkiszabásra való bejelentést kell a földhivatal útján teljesíteni. Amennyiben a feltételes illetékkedvezménnyel az illeték kiszabása megtörtént, a feltételek megvalósulását bejelenteni, igazolni közvetlenül az illetékhivatalnál kell. A földhivatalhoz történő okirat-benyújtás a felperes igazolási kötelezettségét nem pótolta és nem helyettesítette. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a pótilleték megfizetésének törlését kérte. Állította, hogy az általa megkötött lízingszerződésnek a földhivatal részére való megküldésével az Itv. 23/A.§-ának /7/ bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, figyelemmel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
- évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./ 7.§-ában foglaltakra is. A földhivatal az okiratokat befogadta, hatásköre hiányát nem állapította meg, ezért joggal volt abban a hiszemben, hogy az igazolása elfogadásra került. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Itv. 23/A.§-ának /1/ bekezdése alapján megállapította, hogy a kedvezményes illetékkiszabás konjuktív feltételekhez kötött, amelyek közül a felperes az ingatlan lízingbe adására vonatkozó kötelezettségének eleget tett, azonban a lízingbe adás tényének igazolását elmulasztotta. Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperes azon álláspontjával, hogy az igazolás határidőben történő benyújtása akkor felel meg az Itv. 23/A.§-ának /1/ bekezdésében foglaltaknak, ha azt a fél a kedvezményt biztosító illetékhivatalhoz nyújtja be. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 23/A.§-ának /1/ és /7/ bekezdésében foglaltak téves értelmezésével és alkalmazásával hozta meg ítéletét. Fenntartotta álláspontját, miszerint a törvényben előírt igazolási kötelezettségét teljesítette. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Itv. X. fejezetében, az Egyes eljárási rendelkezések között szabályozott a visszterhes vagyonszerzés bejelentése. Az Itv. 91.§ának /1/ bekezdése alapján az ingatlan tulajdonjogának a megszerzését a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Az Itv. 92.§-ának /1/ bekezdése értelmében a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a 26.§ /9/ bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az érkezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az illetékhivatalhoz. E jogszabályhelyekben konkrétan meghatározott, hogy a földhivatalhoz mit /az ingatlan tulajdonjogának a megszerzését/ és mivel /az azt tartalmazó szerződés benyújtásával/ kell bejelenteni illetékkiszabásra. E törvényi szabályozás a vagyonszerzés bejelentését rendeli a földhivatalhoz, ezért az Itv. 91.§-92.§-aiban meghatározottak szerint a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor kell eljárni. Az Itv. 23/A.§-ának /1/ bekezdése alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, az illeték mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a. A /7/ bekezdés értelmében ha az /1/ bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el és ennek megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal nem igazolja, illetőleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül a lízingbeadás tényét szerződéssel nem igazolja; az illetékhivatal a vagyonszerzésre a 19.§ /1/ bekezdés, illetve 21.§ /1/ bekezdés alapján egyébként fizetendő és az /1/ bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja. E jogszabályhelyek kifejezetten tartalmazzák, hogy a törvényi feltételek nem teljesítése esetén az illetékhivatal írja elő a pótilletéket. A vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentését követően a felperes illetékügyében az illetékhivatal /majd jogutódja/ járt el, megállapította a kedvezményezett mértékű illetéket, ellenőrizte a kedvezményhez szükséges feltételek teljesítettségét, előírta a pótilletéket. Az Itv. 91.§-92.§-aiban foglaltak alapján, amely törvényi rendelkezések szerint a vagyonszerzést kell a földhivatalhoz bejelenteni, továbbá az Itv. 23/A.§-ának /1/ és /7/ bekezdései alapján, amely törvényi szabályozás értelmében az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések illetékkiszabása során az illetékhivatal jár el, az Itv. 23/A.§-ának /7/ bekezdésében előírt törvényei feltételeket az illetékhatóságnak /majd jogutódjának/ kell teljesíteni, az igazolási kötelezettség körében az okiratokat közvetlenül e hatóság részére kell benyújtani. A felperes tehát nem teljesítette az Itv. 23/A.§-ának /7/ bekezdésében vonatkozásában előírtakat akkor, amikor az általa megjelölt okiratokat a földhivatalhoz nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság helytálló jogértelmezés alapján állapította meg az alperes határozatának jogszerűségét. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság az Itv. 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- november
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró