← Magyarország

Kfv.39389/2007/6 – Kúria

Kfv.I.39.389/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ollé György ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nyitrai Szilvia jogtanácsos által képviselt APEH Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Csongrád Megyei Bíróságon 5.K.21.288/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. augusztus 7-én kelt 5.K.21.288/2007/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.288/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 27.780 (huszonhétezer-hétszáznyolcvan) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes jogelődje adásvételi szerződést kötött egy makói ingatlan tulajdonának megszerzésére 15.500.000 Ft vételár megfizetése mellett. A szerződésben a felek a hatályba lépés feltételeit is megszabták, melyek teljes körűen
  6. július
  7. napján teljesültek. A felperes az adásvételi szerződést
  8. október
  9. napján nyújtotta be az illetékes földhivatalhoz és
  10. január
  11. napján terjesztett elő kérelmet az illetékhivatalnál az illetékekről szóló
  12. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 23/A. §

(1)bekezdésére figyelemmel. Az első fokú illetékhivatal fizetési meghagyásában a felperes illetékkedvezményre vonatkozó kérelmét elutasította, és 770.000 Ft tulajdonszerzési illetéket állapított meg. A felperes fellebbezésében az illetékkedvezmény igénybevétele határidejének elmulasztása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett, melyet az első fokú adóhatóság elutasított. Ezen végzés ellen benyújtott fellebbezést az APEH Hatósági Főosztály Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztálya elutasította, és az első fokú végzést helybenhagyta. A fizetési meghagyással szemben előterjesztett fellebbezést az alperes 8529226909 számú határozatával elutasította, és az első fokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az igazolási kérelem jogerősen elutasításra került. Az illetékkötelezettség keletkezése és az illetékkiszabásra való bejelentési kötelezettség nem azonos fogalom. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy az Itv. 3. §
(6)bekezdése alapján az illetékkötelezettség csak az adásvételi szerződés hatályba lépésének napján keletkezett, így addig fogalmilag nem keletkezhetett illetékkiszabásra vonatkozó bejelentési kötelezettség sem. A
  1. január
  2. napján történt bejelentése nem késett el, sőt idő előtti volt. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az Itv. 23/A. §
(1)bekezdésére és
(8)bekezdésére hivatkozással osztotta az alperes álláspontját, mely szerint különbséget kell tenni az illetékkötelezettség keletkezése és az illetékkiszabásra való bejelentési kötelezettség között. Az illetékkiszabásra való bejelentési kötelezettség nem az Itv. 3. §
(3)bekezdés a) pontján alapul, hanem a 91. §
(1)bekezdésén. E szerint az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését tartalmazó szerződést a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra. Az illetékkiszabás céljára szolgáló bejelentést az ingatlannyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni, fő szabály szerint a szerződés keltétől számított 30 napon belül. A felperes a megkötött adásvételi szerződést az általános 30 napos határidőn belül az illetékes földhivatalnál előterjesztette, és ekkor a továbbértékesítés szándékáról nem nyilatkozott, ezt csak
  1. január 24-én terjesztette elő, igazolási kérelmét e körben jogszerűen elutasították. Ebből következően az alperes helytállóan állapította meg, hogy a nyilatkozattételre vonatkozó határidőt a felperes elmulasztotta. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és keresetének történő helyt adást. Továbbra is arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződésben megfogalmazott felfüggesztő feltételekre figyelemmel a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. Így az illetékkedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozatot nem elkésettnek, hanem ellenkezőleg, idő előtt adta be. Az alperes a indítványozta. jogerős ítélet hatályában való fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az első fokú bíróság az Itv.
  2. §
(3)bekezdésének a) pontja és 23/A. §-a egybevetésének helyes értelmezésével helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy meg kell különböztetni az illetékkötelezettség keletkezését és az illetékkiszabásra való bejelentési kötelezettséget. Ez utóbbira az Itv. 91. §
(1)bekezdése vonatkozik, mely szerint az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ennek határideje fő szabály szerint a szerződés megkötését számított 30 nap. A felperes az adásvételi szerződést 2004. szeptember 4-én kötötte meg, azt az illetékes földhivatalhoz 2004. október 1. napján nyújtotta be, de az Itv. 23/A. §
(1)bekezdésében tett nyilatkozatát elkésetten,
  1. január
  2. napján terjesztette elő. A határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmét jogerősen elutasították. Téves tehát az a felperesi hivatkozás, hogy nem elkésetten, hanem idő előtt nyújtotta be az illetékkedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozatát. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pernyertes alperes felülvizsgálati perköltségét a pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.