Kfv.I.35.002/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mucsi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Keresztesi Anikó jogi előadó által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon 4.K.20.914/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- október 10-én kelt 4.K.20.914/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 4.K.20.914/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, felhívásra 36.000 eljárási illetéket. Bíróság hogy fizessen meg az államnak - külön (harminchatezer) forint felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- február
- napján belépésre jelentkezett a beregsurányi határátkelőhelyen az általa vezetett, de X.Y. tulajdonában álló Ford E 150 típusú személygépkocsival (továbbiakban személygépkocsi). A felperes vámköteles árut nem jelentett be. A személygépkocsit a pénzügyőrök tételes vámvizsgálat alá vonták, ennek során a személygépkocsi üzemanyagtartályából 680 doboz Next márkájú magyar adójegy nélküli cigaretta került lefoglalásra. A személygépkocsi üzemanyagtartálya az ellenőrzéskor nem a gyártóművi állapotában volt, és a felette lévő padlólemez is kivágott állapotban volt. Az adózás alól elvont jövedéki termék eredetét, származását a felperes hitelt érdemlően nem tudta igazolni. Az első fokú vámhivatal határozatában - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 1.038.360 Ft jövedéki bírság megfizetésére, és elrendelte a személygépkocsi, a forgalmi engedély és az indítókulcs elkobzását is. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 5043/
- számú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt.)
- §
(1)bekezdés b) pontjában,
(2)bekezdés b), c), f) pontjaiban, 119. §
(1)és
(2)bekezdésében, 120. §
(2)bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatának indokolása szerint a felperes jövedéki törvénysértést követett a kereskedelmi mennyiségű adózatlan jövedéki termék birtoklásával, szállításával. Az elkobzásról azért kellett rendelkezni, mivel a személygépkocsin jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek el. A felperes keresetében az elkobzással kapcsolatos döntést vitatta, e körben kérte a határozatok hatályon kívül helyezését, vagy hatályon kívül helyezés mellett az első fokú hatóság új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt: Az alperes az ügy eldöntése szempontjából releváns tényállást helyesen állapította meg, határozata érdemben megalapozott és jogszerű mivel a személygépkocsi jövedéki törvénysértés elkövetése céljából történő átalakítása szakértői vélemény nélkül is egyértelműen megállapítható. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a személygépkocsin a tulajdonos - a gyári állapothoz képest - valóban eszközölt módosítást, erre azonban nem a jövedéki törvénysértés elkövetése miatt, hanem "a szivárgás és az ebből következő állandó tűzveszély megelőzése és ez által a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdekében" került sor. Az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértést követett el az alperes és a megyei bíróság azzal, hogy nem rendelt ki szakértőt az átalakítás tisztázásra. Az alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A közigazgatási szervnek akkor kell szakértőt kirendelnie, ha nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, vagy körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 58. §
(1)bekezdése) A bíróság akkor veheti igénybe szakértő közreműködését, ha jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik (Pp. 177. §
(1)bekezdése). A perbeli esetben az átalakítás megállapíthatósága nem igényelt különleges szakértelmet, az ügy eldöntéséhez szükséges releváns tények és körülmények szakértő igénybevétele nélkül is kétséget kizáró módon megállapíthatóak voltak a következők miatt: A felperes maga sem vitatta, hogy a személygépkocsi üzemanyagtartálya nem a gyári állapotban volt, azt ugyanis átalakították. A fényképfelvételeken jól látható, hogy a személygépkocsi csomagterének padlólemeze nem gyárilag kivágásra került, a padlólemez alá egy üzemanyagtartály került felfüggesztésre, amely szintén kivágásra került és menettel ellátott fedéllel zárható. Az üzemanyagtartályban - felperes által sem vitatottan adójegy nélküli cigarettákat tároltak, szállítottak. A padlólemez kivágásának életszerű magyarázata tehát nem a felperes által hivatkozott személy- és vagyonbiztonság, hanem az, hogy a kialakított nyíláson keresztül az üzemanyagtartályba a cigarettát a hiányzó visszajelző helyén keresztül könnyebben be lehetett rakni, el lehetett rejteni. Az üzemanyagtartály megbontása nélkül ugyanis a cigarettát a rejtekhelyen nem lehetett volna elhelyezni. Az üzemanyagtartály köztudottan nem jövedéki termék szállítására, hanem üzemanyag tárolására szolgál, ez utóbbi jelenti a rendeltetésszerű használatot. Az üzemanyagtartályt a perbeli esetben nem rendeletetésének, nem a gyári funkciójának megfelelően, hanem jövedéki termék tárolására, szállítására használták fel. A Jöt. 120. §
(2)bekezdése értelmében az adózatlan jövedéki termék tárolására, szállítására használt eszközt el kell kobozni, ha azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. Az előzőekben részletezett tényállásra és a Jöt. 120. §
(2)bekezdésére figyelemmel a személygépkocsi elkobzására megalapozottan és törvényesen került sor, mivel az alperes és a megyei bíróság az iratszerűen megállapított tényállás alapján okszerű ténybeli és jogkövetkeztetéssel állapította meg a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást. A Legfelsőbb Bíróság ezért azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő, így azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest a felülvizsgálati eljárásban nem ügyvéd, és nem jogtanácsos képviselte, tárgyalás tartására nem került, így javára - pernyertessége ellenére - felszámítható perköltség nem merült fel. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
- december
- Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró