Kfv.I.35.502/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Megyeri Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a Baghyné dr. Szeleczki Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon 1.K.21.995/2007/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- szeptember 21-én kelt 11.K.21.995/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 11.K.21.995/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 /azaz harmincezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett 132.400 /azaz százharminckettőezer-négyszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a
- január 1től
- december 31-ig terjedő időszakra valamennyi adóra és költségvetési támogatásra vonatkozóan ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú hatóság a
- március
- napján kelt 3855741102 számú határozatával a felperes terhére összesen 2.206.584 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelynek megfizetésére kötelezte a felperest adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt. Az elsőfokú határozat indokolása szerint a felperes
- évben ………………-val foglalkozott, összesen 11 fő alkalmazottat foglalkoztatott főállásban. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes adataiból kimunkálható óradíjak és az alkalmazott rezsióradíjak
- évben és
- január hónapban jelentős eltérést mutattak, amelyek be nem vallott bevételre utaltak, ezért a vizsgálat az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 108.§-ának /3/ bekezdés c/ pontja alapján becslési eljárást alkalmazott a felperes
- évi és
- január havi ………………..-ból származó árbevételének meghatározására. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- június
- napján kelt 8529665195 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját és eredményét is. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a peres feleknek bizonyítási indítványa nem volt, ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kellett döntenie. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adóhatóság eljárása a becslés jogalapja körében megfelelt az Art. 108.§-ának /3/ bekezdés c/ pontjában foglalt rendelkezéseknek. Álláspontja szerint a becslés módszere elvileg helyes volt, a rezsióradíj figyelembe vételével a bevételt kellett meghatározni, amelynek valóban központi eleme a teljesített munkaórák száma. Az adóhatóság által végzett számítás azonban az adó valós alapját kellően nem támasztotta alá, mivel a számítás mechanikus, és nem volt figyelemmel az összefüggésekre. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint szükség van annak tisztázására, hogy a munka mennyiben volt folyamatos, jellemzően egy-egy munkafolyamaton egyszerre hány dolgozó vett részt, a ledolgozott munkaórák pontosítását el kell elvégezni. Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésekor, ezért a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban Pp./ 206.§-ának /1/ bekezdését megsértette, továbbá a Pp.
- §-ának /1/ bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének sem tett eleget. A felperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyõzõdése szerint bírálva állapította meg, hogy az alperes határozatában a becslés jogalapját igazolta, az alkalmazott módszere azonban nem volt megfelelően kimunkált és pontos az összegszerűségében megfelelő adóalap megállapításához. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg. Az Art. 108.§-ának /2/ bekezdése alapján az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Az elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében részletesen megindokolta, hogy az adóhatóság által alkalmazott módszer az adó alapját megfelelő pontossággal nem valószínűsítette. A megismételt eljárásban az alperesnek további bizonyítást /szakértői bizonyítás, tanuk meghallgatása/ követően kell részletesebben és kimunkáltabban valószínűsítenie az adóalapot. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság az alperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény 5.§-ának /1/ bekezdés c/ pontja, 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14-a alapján rendelkezett. Budapest,
- december
- Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró