DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.280/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Máté Irén ügyvéd (4700 Mátészalka, Bajcsy-Zsilinszky út
- I/3.) által képviselt felperes neve, címe felperesnek - alperes neve,címe alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 9.P.20.078/2008/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 7 000 (Hétezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A jelen per felperese által a ... Városi Bíróság előtt ügyszám1 szám alatt kezdeményezett eljárásban a jelen per alperese igazságügyi szakértőként járt el. E minőségében az alperes a felperes tulajdonát képező m.-i ... helyrajzi számú almaültetvényen helyszíni szemlét tartott, melyen fényképfelvételeket is készített. A szakértői vélemény részét képező 12 darab digitális fényképfelvétel közül az egyik felvétel jobb alsó sarkában a felperes látható. A felperes keresetében arra hivatkozással, hogy az alperes a
- július 30-án tartott helyszíni szemle során tudta és beleegyezése nélkül róla fényképfelvételt készített és azt nyilvánosság elé tárta, személyhez fűződő joga megsértése miatt az alperest 100 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. A nem vagyoni kártérítés iránti igénye indokaként arra hivatkozott, hogy az alperesnek okulnia és tanulnia kell az esetből, hogy a jövőben se róla, se másokról fényképfelvételt ne készítsen. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a helyszíni szemle során a peres feleket megkérte, hogy mellette vagy mögötte haladva mutassák be a gyümölcsöst, válaszoljanak a kérdéseire, eközben úgynevezett panoráma-felvételeket készített a 1,5 hektáros területről. Ennek során a felperes előrelépett és befordult a képbe. A fényképfelvételekkel tudta bizonyítani, hogy aznap a per tárgyát képező almaültetvényt szemlézte az érdekeltek közreműködésével, a fényképfelvételeket csak a peres ügyben használta fel. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy az alperes nem követett el a felperes képmásával visszaélést, a felperesről nem célzottan készült fényképfelvétel felhasználása jogszerű volt, a kirendelő bíróság részére becsatolt szakértői vélemény mellékletét képező fényképfelvétel nem minősül a felperes engedélyéhez kötött nyilvánosságra hozatalnak, mert nem vált ismertté kívülálló harmadik személyek számára, azt csak a Pp.
- §
(1)bekezdésében írtak tekinthetik meg. A felvétel tájrészletről készült, az ábrázolás célja nem a felperes volt. Mindezektől függetlenül a felperes nem hivatkozott és bizonyítani sem kívánt nem vagyoni hátrányt. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes kereseti kérelme szerinti marasztalását, javára perköltség megállapítását kérte. Hivatkozott a BH
- szám, valamint a BH
- szám alatti eseti döntéseire, kiemelve, hogy a bizonyítási eljárás érdekében nem volt szükség a róla készült fényképfelvételre, a bírósági perben történő felhasználás nyilvánosságra hozatalnak minősül. Álláspontját összegezve hangsúlyozta, hogy a fényképfelvétel hozzájárulása nélkül készült, annak felhasználásához engedélyre lett volna szükség, a bíróság előtti eljárásban történő becsatolás felhasználásnak minősül, a fénykép a bizonyítási eljárásnak nem volt szükségszerű része, ezért annak felhasználása jogsértő volt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt az alábbiak miatt alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes és megalapozott, az abból levont jogi következtetés is helytálló. A Ptk. 80. §-ának
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A
(2)bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével az érintett személy hozzájárulása szükséges. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felvétel készítése nem titokban, nem célzottan a felperesről, hanem tájrészletről készült. Az ábrázolás módja sem személyes, azon a környezet megörökítése történt. A felvételen véletlenül ábrázolt - láthatóan a képbe bemozdult - oldalról, félalakosan rögzített emberalak egyedisége, egyéni képmás jellege sem állapítható meg. Az indokolást annyiban egészíti ki az ítélőtábla, hogy a szakértői vélemény mellékletét képező fényképfelvétel nem szolgálja a felperes személyiségének a kifejezését, azonosítását, elhatárolását, megkülönböztetését. A felperes kizárólag nem vagyoni kártérítési igényt érvényesített, azonban annak bekövetkezését nem bizonyította. Fentiek miatt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy ha a sérelmet szenvedett fél - akár a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontjára utalással, akár anélkül - a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint kizárólag kártérítési igényt érvényesít a per a Pp. 23. §
(1)bekezdés a) pontja szerint vagyonjogi pernek minősül és így csak 5 000 000 forintot meghaladó pertárgyérték esetén tartozik a megyei bíróság hatáskörébe. A Pp.
- § értelmében a bíróság hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. A perbeli esetben a per tárgyának értékétől függött a hatáskör, azonban az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után annak hiánya már nem volt figyelembe vehető. (EBH 2003.866.) A fentiek szerint az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján lényegében helyes indokai szerint helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán az államnak külön felhívásra köteles a le nem rótt fellebbezési illetéket megfizetni. Az alperesnek költsége nem merült fel, ezért ebben a vonatkozásban határozni nem kellett. D e b r e c e n, 2009. január 9. napján Dr. Urhegyi Béla sk. a tanács elnöke, Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. előadó bíró, Szilágyiné dr. Karsai Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -