DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf. III. 30.228/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Sarkadi Erika Ügyvédi Iroda (4400 Nyíregyháza, Selyem u.
- szám, ügyintéző: Dr. Sarkadi Erika ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a Dr. Marssó Ügyvédi Iroda (4400 Nyíregyháza, Szent I. u.
- II/
- szám, ügyintéző: Dr. Marssó Péter ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság
- március
- napján kelt,
- G. 15-07-040206/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6000 (Hatezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A Cg. ... számú cégjegyzékbe bejegyzett alperesi gazdasági társaság
- július
- napján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságra, mint Cégbíróságra, amelyben kérte a cégjegyzék 13/
- rovatából felperes vezető tisztségviselő adatainak törlését
- július 18-ai időponttól. A cég a kérelemhez mellékelte a
- július
- napján kelt taggyűlési jegyzőkönyv két példányát, a
- július
- napján kelt egységes szerkezetű társasági szerződés két példányát, a
- július
- napján kelt ügyvédi meghatalmazást, valamint a 21/
- (V. 18.) IM rendelet mellékletét képező, a kérelemmel érintett adatokkal kitöltött változásbejegyzési cégjegyzéknyomtatványt. A kérelmező a 8000 Ft eljárási illetéket lerótta, és igazolta a 15 000 Ft közzétételi költségtérítés megfizetését. A kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a
- július
- napján megtartott megismételt taggyűlésen meghozott 1/
- (VII. 18.) számú taggyűlési határozat
- július 18-ai hatállyal visszahívta felperes ügyvezetőt ezen tisztségéből. A határozatot a taggyűlésen jelen lévő, a szavazatok 38 %-ával rendelkező K.-né T. I. tag hozta meg, a jegyzőkönyvet T.-né C. M., mint jegyzőkönyvvezető írta alá, és Dr. Marssó Péter ügyvéd az ellenjegyzésével látta el. A társaság a 2/
- számú taggyűlési határozatával mellőzte a napirendi pontként szereplő társasági szerződés módosításának a megtárgyalását. A becsatolt egységes szerkezetű okiratot sem a tagok, sem a jogi képviselő nem látták el aláírásukkal. A cégbíróság a
- sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésében előírtaknak eleget téve a társaság
- szeptember
- napján taggyűlést tartott, ám ott nem került elfogadásra a társasági szerződésnek a cégbíróság által előírt, a
- évi IV. tv. rendelkezéseinek megfelelő módosítása. Azt, hogy az 1/
- (VII. 18.) számú határozat a visszahívott ügyvezető részére kézbesítve lett, a Kft. a
- július 20-ai „postaküldemények feladókönyve" lapmásolatának a becsatolásával igazolta. A cégbíróság a
- október 27-én kelt,
- sorszámú végzésével a 13/
- cégjegyzéki rovaton átvezette a változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozásokat, azaz
- július 18-ai hatállyal törölte felperes adatait. A végzés a Cégközlöny
- november 22-ei számában jelent meg. Az alperes hatályos, az
- évi CXLIV. tv. rendelkezésein alapuló egységes szerkezetű társasági szerződésének a 11.) pontja szerint az ügyvezető a tevékenységét főállású munkaviszony keretében, a taggyűlés által megállapított díjazás ellenében látja el. A felperes a bíróságra
- december
- napján érkezett kereseti kérelmében kérte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság
- sorszámú végzésének a hatályon kívül helyezését, és a cégbíróság felhívását arra, hogy törvényességi felügyeleti eljárás keretében hivatalból jegyezze vissza a felperest ügyvezetőként, valamint kérte az alperes kötelezését a perrel felmerült költségei megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy mind a végzés, mind pedig az annak alapját képező iratok jogszabályba ütköznek, mert a
- július 18-ai taggyűlés szabálytalanul lett összehívva, a változásbejegyzési kérelemhez a cég nem csatolta be a társasági szerződést módosító okiratot, valamint a mellékelt egységes szerkezetű okiratot nem jegyezte ellen a jogi képviselő. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak a Ctv.
- §
(2)bekezdése alapján a változásbejegyzési kérelmet ezen okokból hiánypótlás nélkül el kellett volna utasítania. Jogszabályba ütközőnek találta azt is, hogy a cégbíróság a hiánypótló végzésben foglaltak teljesítésének elmaradása után, a Ctv. 46. §
(5)bekezdésében írtakat megsértve, a kérelem szerinti adatváltozások cégbejegyzését elrendelte. Az alperes a kereset elutasítását kérte, állítva, hogy a cégbíróság
- sorszámú változásbejegyző végzése megfelel a Ctv.
- § és az
- §-ában írtaknak. Előadta, hogy az ellenjegyzéssel ellátott egységes szerkezetű okirat be lett nyújtva a cégbíróságra, azt az alperes visszakapta a bejegyző végzéssel együtt, csupán tévedés miatt nem került aláírásra az okiratoknál maradó példány. Hivatkozott a Ctv.
- §
(2)bekezdésére, ami szerint nem volt szükség külön társasági szerződést módosító okirat elkészítésére, mert az adatváltozásról a taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt taggyűlési határozatban döntött a társaság, az egységes szerkezetű okirat pedig csupán a cégadatok technikai jellegű hatályosítását szolgálja. Álláspontja szerint a Gt. 336. §
(2)bekezdésében írtakra tekintettel az alperest egyébként sem terhelte szerződésmódosítási kötelezettség, de még annak esetleges elmaradása sem járhatna azzal a következménnyel, hogy egy más adatváltozás cégbejegyzését megtagadja a cégbíróság. Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét túlnyomórészt megalapozatlannak találta, és ítéletével megkereste a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságot, mint Cégbíróságot, és megküldte az alperes által G. 40.206/2007/10/A/I. sorszám alatt benyújtott egységes szerkezetű társasági szerződést, egyúttal felhívta a cégbíróságot, hogy azt helyezze el a Cg. ... számú végzés mellékleteinél. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 Ft perköltséget. A kereset jogalapjaként megjelölt Ctv. 65. §
(3)bekezdésében írtakra figyelemmel az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a perben azt kellett vizsgálnia, hogy a cégbíróság a
- sorszámú változásbejegyzési kérelem elbírálása során betartotta-e a Ctv. akkor hatályos
- §
(1)-
(2)bekezdésében írtakat. Tényként állapította meg, hogy a cégiratok között található, a változásbejegyzési kérelem mellékleteként
- sorszám alatt benyújtott egységes szerkezetű társasági szerződést sem a tagok nem írták alá, sem ügyvédi ellenjegyzéssel nem lett ellátva. Mivel a régi Gt.
- §-a,
- §
(1)bekezdése, valamint a 150. §
(2)bekezdés g.) pontja alapján az ügyvezető személyében bekövetkezett változás taggyűlési határozathoz kötött, így a társasági szerződés külön okirattal történő módosításának a kötelezettségét nem vonja maga után. Ugyanakkor a Ctv. 51. §
(2)és
(3)bekezdései szerint a társaság határozata alapján bekövetkezett adatváltozásokat a jogi képviselőnek az egységes szerkezetű társasági szerződésen át kellett vezetnie. Bár a cégiratok között ellenjegyzéssel ellátott egységes szerkezetű okirat nem található, de az alperes jogi képviselője a
- március 5-ei tárgyaláson az iratokhoz becsatolta az ellenjegyzésével ellátott,
- július 18-ai keltezésű egységes szerkezetű társasági szerződést. Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperes arra való hivatkozását is, hogy a
- július 18-ai taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mivel a Ctv.
- §
(1),
(2)bekezdései szerint az adatváltozást eredményező taggyűlési határozaton túl egyéb okiratok becsatolására a cégbíróság nem hívhatja fel a céget, ezért a cégbíróság jogszerűen fogadta el a változásbejegyzési kérelem alapjaként a megismételt - és így a törvény rendelkezései szerint a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes taggyűlésről készült jegyzőkönyvet. A gazdasági társaságokról szóló többször módosított 2006. évi IV. tv-t (új Gt.) módosító 2007. évi LXI. tv. 35. §
(15)bekezdése a Gt. hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságok számára csak akkor tette kötelezővé a társasági szerződésük módosítását, ha az a Gt. eltérést nem engedő rendelkezésébe ütközik. Miután a Gt.-t módosító 2007. évi LXI. tv. 35. §
(2)bekezdése módosította a Gt. 22. §
(2)bekezdését is
- szeptember 1-jei hatállyal, ezáltal a cégbíróság hiánypótlási felhívására
- szeptember
- napjára a társasági szerződésmódosítás céljából összehívott taggyűlés időpontjában már nem volt az alperesi társaság hatályos társasági szerződésének olyan rendelkezése, amely a módosított
- évi IV. tv. kogens rendelkezéseibe ütközne. Ezért az anyagi jogszabályok megváltozása miatt azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a cégbíróság joggal nem alkalmazta a Ctv.
- §
(5)bekezdésében írt, a hiánypótlási felhívás nem teljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezményt. Alaposnak találta azonban a keresetet abban a vonatkozásban, hogy a változásbejegyzési kérelem alapját szolgáló cégiratok között jogszabálysértő módon nem található meg a jogi képviseletet ellátó ügyvéd ellenjegyzésével ellátott egységes szerkezetű társasági szerződés. Mivel azonban ez a hiányosság a per során kiküszöbölésre került, a Ctv. 66. §
(1)bekezdésében írtakra tekintettel csupán ez okból a változás bejegyzéséről rendelkező végzés hatályon kívül helyezésére nem kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság pedig megkereste a cégbíróságot az alperes által a perben benyújtott egységes szerkezetű társasági szerződésnek a cégiratoknál való elhelyezése érdekében. A túlnyomórészt pervesztes felperest a Pp 81. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesnek a perrel felmerült, ügyvédi munkadíjból álló perköltsége arányos részének a megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a kereseti kérelme szerinti megváltoztatását, valamint az alperes kötelezését kérte az első-, és másodfokú eljárással felmerült perköltsége megfizetése. Az elsőfokú bíróság ítéletének ténymegállapításait nem vitatta, de jogszabálysértőnek - a Ctv. 45. §
(2)bekezdésébe, 46. §
(5)bekezdésébe, és a 66. §
(3)bekezdésébe ütközőnek - tartotta az elsőfokú bíróság által a megállapított tényekből levont jogi következtetéseket. Sérelmezte, hogy bár az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának a 7. oldal
(5)bekezdésében tényként állapította meg, hogy a cégbíróság
- sorszámú végzése jogszabálysértő, mégis a Ctv.
- §-ának rendelkezéseibe ütköző módon, az ítélet indokolása szerint a felperes keresetét túlnyomórészt megalapozatlannak, illetve a felperest túlnyomórészt pervesztesnek minősítette. Álláspontja szerint a változásbejegyzést elrendelő végzés vagy jogszabálysértő, vagy megfelel a jogszabályoknak, de az, hogy „túlnyomórészt" megfeleljen a jogszabályoknak, az fogalmilag kizárt. A kereseti kérelem megalapozottságát nem befolyásolhatja az, hogy a perbíróság a megállapított jogszabálysértést a Ctv.
- §
(1)-
(2)bekezdése szerint kiküszöbölhetőnek tartja-e. Erre tekintettel kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltség viseléséről szóló rendelkezését akként megváltoztatni, hogy az alperes legyen köteles az első-, és másodfokú perköltség viselésére. Az
- évi CXLIV. tv. (régi Gt.)
- § f.) pontjára utalva tévesnek tartotta az elsőfokú bíróságnak az ítélet indokolásában kifejtett azon álláspontját, hogy az ügyvezető személyének a megváltozását külön okiratba foglalt társasági szerződésmódosítás mellékelése nélkül is át lehet vezetni a cégjegyzéken, mert álláspontja szerint a társasági szerződésnek nem csupán az ügyvezető adatait kell tartalmaznia, a vezető tisztségviselő személyében bekövetkezett változás a társasági szerződés módosítását követeli meg. A cégbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a Ctv.
- számú mellékletének I/1.a. és b. pontjaiban szereplő mellékletek hiánya miatt hiánypótló végzés kibocsátása nélkül elutasítja a változásbejegyzési kérelmet, illetve, ha erre nem került sor, akkor a hiánypótlási felhívás nem teljesítése okából teszi meg ugyanezt. Támadta az elsőfokú bíróság ítéletében a régi Gt.
- §
(1)bekezdésére történő hivatkozást, amely szerint nincs szükség a tagok aláírására akkor, ha a társasági szerződés módosításáról a gazdasági társaság legfőbb szerve határoz. Az alperes
- július 18-ai megismételt taggyűléséről készült jegyzőkönyv nem tartalmaz a társasági szerződés módosítására vonatkozó határozatot, sőt, a 2/
- (VII. 18.) számú határozat kifejezetten úgy szól, hogy „eltekint a társasági szerződés módosításának megtárgyalásától". A társasági szerződésmódosításról döntő taggyűlési határozat hiányában pedig irreleváns az, hogy a jegyzőkönyv ügyvédi ellenjegyzéssel el lett látva, a régi Gt.
- §
(1)bekezdése nem alkalmazható, a cégbíróság
- sorszámú végzésének a jogszabályba ütközése pedig a Ctv.
- §
(1)bekezdésének alkalmazásával nem küszöbölhető ki. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság ítéletében felhívott, EBH 2000/
- szám alatt megjelent legfelsőbb bírósági döntés is a felperesi álláspontot támasztja alá, a társasági szerződésmódosításról döntő taggyűlési határozat hiányában viszont nem alkalmazható. Vitatta az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, miszerint az alperes a cégbíróság
- sorszámú hiánypótló végzésében írtakat az anyagi jogszabályok megváltozása folytán utóbb már nem volt köteles teljesíteni. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének - annak helyes indokai alapján történő - helybenhagyását kérte. Az ítélőtáblának a Pp. 256/A. §
(3)bekezdése szerinti felhívására egyik fél sem kérte az ügyben tárgyalás tartását, ezért a Pp. 256/A. §
(4)bekezdése, és a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f.) pontja alapján az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a per eldöntéséhez szükséges körben a kellő mélységben feltárta, abból helytálló jogi következtetéseket vont le, az irányadó jogszabályokat helyesen, a kialakult bírói gyakorlattal egyezően alkalmazta, és érdemben helyes döntését megfelelő jogi indokolással látta el. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. tv. (Pp.) 253. §-ának
(2)bekezdése szerint - az érdemi döntést illetően utalva a Pp. 254. §
(3)bekezdésére is, annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezési érvelésére reagálva az ítélőtábla csupán hangsúlyozni kívánja az alábbiakat. A felperes fellebbezésében kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az alperes működésére
- július
- napján még vonatkozó, a gazdasági társaságokról szóló többször módosított
- évi CXLIV. tv. (régi Gt.)
- § f.) pontjában írtaknak, miszerint a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a vezető tisztségviselők - és nemcsak az első megválasztott (kinevezett) vezető tisztségviselő - neve, lakóhelye, ezért a felperesi álláspont szerint az ügyvezető személyében bekövetkezett változás minden esetben alakszerű társasági módosítást is kell, hogy eredményezzen. Az elsőfokú bíróság helytállóan, az e körben kialakult egységes joggyakorlattal egyezően értelmezte a Legfelsőbb Bíróságnak az EBH 2000/
- sorszám alatt megjelent eseti döntésében kifejtetteket a perbeli esetben írtakra nézve is irányadónak. A régi Gt.
- §
(2)bekezdése sorolja fel, hogy a taggyűlésnek milyen döntések meghozatalára van kizárólagos hatásköre, a 150. §
(2)bekezdés g.) pontjában szerepel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának a megállapítása, míg az m.) pontban külön van nevesítve a társasági szerződés módosítása. Tehát maga a jogszabály is külön, mintegy a tárasági szerződés módosításának egy speciális esetét határozza meg a személyi - az ügyvezetővel, a felügyelő bizottság tagjaival a 150. §
(2)bekezdés h.) pontja szerint, a 150. §
(2)bekezdés i.) pontja szerint pedig a könyvvizsgálóval kapcsolatos döntések meghozatalát. A személyi kérdésekben meghozott taggyűlési döntés tehát quasi módosítja a társasági szerződést is, az új ügyvezető (felügyelő bizottsági tag, vagy könyvvizsgáló) megválasztásán túl nincs szükség újabb, a társasági szerződésnek a tisztségviselőket megnevező pontját is külön módosító határozat meghozatalára, hiszen ez tartalmát tekintve ugyanannak a döntésnek az ismételt meghozatalát jelentené. Azt pedig maga a felperes is elismerte, hogy ha egy adatváltozás taggyűlési határozaton alapul, akkor annak a cégjegyzéken történő átvezettetéséhez nincs szükség külön társasági szerződést módosító okirat elkészítésére is. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló - a jelen eljárásban is alkalmazandó - 2006. évi V. tv. (Ctv.) 51. §-ához fűzött törvényi indokolás is kiemeli, hogy „így, ha a Kft. ügyvezetőjének személye változik, emiatt a létesítő okirat módosítására változatlanul nincs szükség", csupán az egységes szerkezetű okiratban hatályosítani kell az ügyvezető adatait is. A 2007. évi LXI. tv. 35. §
(15)bekezdésével módosított Gt. 336. §
(2)-
(4)bekezdése, a törvény 28. §
(2)bekezdése szerint
- június
- napján lépett hatályba. Így a változásbejegyzési eljárás megindulásakor az eredeti
- évi IV. tv.
- §
(2)-
(3)bekezdésében előírt szerződésmódosítási kötelezettség teljesítése már nem volt feltétele a változásbejegyzési kérelem teljesítésének, mintahogyan erre a cég a cégiratok között található
- sorszámú beadványában hivatkozott. Ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen tekintett el a téves hiánypótlási felhívása teljesítésétől, és jegyezte be az adatváltozásokat a hiánypótló végzésben írtak nem maradéktalan teljesítése ellenére. A felperes kereseti kérelme a cégbíróság Cg. ... számú változásbejegyző végzésének a hatályon kívül helyezésére, és a cégbíróság arra kötelezésére irányult, hogy hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás keretében jegyezze vissza a felperest, mint ügyvezetőt az alperes cégjegyzékébe. Annak ellenére, hogy a felperesnek a kereseti kérelme alátámasztására felhozott hivatkozásai kisebb részben valósnak bizonyultak - a mellékletként becsatolt egységes szerkezetű társasági szerződés formai hiányosságait illetően -, a kereseti kérelme nem volt alapos. Az elsőfokú bíróság a bejegyző végzés törvénysértő jellegét kiküszöbölve - az immár formailag is szabályos egységes szerkezetű társasági szerződésnek a cégiratok közé helyezését elrendelve - helytállóan állapította meg, hogy a kereseti kérelem vonatkozásában a felperes túlnyomórészt pervesztesnek minősül. A felperes által hivatkozott törvénysértések közül csupán az egyik bizonyult valósnak, és az sem volt olyan súlyú, amelyet nem lehetett kiküszöbölni, így az a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését nem eredményezhette. A túlnyomórészt pervesztes felperest az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a pervesztességével arányban kötelezte az alperesnek a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján számított ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az indokolását ezzel kapcsolatban az alábbiakkal egészíti ki. Amennyiben a per tárgyának az értéke nem meghatározható, akkor a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerint - erre irányuló megállapodás hiányában - a fél jogi képviselőjét minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft ügyvédi munkadíj illeti meg. Az IM rendelet 4/A. §
(1)bekezdése szerint az ügyvédi munkadíj
- §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt a díjon, mint adóalapon felül kell a külön jogszabály rendelkezései szerint felszámítani. E jogszabályi rendelkezés alapján tehát az elsőfokú eljárásban az alperes jogi képviselője ügyvédi munkadíjának a minimális összege bruttó 12 000 Ft. A pervesztességpernyertesség arányát figyelembe véve, és az IM rendelet
- §
(6)bekezdésében biztosított mérlegeléssel az ítélőtábla álláspontja szerint is jogszerűen ítélt meg az elsőfokú bíróság az alperes javára elsőfokú perköltségként 10 000 Ft-ot. A felperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a másodfokú eljárással felmerült költségeit maga tartozik viselni, és a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint köteles megfizetni az alperesnek a másodfokú eljárással felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdése, és a rendelet 4/A. §
(1)bekezdése alapján 6000 Ft-ban megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét. Debrecen,
- július hó
- napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Szilágyiné Dr. Karsai Andrea sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó