Bf.605/2008/4 – Debreceni Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdés a) pont) A vádlottat előzetes mentesítésben részesíti. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. I n d o k o l á s: Az ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság járt el első fokon és 5.B.1534/2006/

1. számú
2. szeptember
3. napján kihirdetett ítéletében vádlottat hivatali visszaélés büntettében és csoportosan elkövetett garázdaság büntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, egyben kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést elsősorban felmentés, másodsorban a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf. 370/2008/1-I. számú átiratában az első fokú bíróság által megállapított tényállás személyi részét hiányosnak tartotta, indítványozta a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
4. évi XLIII. tv.
5. §-ára hivatkozással a rendőrkapitányság megkeresését a vádlott szolgálati előéletére, dicséreteinek, fenyítéseinek számára valamint a szolgálatban megtarthatóságának szempontjaira vonatkozó parancsnoki vélemény beszerzése iránt. A másodfokú eljárásban megtartott tárgyaláson az ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a vádlott előzetes mentesítésre alkalmas. A Debreceni Ítélőtábla Be.
6. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Az ítélet tényállásának megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú bíróság arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki milyen okból fellebbezett. A felűlbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályokat alapvetően megtartotta, azonban az általa megállapított tényállás személyi része a Be. 351. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján megalapozatlan. Nincs felderítve és ehhez kapcsolódóan hiányos a tényállás a vádlott szolgálati előéletére vonatkozóan. Az ítélőtábla másodfokú eljárásban felvett bizonyítás alapján a tényállásban rögzíti, hogy vádlott 1994. szeptember 30. napján a Rendőr-főkapitányság kerületi Rendőrkapitányságára került kinevezésre a rendőrség hivatásos állományába járőrnek. 1997. június 1-jével a kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztályára nevezték ki nyomozónak. 1998. október 1-vel került a Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályára, mint járőrvezető. 1999. június 1-től a bűnügyi osztályra vezényelték, majd 2000. június 1-jével nyomozói beosztásba került. rendőrzászlós munkája elismeréseként háromszor részesült vezetői és egyéb jutalomban. 1998. március 15-e alkalmából kapitányság-vezetői jutalomban, 1999. október 20-án a Megyei Rendőrfőkapitányság vezetőinek parancsa alapján pénzjutalomban, majd 2003. december 16-án eredményes felderítésben nyújtott kiemelkedő munkája elismeréseképpen a Rt. vezetésének részéről jutalomban részesült. A vádlott ellen öt esetben indult fegyelmi eljárás 1999-ben a végzett nyomozási munka során feltárt jogi és szakmai ismeretek hiánya miatt figyelmeztetésben részesült, 2004. augusztus 29-én feddés fenyítésben, majd a jelen büntetőügy miatt indult eljárás felfüggesztésre került. Ezt követően2005. november 14-én figyelmetlenség, hanyagság miatt indult ellene fegyelmi eljárás, majd ugyancsak hanyag munkavégzés miatt figyelmeztetésben részesült 2008. januárjában. Az így megállapított tényállás már megállapított és a másodfokú felülbírálat alapját képezi. A bíróság a tényállás kiegészítését az Rendőrkapitányság vezetőjének átirata illetőleg jellemzése alapján rögzítette a tényállásban. Megállapítja az ítélőtábla, hogy ellentmondásos vallomások állnak rendelkezésre a vádlott esetleges ittasságával kapcsolatban. Ez ítéleti bizonyossággal az ügyben nem volt megállapítható, a tényállásban nem is szerepel. r.ftzs. tanú, és r.tzs. tanú vallomása szerint a vádlotton látszott, hogy enyhén ittas. ( Nyomozási iratok 78. és 76. oldal, 11. sz. tárgyalási jegyzőkönyv 41. o.) A jogellenes intézkedés alá vont sértettek a vádlott ittasságára nem tettek vallomást, és az sem zárható ki, hogy a vádlott a konfliktust követően, de még az ittasságát észlelő rendőrökkel találkozását megelőzően alkoholt fogyaszthatott, így ítéleti bizonyossággal nem állapítható meg az, hogy a terhére rótt bűncselekmény ídején alkoholos befolyásoltság alatt állt. A bíróság ezért az ítélet indokolása 10. oldal 3. bekezdéséből a vádlott esetleges ittasságával kapcsolatos felvetést mellőzi. Az ítélőtábla megállapította, hogy az első fokon eljárt bíróság egyebekben helyes mérlegeléssel és logikai ellentmondás nélkül kifogástalan indokolással állapította meg a történeti tényállást, az mindenben megalapozott, kiegészítést nem igényel. A megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette a vádlott cselekményét a Btk. 225. §-ában rögzített hivatali visszaélés bűntettének, és a Btk. 271. §

(1)illetőleg

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének. Az irányadó bírói gyakorlat szerint (BKV 61.1, BKV 61.2) „csoportosan elkövetett" jelző mellőzése indokolt a garázdaság bűntetténél a rendelkező részből és e helyett a „társtettesként elkövetett" a garázdaság bűntettének a megállapítása szükséges, ezért ezt az ítélőtábla rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. Szükséges a jogi indokolást kiegészíteni azzal, hogy a vádlott a hivatali visszaélés bűntettét a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve követte el. A cselekmény idején a tényállásból megállapíthatóan szolgálaton kívül volt, ennek ellenére közhatalmi jogosítványát gyakorolta magán célokra, hivatalos helyzetére csupán hivatkozva, hiszen felmutatta rendőrigazolványát, megnevezte magát és rangját vagyis hivatali helyzetét és minőségét tüntette fel. A megyei bíróság által alkalmazott szabadságvesztés büntetés neme és mértéke is törvényes és ugyancsak igazodik a Btk.

1. §-ában rögzített büntetés kiszabási célokhoz és a Btk.
2. §-ában meghatározott büntetéskiszabási elvekhez a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztése is. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
3. évi XLIII. tv.
4. §-a tartalmazza a hivatásos szolgálati viszony létesítésének kötelező feltételeit. A jogszabály előfeltételként kívánja meg a büntetlen előéletet. Ez a követelmény nemcsak a szolgálati viszony létesítésénél, hanem a folytatásánál is elengedhetetlen. A vádlott ellen jelen büntetőügyet megelőzően több mint 10 éves szolgálati ideje alatt mindössze 2 alkalommal indult fegyelmi eljárás, melyből az egyik esetben figyelmeztetésben, majd másodszorra feddésben részesült. Emellett a kapitányságvezető által írt kiemelkedően pozitív jellemzés alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott szolgálati előéletére tekintettel érdemes a bírói mentesítésre, ezért a Btk.
5. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az előzetes mentesítés azonban hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik. Mindezek alapján az ítélőtábla a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján az első fokú ítéletet megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be.

1. §-ra utalással helybenhagyta. Debrecen,
2. január
3. Dr. Kardos Sándor sk. . Elek Balázs sk. elnöke a tanács tagja-előadó Dr. Gömöri Olivér sk.a tanács a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 5.B.1534/2006/
4. sz. ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.II. 605/2008/
5. sz. ítéletével jogerős és a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kivételével végrehajtható. ,
6. január
7. Dr. Kardos Sándor sk. tanácselnök