SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.431/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Jambrik Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Jambrik Gergely ügyvéd 1193 Budapest, Táncsics M. u. 68.) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - az Imre és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Imre András ügyvéd 6722 Szeged, Nemestakács u. 12/A) által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen névviselési jog megsértése és egyéb követelés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 2.G.40.028/2008/
- számú ítéletével szemben a felperes és az alperes részéről 10., illetve
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 20.000,- (Húszezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A (1...).hu domain név
- december 2-án került delegálásra (személy
- neve) javára. A delegálás ellen a Magyar Szabadalmi Hivatal emelt kifogást, kérte a közdomainné nyilvánítást, az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tanácsadó Testület 53/
- (XI.22.) számú Állásfoglalása szerint azonban a delegálásnak nem volt jogi akadálya. (személy
- neve) átengedte a domain használatát az alperesnek, az új domain-használó javára a delegálás
- július 9-én megtörtént. A felperes az általa korábban használt, bejegyzett (M...) Bt. cégnevet
- március
- napjától változtatta meg, a cég rövidített elnevezése (V...) Bt. lett. A
- február 24-én kelt levelében megkereste az alperest és arról tájékoztatta, hogy a magyarországi védjegykultúra fejlesztése érdekében ingyenesen látogatható honlapot készít, amely a (2...).hu webcímen lesz elérhető. Az esetleges elütések, illetve a még domináns ékezet nélküli használat miatt - elsősorban a használók érdekében - jelezte, célszerű lenne, ha az ékezet nélküli változat is erre a honlapra mutatna. A használati jogért felajánlott 100.000,Ft-ot, melyet az alperes nem fogadott el. A felperes az ajánlatát
- március 26-án megismételte. -2A megindult peres eljárásban a felperes névhasználati jog megsértésére hivatkozott, ennek az elsőfokú ítélet helyt adott. A Szegedi Ítélőtábla a
- február
- napján kelt Gf.I.30.531/2007/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a perbeli domain név delegálása
- évben jogszerűen történt, mivel ekkor még a felperes más cégnevet használt. A névhasználatot nem tette jogtalanná az sem, hogy évekkel később a felperes rövidített cégnevét (V...) Bt-re változtatta. Előírta a kereset másodlagos hivatkozás alapján történő elbírálását. Útmutatása szerint annak megítélése során, hogy az alperes részéről a domain név későbbi használata rosszhiszemű vagy sem, illetve a felperes oldalán bizonyítottan fennáll-e olyan jogos érdek, amely alapján az alperestől - rosszhiszeműsége folytán - a domain nevet vissza kell vonni, megfelelően irányadó a 874/
- EK rendelet, továbbá figyelemmel kell lenni a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete által kiadott Domainregisztrációs Szabályzat (továbbiakban: DRSZ), mint általános szerződési feltételek rendelkezéseire. A megismételt eljárásban a felperes keresetében kérte, állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes megsértette a névviseléshez fűződő személyiségi jogát. Álláspontja szerint a Ptk.
- §
(4)bekezdés alkalmazása során a mindenkori használat időpontja az irányadó, a névviselési jog sérelme szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy jelenleg fennáll a "(2...)" szó használatát korlátozó névviselési joga. Másodlagosan az alperes (1...).hu domain név használati jogának visszavonását az Európai Bizottság 874/2004. EK rendelet, illetve a DRSZ szabályaiban foglaltakra figyelemmel kérte. Arra hivatkozott, hogy fennáll az alperes rosszhiszeműsége, ami abban áll, hogy a domain nevet a regisztráció óta lényegében nem használja, elzárja őt a cégnév Interneten történő tényleges használatától. A domain delegálása nem használati igényre történt, az alperest továbbértékesítési cél vezette. Az alperes eljárása a felhasználás körében azért is jogellenes, mivel a delegálástól számított 2 éven belül a domain nevet nem használta, a honlapon semmiféle szolgáltatást nem nyújtott. A felperesi cégnévvel megegyező elnevezés fenntartása joggal való visszaélést jelent, sérti a felperes érdekét, emiatt az alperesnek még a gondosan választott domain névről is önként le kellett volna mondania (DRSZ 1.2.1.4. és 2.3.2.
- b)pont, valamint 10.1.7.
- c)pont). Utalt arra is, hogy az alperes a 2007. szeptember 14. napján kelt adásvételi szerződéssel átruházta a használati jogot a (P...) Bt. részére, ez a tény megerősíti a rosszhiszeműségét. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes oldalán a névviselési jog sérelme nem merülhet fel, hiszen éppen a felperes választott olyan cégnevet és domain nevet, amely gyakorlatilag azonos az alperesi domain névvel. Előadta, azért regisztráltatta a (1...).hu domain nevet, hogy egy olyan honlapot üzemeltessen, melynek célja a védjegyhasználattal kapcsolatos jogszabályok, információk, hasznos tudnivalók összegyűjtése. A Magyar Szabadalmi Hivatallal kívánt megállapodást kötni a honlap közös létrehozására, üzemeltetésére és fejlesztésére. A honlappal kapcsolatos előkészítő munkálatok jelenleg is folyamatban -3Gf.I.30.431/2008/5.szám vannak. Utalt arra, hogy az ékezetes domain nevek használata 2004. tavaszától vált lehetővé, ezt követően a felperes saját elhatározásából - ékezet nélküli név helyett - egy ilyen ékezetes nevet választott. Ezzel azt is vállalta, hogy kezdetben nem minden böngésző szoftverrel lesz a honlap elérhető. Ma már a honlap bárki számára hozzáférhető, így az alperes ékezet nélküli domain név használata nem sérti a felperes jogos érdekét. A felperesi hivatkozással szemben állította, hogy a (1...).hu domainnal elérhető internetes oldal folyamatosan működött, megfelelő módon használta és használja a domain nevet. A használatra vonatkozóan csatolta a Svédországban élő rendszergazda nyilatkozatát. Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Az EK rendelet 21. cikkét és a DRSZ szabályait alkalmazva úgy foglalt állást, az alperes nem bizonyította, hogy a delegálástól számított 2 éven keresztül a domain nevet megfelelően használta, vagy erre előkészületeket tett, ezért rosszhiszeműsége megállapítható. Ugyanakkor figyelemmel volt arra is, a felperes által működtetett honlaphoz a www.nevado.hu <http://www.nevado.hu> címen keresztül el lehet jutni, amiből arra következtetett, hogy az alperesi névhasználat a felperes gazdasági tevékenységét érdemben nem érinti. Ezen indokok folytán a domain név visszavonásával kapcsolatban a felperes jogos érdeke hiányzik, ezért a másodlagos kereset is alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes és az alperes is fellebbezéssel élt. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és keresetének helyt adó döntés hozatalát kérte. Elsődlegesen továbbra is a névviseléshez fűződő joga megsértésére hivatkozott. Fellebbezési érvelése szerint jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a szolgáltatások nyújtása során az interneten domain névként is a saját nevét használhassa, vagyis a cégneve vezérszava legyen az interneten való azonosítására használt szó. Nem érinti ezt a jogi érdeket az a körülmény, ha az interneten több-kevesebb kutatással fellelhető egy másik domain név alatti tartalom. Kérte annak értékelését, hogy az átlagos felhasználó nagyobb valószínűséggel az ékezet nélküli domain nevet írja be a böngésző szoftver cím mezőjébe, ilyen módon keresi az interneten a védjegyekkel kapcsolatos információkat. A jogi érdek részeként jelölte meg azt is, hogy a DRSZ értelmében prioritásos igényt volna jogosult előterjeszteni, ha ebben az alperes rosszhiszemű regisztrációja nem gátolná. Utalt arra, hogy az EK rendelet és a DRSZ vagylagosan és kizárólag az alperes tekintetében írja elő a jogos érdek hiánya vagy a rosszhiszeműség fennálltának vizsgálatát, ugyanakkor a domain név visszavonásához fűződő jogi érdek fennálltát neki nem kell igazolnia. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet indokolásának részbeni megváltoztatását kérte. Tévesnek tartotta azt a megállapítást, mely szerint nem bizonyította, hogy a delegálástól számított 2 éven keresztül a domain nevet megfelelően használta volna. Véleménye szerint valójában a felperesnek kellett bizonyítania azt a tényt, hogy a (1...).hu domaint nem használta, ezt azonban nem igazolta. Cáfolta ezt a felperesi hivatkozást (személy 2.neve) közokiratba foglalt nyilatkozata, amely szerint a honlap már 2004. év előtt is működött. Ugyanígy a felperesnek kellett volna igazolnia, hogy az alperes a Magyar Szabadalmi Hivatallal nem folytatott tárgyalásokat, illetőleg nem kötött megállapodást, ám ez a bizonyítás -4- sem volt eredményes. Téves az a megállapítás, mely szerint a domainnal elérhető honlap segítségével nem nyújtott és nem is szándékozott semmiféle szolgáltatást nyújtani, mivel több bizonyíték is alátámasztja, hogy információs és tanácsadó tevékenységet folytatott, illetve erre tett előkészületet. Honlapjának segítségével a védjegyekkel kapcsolatos információk elérését tette lehetővé, illetve egy online tanácsadó portált kívánt létrehozni, ezzel részéről információ-szolgáltatás történt. Megalapozatlanul következtetett az elsőfokú bíróság a rosszhiszeműségére, a domainnal elérhető honlap ugyanis megfelelően működött, azon a védjegyekkel kapcsolatos információk - kisebb technikai szünetektől eltekintve - elérhetők voltak. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az alperes által fellebbezett rész vonatkozásában az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, a perben az alperes a domain név használatának hiányával kapcsolatos állításait sokáig nem vonta kétségbe, később maga is elismerte, hogy a domain használatát „nem kezdte meg". Kitért arra, hogy a használat hiánya nemleges tény bizonyítását követelné meg, ami nem lehetséges. Valójában a perben az alperes nem tudta igazolni, hogy a domain alatt bármilyen tartalom lett volna elérhető, e tény alátámasztására (személy 2.neve) nyilatkozata önmagában nem alkalmas. A felperes fellebbezése alaptalan, az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos. Az alperes védekezésében kifejtettekkel szemben a perbeli jogvita elbírálása bírói útra tartozott. A DRSZ a domain delegálásával, illetve használatával kapcsolatos viták differenciált kezelését szabályozza. A még nem delegált domainek delegálásával kapcsolatos kérdésekben a Nyilvántartó mellett működő, független szakértőkből álló bizottság, a Tanácsadó Testület (TT) foglal állást. Ez történt a perbeli esetben is, így született meg az 53/2000. (XI.22.) TT számú Állásfoglalás. A már delegált domainek esetében a jogsérelem - alternatív módon - választottbíróság vagy rendes polgári bíróság előtti eljárásban nyerhet orvoslást. A harmadik - szintén választástól függő, alternatív fórum a regisztrációs döntnöki eljárás (az eljárások tapasztalatait ismerteti a Gazdaság és jog szakfolyóirat 2008. évi 12. szám, 22-26. oldal). A felperes keresetében elsődlegesen továbbra is a névviselési jog sérelmére hivatkozott. A személyhez fűződő jogok körébe sorolt névviselési jog sérelmét nem bármilyen, hanem a „jogtalan" névhasználat valósíthatja meg. A (1...).hu domain név alperes javára történt delegálása 2000. évben jogszerűen történt. Ebben az időpontban a felperes gazdasági tevékenysége során más cégnevet használt, mellyel kapcsolatban a jogsértés fel sem merülhetett. Helytállóan utalt arra éppen a felperes, az interneten a domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mivel annak nevét és elérhetőségét (címét) egyaránt meghatározza. A domain név használata a Ptk. 77. §
(4)bekezdése értelmében névhasználatnak minősül (Bírósági Döntések Tára 2008/2/21., 2008/
- számú jogeset). Mivel a -5Gf.I.30.431/2008/5.szám felperes évekkel azt követően változtatta meg cégnevét (V...) Bt-re, hogy az alperes a (1...).hu domain nevet delegáltatta, a névviselési jog megsértése valójában nem a felperes, hanem az alperes oldalán lenne felvethető. Az interneten történő domain név jogszerűtlen használatával kapcsolatos jogviták jellemzően olyan tényálláson alapulnak, amikor egy már bejegyzett cégnév, védjegy, vagy márkanév, árumegjelölés használatát követően, időben később történik meg a bejegyzett, illetve ismert névvel azonos vagy ahhoz megtévesztően hasonló domain név delegálása. Az ilyen jellegű és természetű jogvitákban kell rendszerint a cégek sérelmére elkövetett jogsértő névhasználat miatt - a korábbi névhasználó kérelme alapján - állást foglalni abban a kérdésben, hogy fennállnak-e a domain visszavonásának feltételei (lásd: Gazdaság és jog hivatkozott tanulmánya: „A már delegált domain nevekre vonatkozó jogviták eldöntésének egyes szempontjai a Regisztrációs Döntnök eljárási gyakorlatában" címmel). A perbeli esetben a hasonló tárgyú jogvitákhoz képest a névhasználat időben éppen fordítva történt. Az alperes javára a felperesi névváltoztatás előtt már évekkel korábban megtörtént a domain név delegálása, ehhez képest a
- március 3-i felperesi névváltoztatás önmagában nem adhat alapot a domain visszavonására. A felperes a domain névvel összetéveszthető cégnév választása után rövid időn belül kezdeményezte a domain használati jogának visszterhes átruházását. A leveléből kitűnik, erősebbnek tartotta a megváltoztatott cégneve alatti információ-szolgáltatáshoz fűződő saját érdekét, mint az alperes hasonló céllal gyakorolt, több évvel korábban delegált domain név névhasználati jogát. Az ilyen eljárás elismerése nem kívánatos gyakorlathoz vezethetne, melynek során egy már ismert, bevezetett domain nevet bárki a későbbiekben cégnévként választhatna, majd igényt formálna az addig használt domain visszavonására és átruházására, a Ptk. szerinti névhasználati joga sérelmére hivatkozással. A másodlagos kereseti kérelem a Domainregisztrációs Szabályzat (DRSZ), mint az internetes szolgáltatásban résztvevőkre a rendszerbe történő belépéssel szükségképp kiterjedő általános szerződési feltételek egyes előírásainak (kikötéseinek) megsértésén alapult. A DRSZ 10.1.
- pontja szerint: „Az Alternatív Vitarendező Fórum a domain név visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el, - amennyiben a domain név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy - amelynek használatára a Kérelmező valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján jogosult, és amennyiben - a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne, vagy - a Kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik." A felperes a domain visszavonása iránti jogos érdekét igazolta, az alperes ugyanis nem vitásan olyan domain nevet használ(t), amely megtévesztően hasonlít a felperes cégnevére és amely nevet a hatályos magyar jog védelemben részesít. A cégnév a -6- felperes javára jogilag védett név. Erre figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes a domain visszavonása iránt - az elsőfokú ítéletben foglaltaktól eltérően kereshetőségi joggal rendelkezett, függetlenül attól, hogy az elektronikus szolgáltatások körében megkülönböztetésre alkalmas másik - ékezetes - domain nevet maga is regisztráltatott. A jogos érdek mellett azonban - a DRSZ 10.1.
- pont által megkövetelt konjunktív feltételként - a felperesnek azt is bizonyítania kellett, hogy az alperes részéről a domain név felhasználása rosszhiszeműen történt. Ezzel összefüggésben a felperes a DRSZ 10.1.
- pont a) és c) pontjában foglaltakra hivatkozott. Az a) pont értelmében rosszhiszemű a domain használata, ha a körülmények arra utalnak, hogy azt elsősorban azzal a céllal igényelték, hogy az adott név használatára jogosult személynek ellenérték fejében átruházzák vagy használatát egyéb módon ellenérték fejében biztosítsák. A domain név igénylésekor azonban a felperes - ilyen cégnév alatt még nem létezett, a delegálás jogszerűségét TT állásfoglalás erősítette meg, az alperes javára történt regisztrációt követően több éven át nem történt meg a domain név használati jogának átruházása, ilyen peradatok mellett a DRSZ hivatkozott a) pontjában írt feltétel megléte nem bizonyított. A c) pont szerint a domain használatával kapcsolatos rosszhiszeműség akkor bizonyítható, ha a jogosult a domain nevet a delegálás időpontjától számított legalább két éven keresztül megfelelő módon nem használta. A domain nevet tényleges használatra lehet igényelni (DRSZ 1.2.1.4 pont), ezért ha a konkrét domain név alatt nem érhető el tartalomszolgáltatás, ennek igazolása vélelmet teremt arra, hogy a nevet csak „foglalási céllal" regisztráltatták, ami igazolja a „joggal való visszaélést", a jogosult rosszhiszeműségét. A perbeli esetben az a két éves időszak, melyre nézve a „megfelelő" használat hiányát vizsgálni kellett, a felperes
- március 3-i névváltoztatásától vette kezdetét, a visszavonás iránti jogi érdeke (kereshetőségi jog) ugyanis csak ettől az időponttól igazolt. A DRSZ ilyen tartalmú rendelkezése folytán a bizonyítási teher - a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakkal összhangban - a felperesre hárult, azaz a jogvita eldöntése szempontjából releváns tényeket - a c) pontban megjelölt feltétel fennálltát - a perben neki kellett kétséget kizáró módon bizonyítani. Az alperes a rendszergazda nyilatkozatával alátámasztotta a (1...).hu domain név megfelelő, az alapvető védjegyjogi információk nyújtásában álló használatát. Helyesen utalt az alperes arra is, hogy az interneten az információ-szolgáltatás a domain név „megfelelő" használatát jelenti, ahhoz nem szükséges, hogy a domain név alatt kereskedelmi szolgáltató tevékenységet folytassanak A felperes a peradatok szerint a legalább két éves időszakot érintően a használat teljes hiányát alátámasztó, kétséget kizáró bizonyítékot szolgáltatni nem tudott, az alperes rosszhiszemű felhasználása bizonyítást nem nyert. A fentiek alapján az ítélőtábla a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok Pp. 206. §
(1)bekezdése szerinti értékelése, mérlegelése alapján nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak a (1...).hu domain név felhasználása tekintetében az alperesi rosszhiszeműség tényét, ezért a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében - eltérő jogi indokokkal - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélőtábla által kifejtett -7Gf.I.30.431/2008/5.szám indokoknak megfelelően az alperes elsőfokú ítélet indokait támadó fellebbezése megalapozottnak bizonyult. A felperes az eredménytelen fellebbezése, illetőleg az alperes megalapozott fellebbezése folytán a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles megfizetni az alperes másodfokú eljárási költségét, az ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdés, illetve
(5)bekezdésre figyelemmel állapította meg. Szeged,
- január hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Mányoki Zsolt sk. előadó bíró Dr. Hámori Attila sk. táblabíró