Kf.27161/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdését, és ezért 500.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. A bírság kiszabása során a jogsértés súlya mellett figyelembe vette a korábbi jogsértéseket, és azt, hogy a négy legutóbbi egy éven belül volt szankcionálva. A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, elsődlegesen a jogsértés hiányának megállapítását, másodlagosan a bírság mérséklését kérte. Álláspontja szerint a műsorszám megfelelt a jogszabályi követelményeknek, a kiszabott bírság, pedig eltúlzott. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. A felperesi beavatkozó csatlakozott a kereseti kérelemhez. Álláspontja szerint a műsorszám jellegéből adódóan a vendégnek vállalnia kell, hogy komoly vita, feszültség alakulhat ki. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a műsorszám jellege kétségtelenül dinamikus, szükséges a célratörő műsorvezetés, de ez nem eredményezheti a riportalany megnyilvánulásainak erőszakos elfojtását, az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a műsor a riporterek szócsöveként az ő véleményüket, értékítéletüket közvetítse. Rá kell kérdezni a riportalany szándékaira, de az ítélkezés, véleményalkotás, a néző befolyásolása nem tartozik a riporter feladatai közé. A műsorszám nem volt sem kiegyensúlyozott, sem tárgyilagos, sem elfogulatlan. A bírság kiszabása is jogszerű volt. Az ítélet ellen mind felperes, mind a felperesi beavatkozó fellebbezéssel élt. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a jogsértés hiányának megállapítását kérte. Álláspontja szerint mind a témaválasztás, mind a felteendő kérdések a műsorvezetői szabadság körébe tartoznak. A műsorszámban vizsgált nyilvános levélváltás, illetőleg annak esetleges antiszemita vonatkozása közérdeklődésre számot tartó esemény volt, ehhez képest a fő kérdés is az volt, hogy megjelent-e antiszemitizmus a levélben. Ha a vendég a feltett kérdésre nem reagál, vagy eltereli a beszélgetést, a riportereknek törekedniük kell a válasz megszerzésére. Nem voltak erőszakosan elfojtva a riportalany megnyilvánulásai. Az alperes és az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a műsorvezetői feladatok ellátása akkor jogszerű, ha csak a riportalanyok igényeihez igazodik, a meg nem válaszolt kérdést többé nem tennék fel. Ez a téves értékelés nem alapozhatja meg az Rttv. 23.§-a

(2)bekezdésének sérelmét. A felperesi beavatkozó fellebbezésében szintén az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint nem volt jogsértés, a riportalany kifejthette véleményét, a műsorvezetők sem politikailag, sem egyéb értelemben nem voltak elfogultak. A műsorszámban a közélet legkiélezettebb kérdéseit vitatják meg, amely dinamikus, célratörő műsorvezetést igényel. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte tekintettel arra, hogy a felperes és felperesi beavatkozó fellebbezésében nem adott elő olyan új tényt, vagy bizonyítékot, amely az elsőfokú ítélet megváltoztatását eredményezné. A felperes és a felperesi beavatkozó fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetéseket vont le, ítélete megalapozott. A felperesi oldal fellebbezéseire tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a következőket emeli ki. Az Rttv. 23.§-a

(2)bekezdése szerint a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. A műsorszolgáltatók szerkesztési szabadságát a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tájékoztatás követelménye, a véleménypluralizmus fenntartása érdekében korlátozza, és ennek folyományaként a műsorszám riporterének, vagy műsorvezetőjének szabadsága nem parttalan, minden esetben az Rttv-nek alárendelt. A felperesi fellebbezésben foglaltakkal szemben a hírműsorok kiegyensúlyozott tájékoztatásának követelménye nem csak hogy nem jelenti a riportalanyok igényeihez való igazodást, hanem meg is követeli a riportalanyéval ellentétes vélemény képviseletét: annak hiányában éppen úgy sérülhet az Rttv. 23.§-ának

(2)bekezdése. A riportalany válaszának elérése, vagy a válasz elmaradásából következtetés levonása riporteri technika kérdése, de ismét hangsúlyozza a Fővárosi Ítélőtábla az Rttv. által megszabott korlátok szem előtt tartandóságát. Az, hogy a műsorszolgáltató milyen műsorvezetői szabadságot vagy szabadosságot enged meg, a műsorszolgáltató terhén maradó döntés. A felperes helyesen szögezte le fellebbezésében, hogy ha a vendég nem reagál a feltett kérdésre, akkor a riportereknek törekedniük kell a válasz megszerzésére: a kérdező prekoncepcionált kérdésnek visszautasítása azonban már tartalmazza a választ. Az előre kialakított állásfoglalás további monoton erősítgetése, sulykolása, nem fér bele a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményébe, és mellesleg nem is vár választ a riportalanytól, nem vitatkozik. A konkrét műsorszám kapcsán a felperesi oldal előadásaival szemben megállapítható, hogy a riportalany nem fejthette ki véleményét, a műsorvezetők közbeszólásai, a vendég expressis verbis antiszemitának való minősítése erőszakosan elfojtotta a riportalany megnyilvánulásait. A műsorvezetők magatartásának, kérdésfeltevéseinek következtében a közérdeklődésre számot tartó esemény nem az volt, hogy megjelent-e a kérdéses levélben az antiszemitizmus, hanem az, hogy a vendég nyíltan vállalja-e a kérdezők szerint meglévő, a vendég által folyamatosan cáfolt, antiszemitizmusát. A műsorszám dinamikus, célratörő műsorvezetést igényel, amit már az elsőfokú bíróság is értékelt. Kétségtelen továbbá, hogy a hírek/vendégek kiválasztásával és bemutatásával a műsorszolgáltatók fontos szerepet játszanak a valóság formálásában, azonban az Rttv. szabályainak és ezen belül a 23.§

(2)bekezdésének szem előtt tartásával mindent el kell követniük kiegyensúlyozott tájékoztatás biztosítása érdekében. A műsorvezetők álláspontjának előzetes kialakítása és annak folyamatos ismételgetése, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye ellen ható esemény. Ismételten kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a „vita" (érvek ütköztetése) nem azonos a „sulykolással" (gépies ismételgetéssel): márpedig a perbeli műsorszámban a vendég antiszemita nézeteiről nem vitatkoztak, hanem azt sulykolták, és a kérdezők ezen magatartása miatt sérült az Rttv. 23.§-a

(2)bekezdése szerinti kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye. Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§ának

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperest megillető másodfokú perköltségről a Pp.78.§-ának

(1)és

(2)bekezdésének megfelelően rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla, míg a fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentessége folytán, a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. évi május hó
3. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: