← Magyarország

Kf.27279/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.279/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla a dr. Péntek Zoltán ügyvéd által képviselt ….. felperesnek a …… jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
  2. évi február hó
  3. napján kelt 3.K.31.505/2004/
  4. számú ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybehagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes a 369/
  6. (III.31.) számú határozatával megállapította, hogy a felperes
  7. szeptember 5-én megsértette a Rádiózásról és televíziózásról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 5/C.§-ának

(2)bekezdését, valamint augusztus
  1. és december
  2. között több alkalommal az Rttv. 5/A.§-ának
(2)bekezdését, ezért az Rttv. 112.§-ának
(1)bekezdésének c/ pontja alapján 10 percre felfüggesztette a felperes műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását és meghatározott tartalmú felirat közzétételére kötelezte. A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan megváltoztatását kérte, mert a határozatból teljes mértékben hiányzik az indokolás. Kifogásolta továbbá a teljesítési határidő meghatározását. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság előtt a felek részletes előadásokat tettek arról, hogy a felperes által vezetett Jegyzőkönyvek milyen adatokat tartalmaznak a határozatban kifogásolt műsorszámok, és előzetesek tekintetében, illetőleg történt-e elkódolás, vagy sem. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a becsatolt határozat oly mértékben hiányos, hogy érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, az indokolásból egyáltalán nem derül ki, hogy az alperes miért tartotta a felperes által sugárzott filmeket nem megfelelő besorolásúnak. Az új eljárás során az alperesnek a kifogásolt besorolásokat megfelelő módon részletesen értékelnie kell, kitérve minden egyes sugárzás esetében a kifogásolt tényállás és az alkalmazandó jogszabály közötti összefüggésekre; figyelembe kell venni a felperes által mind a közigazgatási eljárásban, mind a per során előadottakat kitérve arra, hogy azokat az alperes milyen okból fogadja, vagy nem fogadja el. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a törvénysértés megállapítása során kizárólag a Jegyzőkönyvben feltüntetett kategóriának megfelelő időpontban történő közzétételét vizsgálta. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy határozatában nem szerepel e tényállás. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.002/2005/
  1. számú ítéletére. A felperes nem terjesztett elő ellenkérelmet. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla értékelése szerint az elsőfokú bíróság az alapul szolgáló tényállást helytállóan tárta fel, és abból megalapozott következtetést vont le. Az alperesi fellebbezés kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy arra vonatkozó adat, miszerint az alperesi határozat a felperes adatszolgáltatási Jegyzőkönyvein alapulna, kizárólag a peres eljárásban merült fel. Az alperes a határozat indokolásában mindössze azt állapította meg, hogy a felperes
  2. szeptember 5én 20:49:30 órakor sugározta a „Szeretni való szörnyeteg" című műsorszámot, mely korhatári besorolás szerint a III. kategóriába tartozik, valamint a további táblázatban a sugárzási időpontok, címek és besorolásának feltüntetésével a kifogásolt műsorelőzeteseket sorolta fel. Így az alperesi határozatban egyetlen egy utalás nincs arra, hogy milyen adatok nyomán jutott az alperes a határozati következtetésekre. Az alperes fellebbezésében hivatkozott körülményeknek az adatszolgáltatási Jegyzőkönyv megküldésének, és az ezen alapuló határozat meghozatalának nincs nyoma az alperesi határozatban. Az alperesi fellebbezés kapcsán még kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a hivatkozott 4.Kf.27.002/2005/
  3. számú végzés - amely az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította - indokolásából kétséget kizáróan megállapítható, hogy ott az alperes határozatában rögzítette, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség körében és a felperes adásnaplója alapján vizsgálódott. Mindez a jelen perbeli határozatból hiányzott. A felperes keresetének jól elkülöníthető része volt a teljesítési határidő vitatása. Az alperesi határozat hatályon kívül helyezése folytán azonban minden átkerült az új eljárás során az elsőfokú bíróság által megadottak között vizsgálandó szempontok körébe, így amikor az alperesnek figyelembe kell vennie a felperes által a peres eljárás során tett előadásokat, az erre (teljesítésre) vonatkozó határozati indokokat is közölnie kell. Mivel a Fővárosi Ítélőtábla értékelése szerint is sérti az alperesi határozat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
  4. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 43.§-a
(1)bekezdésének c/ pontját, amely szerint a határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv határozatot hozott, a Fővárosi Ítélőtábla a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 254.§-ának
(3)bekezdése alapján, helyes indokainál fogva, helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A felperes javára másodfokú perköltség nem merült fel, míg az alperes személyes illetékmentessége folytán a fellebbezési illetéket a 6/
  1. (VI.26.) IM. sz. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
  2. évi július hó
  3. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.