Kf.27638/2008/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében foglaltakat, ezért az Rttv. 112.§-ának

(1)bekezdés a) pontja alapján felhívta a felperest a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az alperesi álláspont szerint a ……………. „A tüdőrákról bővebben,

1. május 19-én szombaton 10 órakor szeretettel várunk minden betegtársat, hozzátartozót, érdeklődőt. A beteg - orvos - találkozón a tüdőgyógyász szakma legnevesebb művelőivel találkozhat, és felteheti kérdéseit is. Részvételi szándékát jelezze információs telefonszámunkon: 06-1-438-0814, részletes program: www.rakliga.hu <http://www.rakliga.hu>., információs telefonszám: 06-1-438-0814", valamint a …………………. „A Geopolitikai Tanács biztonságot mindenkinek programja keretében konferenciát rendez május 24-én a parlamentben. A konferencián, mely az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak elleni kampányának magyarországi rendezvénye, ingyenesen vehet részt minden érdeklődő. Előzetes jelentkezését telefonon a 06-1315-2320-as számon várjuk. Részletes tájékoztató a Geopolitikai Tanács honlapján található" elhangzott szpotok a társadalom széles rétegét érintő rendezvényekre hívták fel a figyelmet, ezért a közérdekű közlemény főcím használata lett volna indokolt, és nem reklámként kellett volna közzé tenni. Az Rttv. 2.§-ának
2. és
3. pontjaira utalással kifejtette, hogy az abban leírtak konjunktív feltételek, azaz mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy a közzététel reklámnak minősüljön, s így az arra vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazhatók legyenek. Jelen esetben a reklám ismérvei közül a „más hatás elérése" a közérdekű esemény népszerűsítése volt, azaz a szpotok tartalmuk szempontjából nem kereskedelmi célzatúak voltak, hanem a lakosság figyelmének felkeltését szolgálták, ezzel tehát a közérdekű közlemény kategóriába sorolhatóak. A felperes a határozat felülvizsgálata iránti keresetében a jogsértés elkövetését vitatta. Álláspontja szerint a reklám alapvető fogalmi elemei, úgy mint az ellenszolgáltatás, az áru, illetve az igénybevételre való ösztönzés, a bejátszásban megvalósultak, így tehát a műsorszolgáltató helyesen járt el akkor, amikor reklám főcímek között tette közzé az ismertetett szöveget. Az alperes érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Osztotta az alperesi határozatban felsorolt anyagi jogi szabály értelmezését, mely szerint a tárgyi esetben mindkét szpot vonatkozásában a reklám ismérvei közül a „más hatás elérése" éppen a közérdekű esemény népszerűsítése volt, a szpotok tartalmuk szempontjából nem kereskedelmi célzatúak voltak, hanem a lakosság figyelmének felkeltését szolgálták, ezért nem reklámnak, hanem az Rttv. 2.§-ának
4. pontja szerinti közérdekű közleménynek minősülnek. Eseti döntésekre utalással kifejtette, hogy közömbös az, hogy a felperes jelen esetben a ………………… kommunikációs cégtől mire kapott megbízást. Lényegtelen, hogy a közöttük lévő szerződés milyen tartalommal jött létre, hiszen a felperesnek az Rttv. 3.§-ának

(1)bekezdése alapján a megbízó, tehát jelen esetben a ……………………. kommunikációs cég akaratától és értelmezésétől függetlenül kell eleget tenni a jogszabályi előírásoknak, magának kell beminősíteni ezeket a szpotokat és megfelelő főcím használatával sugározni. A hasonló ügyekben a közigazgatási eljárást megszüntető végzéseket nem vette figyelembe, azzal indokolva, hogy a bíróságnak a perbeli vitatott esetben sugárzott két szpot vonatkozásában kell állást foglalnia közzétételük jogszerűségében. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes a jogsértés elkövetését továbbra is vitatta, a kereseti kérelmének megfelelően az alperesi határozatra is kiterjedően az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a jogsértés és a szankció mellőzését kérte. Fenntartotta, hogy a reklám alapvető fogalmi elemei, úgy mint az ellenszolgáltatás, a más hatás elérése (honlap megjelenítése) a bejátszásban megvalósultak. Álláspontja szerint helyesen járt el akkor, amikor reklám főcímek között tette közzé a vitatott szöveget. Megjegyezte továbbá, hogy a műsorszolgáltatók a közérdekű közlemények Rttv. 2.§. 16. pontjának b) alpontja alá eső esetekben a sugárzásért pénzt kérhetnek, a közérdekű közleményként való sugárzás ellentételezése nem egyszer nagyságrendben különbözik egymástól. Amennyiben egy ilyen megrendelés ügynökségen keresztül érkezik a műsorszolgáltatóhoz, az ügynökségnek nem feltétlenül érdeke az olcsó feltételekkel való vásárlás, míg megrendelőként joga van megszabni, hogy a sugárzást milyen formában kéri. Amennyiben a szpotot a megrendelő úgy készíti, készítteti el, hogy az formailag nem felel meg a közérdekű közleményként való sugárzásnak, az egyben a sugárzási forma más megválasztását jelenti. Tekintettel arra, hogy a jelzett szpot a megfelelő főcímek között volt hallható, nem sértette meg az Rttv. 15.§-ának

(1)bekezdésében foglaltakat. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Álláspontja szerint nincs relevanciája annak a ténynek, hogy a megrendelő milyen közzétételt kíván elérni ugyanis a műsorszolgáltató az Rttv. 3.§-ának

(1)bekezdésében foglaltaknak eleget kell hogy tegyen, azaz a jogszabályi előírásokat maradéktalanul be kell tartania. Ez az eljárás független a megrendelő akaratától, míg az alperes jogi viszonyban kizárólag a műsorszolgáltatóval áll. A hallgatók is a műsorszolgáltatók által sugárzott műsorszámokat hallják és nincs tudomásuk arról, hogy a háttérben milyen tartamú és jellegű szerződések köttetnek. Az Rttv. rendelkezésének a megvalósulását minden esetben a hallgatók szemszögéből kell vizsgálni. A felperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a vitatott szpotokat tartalmazó videokazetta meghallgatását követően megállapította, hogy a reklámblokkban való közzétételük, a rendezvények szervezésének, helyének, idejének, témájának, elérhetőségének a megjelölése és a részvételre való felhívás a reklámozás látszatát keltették, míg a tartalmukat tekintve a közérdekű közlemény törvényi tényállási elemeit - az alperesi határozat erre kiterjedő indokolása hiányában - vonatkoztatni nem lehetett. Ez elkerülte az elsőfokú bóróság figyelmét, és nem kellő megalapozottsággal osztotta az alperesi álláspontot. A felperes fellebbezési kérelembeli érvelése kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla pontosítja az ítéletben foglaltakat a reklám, és a közérdekű közlemény egymáshoz való viszonyát illetően, mely két különböző kategória. Az Rttv. alkalmazásában a 2.§-ának

1. pontja a közérdekű közlemény két esetét határozza meg, éspedig az a/ alpontja szerint az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, illetve b/ alpontja szerint nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. Az Rttv. 2.§-ának
2. pontjában foglaltak szerint a reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével. A két fogalom közötti lényegbeli különbség megállapítása a törvényi tényállásnak megfelelően jogalkalmazói kérdés, melyhez segítséget nyújt az Rttv. 15.§-ának

(2)bekezdése is, mely szerint közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2.§

1. pontjának a/ alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. Az alperes határozatából nem derült ki, hogy a közérdekű közlemény melyik esetét látta bizonyítottnak, nem foglalkozott a közérdekű közlemény forrásával és azzal sem ha a közzététel ingyenesen vagy ellenszolgáltatással történt, illetve a közzététel kérők személye az Rttv. 2.§
2. pontjának a/ pontjában meghatározottak köréhez tartoznak-e vagy a b/ alpont esetében a támogatás vagy annak megakadályozása miként valósult meg. Az alperesi határozatban a közérdekű közlemény törvényi tényállásának megvalósulása nincs részletesen kifejtve, ennek hiányában az alperes határozata törvényesnek nem tekinthető. A felperesi álláspont szerint a közreadott műsorszámokkal a reklám törvényi tényállását megvalósította hiszen a reklám alapvető fogalmi elemei, úgy mint az ellenszolgáltatás, a más hatás elérése (honlap megjelenítése) a bejátszásban megvalósultak. Az alperes nem adta indokát annak, hogy a műsorszámokat miért nem lehet reklámnak tekinteni, melyik törvényi tényállási eleme hiányzik, vagy miért változtatta meg hasonló kérdésben a 1715/
3. (VII.18.) és a 2312/
4. (X.2.) számú határozataiban kifejtett álláspontját, melyekben az eljárást megszüntette és bevett szokása szerint elfogadta, hogy egyes közérdekű közleményeket, tartalmuknak megfelelően reklámblokkban is közzé lehet tenni az Rttv. 15.§-ának

(1)bekezdésében meghatározott formai követelmények mellett. Egyetértett a másodfokú bíróság az alperes által kifejtettekkel abban, hogy a műsorszolgáltató a törvény olyan alanyi kötelezettje, amely a műsorszolgáltatásának tartalmáért és az Rttv. rendelkezéseinek megtartásáért felelősséggel tartozik, azonban a felelősség megállapításához kétely nem férhet. A tényállás teljes feltárása az alperes kötelessége, melynek az alperes nem tett eleget, ezen súlyos eljárásjogi szabálysértése, az ügy érdemi döntésére kihatott, ezért a határozat jogszerűségét az elsőfokú bíróság nem állapíthatta meg. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253.§-ának

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a Pp. 339.§-a alapján az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban a rendezvények minősítésénél, az alperesnek bizonyítékokkal alátámasztva fel kell sorolnia valamennyi törvényi tényállási elem fennállását, és annak függvényében foglalhat állást ha az Rttv. 15.§-ának

(1)bekezdésének megsértése megvalósult-e vagy sem. A felperes első és másodfokú eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla az alperest a Pp. 78.§-ának

(1)bekezdése alapján kötelezte, míg az alperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti és fellebbezési illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM. számú rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. évi január hó
3. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró,