← Magyarország

Kbf.45/2008/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.45/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. január
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A folytatólagosan, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I.r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
  4. február
  5. napján kihirdetett Kb.I.67/2006/
  6. számú ítéletét a II.r. vádlott tekintetében megváltoztatja. A II.r. vádlott vagyon elleni bűncselekményeit 2 rb bűnszövetségben, bűnsegédként nagyobb értékre elkövetett csalás bűntettének (Btk.318.§

(1)
(5)bekezdés b./ pont), bűnszövetségben, bűnsegédként, nagyobb értékre elkövetett csalás bűntette kísérletének (Btk.318.§
(1)
(5)bekezdés b./ pont), folytatólagosan, bűnszövetségben, bűnsegédként, nagyobb értékre elkövetett csalás bűntette kísérletének (Btk.318.§
(1)
(5)bekezdés b./ pont), 3 rb bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (Btk.318.§
(1)
(4)bekezdés b./ pont), valamint 4 rb bűnszövetésben, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette kísérletének (Btk.318.§
(1)
(4)bekezdés b./ pont) minősíti. Egyebekben az első fokú ítéletet a II. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
  1. február
  2. napján kihirdetett KB.I.67/2006/
  3. számú ítéletével a II.r. vádlottat 2 rb. részben folytatólagosan, bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, folytatólagosan, bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, 2 rb. bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete és 12 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 400 napi tétel, napi tételenként 400 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Az elsőfokú bíróság eljárt még a III., a IV., az V., a VI., a VII., a VIII., a IX., a X., a XI., a XII., a XIII., a XIV., a XV., a XVI., a XVII., és a XVIII.r. vádlottakkal szemben is, akik tekintetében az első fokú ítélet jogorvoslatok hiányában jogerőre emelkedett. A katonai ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában az ítéletet tudomásul vette, a II.r. vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt tartottak fenn nyilatkozatuk bejelentésére. A II.r. vádlott védője a törvényes határidőn belül a cselekmény jogi minősítésének megváltoztatása, a csalás bűncselekményei miatt emelt vád alól történő felmentés érdekében fellebbezést jelentett be. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.42/
  4. számú átiratában az első fokú ítélet megváltoztatását indítványozta. Ennek keretében indítványt tett a II.r. vádlott vagyon elleni bűncselekményeinek eltérő minősítésére, egyebekben az ítélet helybenhagyására. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes tényállás alapján okszerűen következtetett e vádlott bűnösségére, törvényesen minősítette a közbizalom elleni cselekményét, azonban tévedett, amikor a vádlott terhére rótt vagyon elleni cselekményeket minősítette. Álláspontja szerint helytelenül következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy mely cselekmények minősülnek folytatólagosan elkövetettnek. A kiszabott büntetéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság rendkívül méltányosságot gyakorolt, amikor a II.r. vádlottal szemben pénzbüntetést alkalmazott, melynek súlyosítására ügyészi fellebbezés hányában a fellebbviteli eljárás keretében nem kerülhet sor. A nyilvános ülésen a vádlott védője a bejelentett fellebbezést fenntartotta. Indítványozta védence részbeni felmentését csalás bűncselekményei alól, a magánokirat-hamisítás vétsége miatt pedig a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. Álláspontja szerint nem nyert bizonyítást az eljárás során, hogy védence a csalásban tevőlegesen részt vett volna. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján, a Be. 349.§
(1)bekezdésében írt korlátokkal vizsgálta felül. A felülbírálat ugyanis nem terjedt ki az ítélet azon részére, amely azokra a vádlottakra vonatkozott, akikkel szemben az első fokon jogerőre emelkedett. Az elsőfokú bíróság a büntető perrendtartás szabályai szerint folytatta le a bizonyítási eljárást, amely során a bizonyítékokat számba vette, értékelte és értékelő tevékenységéről kellő terjedelemben számot adott. Foglalkozott a II.r. vádlott védekezésével, amelyet összevetett a többi vádlott vallomásával. Logikus indokát adta annak, hogy miért látta megállapíthatónak a II.r. vádlott terhére a csalás bűncselekményét, mely bizonyítékokra alapozta az e körben megállapított tényállását. Helyesen vetette el a II.r. vádlott azon védekezést is, hogy fenyegetés hatására vett részt a magánokiratok kiállításában és azok rendelkezésre bocsátásában. A rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztották, hogy a II.r. vádlott is részesült vádlott-társai által a pénzintézetek megtévesztése útján felvett pénzösszegekből. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a másodfokú bíróság álláspontja szerint mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért a mérlegelési jogkörben rögzített tényállást a másodfokú bíróság elfogadta felülbírálata alapjául. A II.r. vádlott részbeni felmentése érdekében előterjesztett fellebbezés az előzőek alapján eredményre nem vezethetett, mivel az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére mind a közbizalom, mind pedig a vagyon elleni bűncselekményekkel összefüggésben. Az elsőfokú bíróság tévedett azonban, amikor a II.r. vádlott vagyon elleni bűncselekményét minősítette. A másodfokú katonai tanács egyetértett a Katonai Fellebbviteli Ügyészség e körben tett észrevételeivel. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azért volt helye a 2,7, 3, és
  1. pontokban írt cselekmények vonatkozásában a folytatólagosság megállapításának, mivel a sértettek személye azonos. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a II.r. vádlott bűnsegédként vett részt a csalás bűncselekményeiben, e bűnsegédi magatartás pedig a tettesi alapcselekményhez igazodik. Helyesen hivatkozott a Katonai Fellebbviteli Ügyészség átiratában arra, hogy a II.r. vádlott terhére rótt 1-
  2. tényállások közül mindössze a
  3. és
  4. tényállások tekinthetők folytatólagos elkövetésnek, mert azokban a Bank a sértett és ott mind a kétszer a III.r. vádlott kísérelte meg elkövetni a csalás bűntettét, amelyben őt a II.r. vádlott a hamis munkáltatói igazolások rendelkezésre bocsátásával segítette. Az előzőekben kifejtetteket szem előtt tartva a másodfokú ügyészi indítvánnyal egyezően a másodfokú bíróság a II.r. vádlott vagyon elleni bűncselekményei jogi minősítését megváltoztatta, és azt 2 rb a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző, de az
(5)bekezdés b/ pontja szerint minősülő bűnszövetségben, bűnsegédként, nagyobb értékre elkövetett csalás bűntettének, a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző, de az
(5)bekezdés b/ pontja szerint minősülő bűnszövetségben, bűnsegédként, nagyobb értékre elkövetett csalás bűntette kísérletének, a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző, de az
(5)bekezdés b/ pontja szerint minősülő folytatólagosan, bűnszövetségben, bűnsegédként, nagyobb értékre elkövetett csalás bűntette kísérletének, 3 rb a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének, és 4 rb a Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette kísérletének minősítette. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a II.r. vádlott terhére, hogy bűnszövetségben járt el, az ítéletének e körben kifejtett megállapításaival a fellebbviteli bíróság is egyetértett. Az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a II.r. vádlott közbizalom elleni bűncselekményét a Btk. 276. §-ába ütköző 12 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének, az e körben kifejtettekkel a másodfokú bíróság ugyancsak egyetértett. A büntetés enyhítése érdekében előterjesztett fellebbezés az alábbiak szerint nem foghatott helyt. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket, azonban a II.r. vádlottal szemben rendkívül enyhe büntetés szabott ki, amikor őt összesen 160.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Ügyészi fellebbezés hiányában azonban az eltúlzottan enyhe büntetés súlyosítására nem kerülhetett sor, de annak enyhítésére sem látott lehetőséget a másodfokú bíróság, mivel az nem szolgálná a Btk.37.§ában írt büntetési célokat. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a rendelkező részben írt változtatásokkal hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a II.r. vádlott vonatkozásában a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. január
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.