Bfv.173/2008/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.173/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

1. évi október hó
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : Az embercsempészés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Battonyai Városi Bíróság 1.B.153/2006/
3. számú ítéletét és a Békés Megyei Bíróság 1.Bf.390/2006/
4. számú ítéletét a terhelt tekintetében hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s 1/ A Battonyai Városi Bíróság
5. július 6-án kihirdetett 1.B.153/2006/
6. számú ítéletében a II.r. terhelt bűnösségét bűnszervezet tagjaként, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettében állapította meg, ezért őt 4 évi és 10 hónapi fegyházbüntetésre, valamint 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ügyben ugyancsak embercsempészés bűntette miatt felelősségre vont a bíróság további terhelteket is, őket azonban a felülvizsgálati eljárás nem érinti. Az elsőfokú határozat ellen bejelentett fellebbezések folytán az ügyben másodfokon a Békés Megyei Bíróság járt el,
7. március 6án hozott 1.Bf.390/2006/
8. számú ítéletében az elsőfokú határozatot megváltoztatta; a II.r. terhelt tekintetében a cselekmény minősítését módosította, azt társtettesként, vagyoni haszonszerzés végett, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettének minősítette és megállapította, hogy nevezett a cselekményt bűnszervezet tagjaként követte el. A II.r. terhelttel szemben kiszabott fegyházbüntetés tartamát 2 év 8 hónap börtönbüntetésre enyhítette. Módosította a terheltet érintően a lefoglalásra, a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezéseket is, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet tényállását több tekintetben helyesbítette, kiegészítette, illetve pontosította. Mindezeket következő: figyelembe véve az irányadó ítéleti tényállás a A II.r. terhelt - aki a románinai származású az I. rendű terhelt élettársa volt a vádbeli időben - és a III.r. terhelt
9. áprilisától mintegy 7 hónapon keresztül foglalkoztak azzal, hogy a Romániából meg nem engedett módon a Magyar Köztársaság területére juttatott, többnyire moldáv származású migránsokat az országon átvezetve, esetlegesen átmenetileg elszállásolva, a zöldhatáron át nyugati irányba kijuttassák az ország területéről. Ezt a tevékenységet, amely több személy többirányú ténykedésének egybehangolását igényelte, elsősorban az I.r. terhelt irányította, de a tényleges lebonyolításban rendszeresen részt vett élettársa, a II.r. terhelt is. A zöldhatáron való átkalauzolást a IV.r. terhelt vállalta és végezte el. Valamennyien rendszeres haszonszerzésre törekedve hajtották végre a moldáv személyek országból való kicsempészését. A II.r. terhelt és élettársa, az I.r. terhelt megbízásából szállító szerepkörben alkalmilag kapcsolódott a bűnszervezethez az V. és VI.r. terhelt.
10. október 20-án a IV.r. terhelt egy ismeretlen személy megbízásáról 11 moldáv személyt vezetett át a zöldhatáron Lökösháza térségében Romániából Magyarországra. E személyek tovább szállításában részt vett a II.r. terhelt is az I.r. terhelttel együtt. Nevezettek a bűnszervezet egyik romániai vezetőjének a telefonhívására megbízták a III., V. és VI.r. terhelteket a migráns személyek gépkocsival történő továbbszállításával. Mindez a III.r. és V.r. terhelt személygépkocsijain történt meg, de az autókat kísérte egy másik gépkocsiban a II.r. terhelt is, aki irányította a többi szállítót. A közreműködésért a II.r. és az I.r.terhelt az V.r. terheltnek 300 eurót, a VI.r. terheltnek 70 000 forintot ígértek. A III., V. és VI.r. terheltek a 11 moldáv állampolgárért kb. 18 órakor érkeztek Nagykamarás és Almáskamarás térségébe, ahol a IV.r. terhelt már várta őket az általa kísért moldávokkal. A bűnszervezet működését már korábban figyelő határőrség járőrei itt tetten érték őket. Az elsőfokú ítélet jogi indokolását a Békés Megyei Bíróság ítéletében kiegészítette: a bűnszervezet fogalmának a jogszabályváltozás folytán
11. április 1-je óta hatályos definíciójára hivatkozva pontosította az elsőfokú ítélet téves anyagi jogi hivatkozásait. Kiemelte, hogy a bűnszervezetben való elkövetés megállapíthatóságának szempontjait a 4/
12. büntető jogegységi határozat adja meg, lényegét tekintve e körbe tartozik a több országhatár különböző személyek közreműködésével történő illegális átlépésének elősegítése, a migránsok pihentetése, összegyűjtése, majd továbbutaztatása, amely fogalmilag és a valóságban is szervezett tevékenységet feltételez. „E tevékenységbe belföldön bekapcsolódok részéről nem szükséges, hogy megtörténjen a bűnszervezet összes tagjának, a köztük kialakult munkamegosztásnak, a csoport összehangolt működésének a feltérképezése. Ez nem is várható el, mert az efféle bűnözői csoportok konspirációs szabályok szerint tevékenykednek." Hivatkozik a másodfokú bíróság arra, hogy a bűnszervezetnek hosszabb időre szervezettnek és összehangoltnak kell lennie. Az I.r. terheltnek és társainak a felmerült bizonyítékokból (a lehallgatott telefonbeszélgetések anyagából, a híváslistákból, az I. számú tanú vallomásának részleteiből) megállapíthatóan tudomásuk volt arról, hogy cselekményeiket - a migránsok mozgatását és határon való átsegítését - egy tényleges bűnszervezet működéséhez kapcsolódva, annak keretei között követik el. E körben a másodfokú bíróság kiemeli, hogy a bűnszervezet belső kapcsolataira és szervezett, irányított működésére utalnak az elsőés másodfokú ítéletben részletesen értékelt, a terheltek telefonálasairól szóló híváslisták, a titkos információgyűjtés per tárgyává tett anyaga és egyes tanúvallomások. A jogi minősítés korrekciója kapcsán a másodfokú bíróság hivatkozott arra, hogy az I., II. és III.r. terheltek rendszeres haszonszerzési célzattal követték el cselekményeiket, s ez az embercsempészés bűntettének minősítő körülménye. Emellett azonban az üzletszerűség megállapítására kellő alap nem volt. Helyesbítette az elsőfokú határozat minősítését a bűnszervezet megállapításának módjával összefüggésben is: rámutatott, hogy a bűnszervezet tagjaként történő elkövetés - az anyagi jogi szabályok módosulása folytán - nem minősítő körülményként, hanem a Btk. Általános Részének a büntetés kiszabásával összefüggő fogalma lett, ezért e körülmény feltüntetése nem az elbírált bűntett minősítésének körébe tartozik. Mindemellett kiemelte azt is, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés esetében is meg kell jelölni az elkövetési alakzatokat. A II. rendű terhelt büntetését a javára felmerült nyomatékos enyhítő körülmények számbavételével és értékelésével enyhítette. 2/ A jogerős ítélet ellen a II.r. terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben sérelmezte a cselekmény bűnszervezetben történt elkövetésének megállapítását. Vélekedése szerint tévesen történt ehhez kapcsolódóan a II.r. terheltnek a feltételes szabadságból való kizárása is. A felülvizsgálati indítvány ezzel összefüggésben hivatkozott indokai azonban a bizonyítékok mérlegelésének helyességét vonják kétségbe: a védő érveléséből kitűnően a telefonlehallgatások anyaga konspirációra nem utal, román közreműködők beszédét a II.r. terhelt nyelvi ismeretek hiányában nem is érthette. Nincsenek bizonyítékok arra, hogy a II.r. terhelt a moldáv személyek kicsempészésében közreműködő bűnszervezet ténykedését átlátta volna, e szervezetbe betagolódott volna, személyszállító kisiparosként pedig nem kellett feltételeznie azt sem, hogy amikor megbízás alapján különböző személyek szállítását elvállalta, valójában a bűnszervezet tagjaként embercsempészésben vett részt. A védő a II.r. terheltnek felrótt cselekménye tekintetében a bűnszervezet megállapításának, és a feltételes szabadságból való kizárás mellőzését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.595/
13. számú átiratában rögzítette, hogy a jogerős ítéletnek a II.r. terhelt bűncselekményét érintő anyagi jogi értékelése - a bűnszervezeti elkövetés megállapítása törvényes, megfelel a 4/
14. számú büntető jogegységi határozatban foglaltaknak. Ebből ugyanis kitűnik, hogy a „bűnszervezet tárgyi ismérveit átfogó tudatú elkövetővel szemben is - aki - eseti jelleggel - akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként megvalósít" is megállapítható. Mindemellett a tényállásból kiderül, hogy a II.r. terhelt az elkövetés körülményeit felismerve a bűnszervezet működését átlátta és aktívan bekapcsolódott ennek végrehajtásába. A Legfőbb Ügyészség utal a tényállás támadásának felülvizsgálati tilalmára és a sérelmezett jogerős ítélet hatályban tartására tett indítványt. 3/ A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek az elbírált bűncselekménnyel összefüggésben rögzített anyagi jogi értékelését, miszerint a II. rendű terhelt a bűnszervezethez kapcsolódva hajtotta végre tettét - törvényesnek találta. Azok a védői érvek, amelyek kétségbe vonták a II. rendű terhelt ítéleti tényállásban rögzített tevékenységét, lényegében a bírói bizonyítást, a bizonyítékok mérlegelését támadták. A felülvizsgálati eljárás korlátai azonban erre nem adnak lehetőséget, e rendkívüli perorvoslati eljárásban a jogerős ítélet tényállása irányadó (Be.423.§