← Magyarország

Bfv.536/2008/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.536/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. év január hó
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A lopás vétsége és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt bűnügyben a Zala Megyei Főügyészség által az I. rendű és a II. rendű terheltek javára benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Keszthelyi Városi Bíróság 9.B.170/2007/
  3. számú ítéletét megváltoztatja. Az I. rendű és a II. rendű terheltet az ellene állatkínzás vétsége miatt emelt vád alól felmenti. A kiszabott büntetés halmazati megjelölését mellőzi. Elrendeli az I. rendű és a II. rendű terhelt által bűnügyi költség címén befizetett 15 840.-(tizenötezer-nyolcszáznegyven) forintnak a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt az I. rendű és a II. rendű terhelteknek történő visszatérítését. Az ítélet egyéb rendelkezéseit nem érinti. A felülvizsgálat során felmerült 6 900.forint bűnügyi költséget az állam viseli. (hatezer-kilencszáz) Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult ebben az ügyben újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Keszthelyi Városi Bíróság a
  4. év szeptember hó
  5. napján kelt jogerős ítéletében az I. rendű és a II. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett lopás vétségében és társtettesként elkövetett állatkínzás vétségében állapította meg. Ezért őket 5 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítéletben rendelkezett a bűnjelek elkobzásáról és a bűnügyi költség megfizetéséről. Az ítéleti tényállás lényege szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt a Balatonban nagyobb méretű halászhálókat helyeztek el. A hálókban fennakadt 44 kg pontyot, valamint 21 kg harcsát zsákokba rakták és jogtalanul eltulajdonították. A Balatoni Halászati Zrt. sértettnek összesen 70 651 forint kárt okoztak, amely megtérült. A terheltek a halászháló használatához szükséges halászati engedéllyel nem rendelkeztek. Engedély hiányában a halászháló használata tiltott eszközzel történő halászatnak minősül. II. A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt javára a Zala Megyei Főügyészség Bfel.722/
  6. számon nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyet a Be.
  7. §

(1)bekezdés a) pontjára alapított. Az indítvány szerint a terheltek bűnösségét az állatkínzás vétségében a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg, ezért az ítélet megváltoztatását, a terheltek ellen állatkínzás vétsége miatt emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - történő felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1295/
  1. számú írásbeli nyilatkozatában a megyei főügyészség indítványát - az abban kifejtettekkel egyetértve - fenntartotta. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a kiszabott büntetést ne érintse. A felülvizsgálati eljárásban terheltek jogi képviselői a büntetés kiszabását kérték. megtartott nyilvános ülésen a felmentésre figyelemmel enyhébb III. A Legfelsőbb Bíróság a Be.
  2. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében és az indítványban meghatározott ok alapján felülvizsgálta. Az I. rendű és a II. rendű terheltnek felrótt állatkínzás vétsége anyagi jogi megítélését illetően osztotta a felülvizsgálati indítványban kifejtett ügyészi álláspontot. A Btk. 266/B. §
(2)bekezdése az állatkínzás speciális eseteként szabályozza, ha valaki a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 23. §
(1)bekezdése értelmében tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja. A
(2)bekezdés sorolja fel a halfogás tiltott eszközeit és módjait. E felsorolásból kitűnően a törvény olyan halfogási eszközöket és módokat tilalmaz, amelyek kiemelkedően durvák, az állat életének kioltásához szükségtelenek, és kegyetlen eljárások. A törvényi felsorolásban a halászháló nem szerepel. A halászháló használata egyébként a halfogás elfogadott módja, nem tekinthető durva halfogási eszköznek, nem illeszthető a kegyetlen eljárások körébe sem. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából annak a körülménynek nincs jelentősége, hogy a jogosulatlanul halászó terheltek halfogásra jogosító okmány nélkül, hálóval halásztak. Ilyen esetben csupán a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 50. §-a szerint halvédelmi bírság kiszabása lehetséges, amelyre közigazgatási eljárásban kerülhet sor. Minthogy tehát a bíróság a terheltek bűnösségét az állatkínzás vétségében törvénysértően állapította meg, a Legfelsőbb Bíróság a határozatot megváltoztatta, és a Be. 427. §
(1)bekezdés a) pontja alapján maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. Ebben az I. rendű és a II. rendű terheltet az ellene állatkínzás vétsége miatt emelt vád alól a Be. 331. §
(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában felmentette. A büntetés kiszabásának felülvizsgálatára a büntető jog más szabályainak megsértése miatt is csak akkor kerülhet sor (Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja), ha törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A terheltek terhére - az állatkínzás vétsége miatt emelt vád alóli felmentés után - fennmaradó kisebb értékre elkövetett lopás vétsége 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A jogerősen kiszabott - 2 évi próbaidőre felfüggesztett 5 hónap fogházbüntetés nem törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért - mellőzve a büntetés halmazati megjelölését - e büntetést a lopás vétsége miatt tekintette kiszabottnak. A bűnügyi költség címén befizetett összeg az I. rendű és a II. rendű terhelt részére történő visszatérítéséről a Be. 585. §
(1)bekezdés alapján rendelkezett. A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. §
(1)bekezdése értelmében az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. A Be. 418. §
(3)bekezdése értelmében minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, a más által azonos tartalommal előterjesztett felülvizsgálati benyújtását a Be. 421. §
(3)bekezdése zárja ki. indítvány Budapest,
  1. év január hó
  2. napján Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró Dr. Csere Katalin A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.