← Magyarország

Gf.30117/2008/8 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.117/2008/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Orsolyák Ottó ügyvéd (1137 Budapest, 13 Szent István park 23.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Pető Andrea ügyvéd (8600 Siófok Krúdy sétány 2.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen hibás teljesítésből eredő igény érvényesítése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
  2. február
  3. napján kelt 3.G.40.265/2006/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatja, és a marasztalási összeget 12.990.140,- (tizenkettőmilliókilencszázkilencvenezer-egyszáznegyven) forintra leszállítja. Mellőzi az alperes elsőfokú perköltség-fizetésre kötelezését, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 540.600,- (ötszáznegyvenezerhatszáz) forint első-, és 612.000,-(hatszáztizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes az elsőfokú bíróság előtt előterjesztett, módosított keresetében az alperest a köztük
  6. október 26-án - a szerződés mellékletét képező műszaki specifikáció szerinti hajó tervezésére, dunai kompvontató és személyszállító kishajó gyártására, valamint a kész hajónak a szalkszentmártoni révátkelőhelyhez történő szállítására - létrejött vállalkozási szerződés késedelmes teljesítése miatt késedelmi kötbér, késedelemmel okozott kár, e szerződés hibás teljesítése miatt kötbér, árleszállítás, valamint a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetének részben helyt adott, és az alperest késedelmi kötbér címén 4.640.400,- Ft, késedelemmel okozott kár jogcímén 2.769.460,- Ft, hibás teljesítés miatti kötbér címén 4.640.400,- Ft, árleszállítás címén 8.352.720,- Ft, így összesen 20.400.000,Ft megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az alperes a vállalkozási szerződést az írásban módosított
  7. január 30-i teljesítési határidőt túllépve,
  8. október 19-én teljesítette, ezért a felperes jogszerűen tarthat igényt késedelmi kötbérre, és a késedelemmel okozott, bizonyított kárai megtérítésére is. A perben kirendelt E. J. igazságügyi közlekedési szakértő véleménye alapján megállapította azt is, hogy az alperes a vállalkozási szerződést hibásan teljesítette, ezért a hibás teljesítés esetére a szerződésben kikötött kötbérre, valamint a szakértő által megállapított, indokolt mértékű árleszállításra is igényt tarthat. A felperes hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti kereseti kérelmét elutasította abból az okból, hogy a hibás teljesítéssel okozott kár a kötbér összegét nem haladja meg, ezért az külön nem érvényesíthető. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, és a kereset teljes elutasítását kérte. Az elsőfokú eljárásban már előadott védekezésével egyezően hivatkozott arra, hogy a felperessel megkötött vállalkozói szerződése semmis, mert az a szerződés megkötésének időpontjában hatályos
  9. évi XL. törvény (Kbt.) rendelkezéseibe ütközik, valamint arra, hogy a felperes a szerződés tárgyán, az elkészült hajón bejegyzés hiányában nem szerzett tulajdonjogot. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a szerződés teljesítésével nem esett késedelembe, a hajó műszaki átadása
  10. december
  11. napján megtörtént, a hajó leszállítására azonban azért nem került sor, mert a felek megegyeztek további, hatósági eljárás nélküli próbák elvégzésében. A felperes maga kérte a balatoni futópróbák, manőverpróbák elvégzését, és ezért a szállítás december 15-én szóba sem került, és emiatt szükségtelen volt a festés és a december 15-i jegyzőkönyvben foglalt hiányosságok pótlása is. Az alperes azt követően, hogy a hajóról bebizonyosodott, hogy nem kaphat engedélyt a B.-ra, haladéktalanul intézkedett a D.-ra szállításról. Az alperes - álláspontja szerint - a szerződés teljesítésével késedelembe nem esett, ezért sem kötbérfizetési kötelezettség, sem kártérítési kötelezettség nem terheli. Állította, hogy a vállalkozási szerződést szerződésszerűen teljesítette, a teljesítés nem hibás, így hibás teljesítés folytán sem terheli kötbérfizetési kötelezettség. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés részben alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását a másodfokú bíróság - részben az elsőfokú eljárás iratai, részben pedig E. J. igazságügyi szakértő másodfokú eljárásban kiegészített szakvéleménye alapján - az alábbiak szerint pontosítja és egészíti ki: Mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletének
  12. oldala harmadik és negyedik bekezdését az „Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium" szövegrésszel kezdődően, „a beruházás céljából nem továbbított" szövegrésszel bezárólag. A
  13. oldal utolsó előtti bekezdését annyiban pontosítja, hogy a
  14. április 30-i teljesítési határidőt írásban módosították a felek
  15. július 30-ára, majd
  16. január 30-ára. Kiegészíti a teljesítési határidő kérdéskörében az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását még az alábbiakkal: A peres felek vállalkozási szerződésük
  17. pontjában a vállalkozói díj teljesítési határidejében oly módon állapodtak meg, hogy a vállalkozói díj utolsó részlete 11.340.000,- Ft + ÁFA összegben a hajó szerződés
  18. pontja szerinti átadásakor esedékes, a
  19. pont szerint pedig a szerződési ár magában foglalja a hajónak a teljesítési helyig történő szállításának, a vonatkozó dokumentációk jóváhagyásának és a hajó hatósági vizsgálatának költségeit is. A
  20. július 15-i,
  21. számú szerződésmódosítás
  22. pontjában a felek rögzítették, hogy a hajó prototípusként készül, a prototípus próbák elvégzésére program szerint a B.-on kerül sor, a gyártó telephelyén S.-on, melynek időtartama a szállítási határidőbe nem számít bele. A
  23. december 15-i műszaki átadásról készült jegyzőkönyv rögzíti, hogy a
  24. december 15-én befejezett futópróbák sikeresek voltak, a jegyzőkönyv alapján a végszámla benyújtható. A hajó téli tárolását a alperes neve telelő kikötőjében, a saját hajói között, felelősséggel elvégzi. A hajó felszerelési és leltári tárgyait, dokumentációit, a alperes neve a parton, raktáraiban tárolja. Az időjárási körülmények miatt elmaradt festési, burkolási és dekorációs munkákat a alperes neve
  25. április 15-ig - időjárás függvényében - elvégzi.
  26. április 15-ig felszerelésre kerül valamennyi felszerelési és leltári tárgy, amelyet az alapszerződés tartalmaz. A kompvontató együttes próbájára a D.-ra történő szállítás után, ott kerül sor. A motorokat az M. Bt téliesíti. A terek és a hajó teljes takarítása
  27. április 15-ig elkészül. A vállalkozói díj hátralévő részét a felperes kifizette. A generálkivitelezői építési napló III. részébe
  28. december 15-én bejegyzésre került, hogy a hajó állópróbáját több lépcsőben elvégezték, a hajó hatósági szemléjét a H. F.-el egyeztetve
  29. január 7-ére tűzték ki, a próbák megtartása után a hajó telelőhelyre állítása, a külső vízkör víztelenítése, illetve fagyálló folyadékkal feltöltése történik meg. A
  30. január 7-i bejegyzés rögzíti, hogy a hajót a H. F. képviselője megfelelőnek találta, észrevételeit a hajóvizsgálati jegyzőkönyvben rögzítette. A következő naplóbejegyzés
  31. március 16-i, mely rögzíti azt, hogy a december 15-i jegyzőkönyvben felvett befejező munkákat megkezdték, április 27-én a hajó átadási dokumentációját elkészítették, május 5-én a futópróba idejét
  32. május 12-ére kitűzték. Május 12-én a futópróbát a H. F. jelenlétében megtartották. Az építési naplóba bejegyzésre került, hogy a futópróba megfelelően sikerült, a hajó teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az a
  33. hajózási zónára megfelel, a hajó műszaki átadása a megrendelő részére megtörtént, a hajó építése a műszaki átadással lezárult, a megrendelő kérésére azonban a hajót meg kell vizsgálni a 2-es hajózási zónára történő alkalmassá tételre is, szükség esetén ballasztsúly pótlólagos behelyezésével. A futópróbán résztvevő tervező a kérést elfogadta, és ígéretet tett újabb döntéspróba és számítás elvégzésére. Június 28-a és július 2-a közti időben az építési napló szerint a hajóba elhelyezésre került a megrendelő által kért, illetve a tervező által javasolt ballaszt (b.-i) mennyiség. A július 16-i bejegyzés szerint döntéspróba történt az új ballasztmennyiséggel. Július 29-i bejegyzés a következőt tartalmazza: „a hajó szállítási megbeszélése, illetve futópróba az újabb ballaszt behelyezés eredményének kiértékelése miatt". A III. számú építési naplót aláírásával igazoltan - a felperes
  34. szeptember 13.-án átvette. A H. F. a
  35. május 13-án írt levelében azt közölte az alperessel, hogy a hajó alapvetően a
  36. zónára jellemző üzemeltetési körülményeknek megfelelően került kialakításra, az rendeltetésszerűen nem alkalmas a 2-es zónába sorolt vízterületen való üzemeltetésre. A
  37. június 30-án kiadott nyilatkozatában pedig azt rögzítette, hogy a hajó rendeltetésszerűen - és a következő előírások egyidejű figyelembevételével - csak a
  38. zónába sorolt vízterületeken üzemelhet. Ennek megfelelően a manőverpróbákat a
  39. zónára jellemző vízjárási viszonyok és üzemeltetési körülmények között, áramló vízzel meg kell ismételni.
  40. július 29-én az építési naplóbejegyzésen kívül egy jegyzőkönyv is készült, e jegyzőkönyvben jelentette be a felperes kötbérigényét az alperes felé arra hivatkozással, hogy az alperes a többször módosított teljesítési határidőt is elmulasztotta, a hajó átadását a felperes nem ismeri el, mert az átadás feltétele a szerződés alapján a hatósági okmány kiállítása és megrendelési helyszínen történő (Sz.) átadása volt. Az alperes a hajó szállítására pályázatot írt ki, a pályázat nyertesének
  41. augusztus 24-én a N. C.Kft-t nyilvánította, vele a hajó szállítására szerződést kötött, a szállítás
  42. szeptember 7-e és 9-e között történt meg. A IV. számú építési napló
  43. szeptember 8-i bejegyzése a következőket rögzíti: „ a mai napon a megrendelő a hatósági próbák megtartásáig megőrzésre átvette a hajót, a hatósági próbák megtartását, illetve megkérését és lebonyolítását a megrendelő ezen nyilatkozattal felvállalja, ebben a alperes neve közreműködik. A megrendelő tartozik a hajót sérülésmentesen és a jelen átvett állapotában megtartani. A D.-n végzett hatósági próbák eredményessége, valamint a kiállított hajóvizsgálati jegyzőkönyv alapja a hajó szerződés szerinti átadásának". E naplóbejegyzést a megrendelő képviselője, K. Z. is aláírta. Ezen időpontot követően a felperesnek teljesítendő, szerződés szerinti kötelezettsége - az együttműködésen kívül - nem maradt. A szeptember 21-i naplóbejegyzés szerint történt egy futópróba, melynek eredménye az volt, hogy a kormányerőn módosítani kell, az október 14-i bejegyzés szerint a megrendelő kérése alapján a következő futópróba idejét október 19-ére tűzték ki, mely sikeres is volt. Mellőzi a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásából a
  44. oldal második bekezdésétől kezdődően a lap aljáig terjedő részeket (második, harmadik bekezdés), és az
  45. és a
  46. oldalt teljes egészében, valamint a
  47. oldal harmadik bekezdését is, mely részek a késedelemmel, késedelmi kötbérrel, és késedelemben közreható okokkal kapcsolatos ténymegállapításokat tartalmaznak. A hibás teljesítéssel összefüggő felperesi kereset körében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását annyiban pontosítja, hogy hibás teljesítés esetére a vállalkozási szerződés a következő kikötést tartalmazza: „Hibás teljesítés esetén - ha a szállító a terméket kijavítja vagy kicseréli - a kötbér mértéke maximum 5 %".
  48. szeptember 8-a után az általa elismert hibás teljesítésre tekintettel az alperes javításokat végzett, a
  49. február 5-i jegyzőkönyvben felsorolt hibák egy része kijavításra került, egy része azonban továbbra is fennáll. Javítás folytán vált alkalmassá a hajó tört jégben közlekedésre, festési javítások, bejárati ajtók, ablakok cseréje és javítása, gázolajfolyás, villanólámpa javítása történt, és átadásra került egy raktárban használandó emelő-berendezés is. Javította az alperes a meghibásodott kipufogó dobokat is. A kijavítás ellenére jelenleg is fennállnak a következő hibák a hajóban: a tolóablakok, az első vízmentes billenő ablak és a motor kiemelő nyílás beázik, gázolajfolyás tapasztalható géptérben, résolaj visszavezetés nem megoldott, fennállnak egyenetlenségek, felületi korrózió. E fennálló hibákat, valamint a javított, de értékcsökkenést eredményező hibákat is figyelembe véve az árleszállítás indokolt mértéke a nettó kivitelezési költség 7%-a, azaz nettó 5.413.800,- Ft. Fennálló hiba a fentieken kívül a baloldali hajócsavar tengely által keltett zavaró hangjelenség, valamint a kavitáció és annak roncsoló hatása, e két tényező együttesen további 2%-os mértékű, nettó 1.546.800,-Ft összegű árleszállítást indokol. Az így módosított tényállásra is figyelemmel az elsőfokú bíróság jogi álláspontja a hibás teljesítéssel összefüggő kötbér és árleszállítási igény tekintetében helyes, a késedelmi kötbér és ennek folytán a késedelemmel összefüggésben felmerült kár vonatkozásában is azonban téves, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§

(2)bekezdése alapján - fellebbezett részében - részben megváltoztatta, és a felperes késedelmi kötbér, és ennek következményeként a késedelemmel okozott kár megtérítése iránti kereseti kérelmet is elutasította. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes érvénytelenségi kifogása alaptalan, azonban nem az elsőfokú bíróság által felhozott okból, ezért ebben a körben az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásából a
  1. oldal utolsó és
  2. oldal első bekezdését mellőzi, és az érvénytelenségi kifogás alaptalanságát az alábbiakkal támasztja alá: Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása helyesen rögzíti azt, hogy a felperes és Sz. Önkormányzata között megbízási szerződés jött létre a tényállásban írt tartalommal. E szerződés elnevezésétől eltérően azonban nem megbízási szerződés, hanem a tervezői, ellenőrzési és kiviteli szerződések megkötésére irányuló, a Ptk. 513.§
(1)bekezdése szerinti bizományi szerződés, mely szerződés alapján a felperes, mint bizományos nem adásvételi, hanem vállalkozási (tervezői, ellenőrzési, kiviteli) szerződések megkötésére vállalkozott. A bizományi szerződés alapján - a Ptk. 507.§-ára figyelemmel - a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, saját nevében adásvételi - illetve a jelen esetben vállalkozási szerződést kötni. A felperes - a közte és a Sz. Önkormányzat között 2000. október 22-én létrejött vállalkozási bizományi szerződés szerinti - bizományos volt, aki a saját nevében volt jogosult az alperessel vállalkozási szerződést kötni. A bizományi szerződés alapján megkötött vállalkozási szerződés az alperessel, mint bizományossal szerződő féllel szemben a felperest, mint bizományost jogosította, illetve kötelezte, és nem Sz. Önkormányzatát, mint megbízottat. A szerződés megkötésének időpontjában tehát ez a jogi konstrukció állt fenn a felek között, ez a jogi konstrukció, azaz a Sz. Önkormányzata által elnyert pályázati összeg vállalkozási bizomány közbeiktatásával történő felhasználása sem a Kbt., sem egyéb jogszabály rendelkezéseibe nem ütközik, következésképpen e szerződéssel összefüggésben semmisségi ok nem áll fenn. Annak a ténynek a szerződés érvényessége szempontjából jelentősége nincs, hogy a későbbiek során a felperes, mint bizományos a szerződésbe a megbízó helyébe belépett, az érvénytelenség szempontjából ugyanis kizárólag a szerződés megkötésének időpontjában fennálló tényeket lehet és kell figyelembe venni. Ha a felperes a szerződésbeli alanyváltozásról az alperest nem tájékoztatta, ezzel legfeljebb a Ptk. 4.§-a, illetve a Ptk. 277.§
(4)bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségét szegte meg, e kötelezettségszegésnek azonban a szerződés érvényességére kiható hatása nincs. Nem mentesíti az alperest a szerződésnek a Ptk. 277.§
(1)bekezdése szerinti hibátlan teljesítése alól az a körülmény sem, hogy a perbeli hajó tulajdonjogának bejegyzésére nem került sor, illetve, hogy a tulajdonjog vitás. A felek között szerződéses jogviszony van, melynek kötelezettje az alperes, jogosultja a felperes, az alperesnek pedig szerződéses kötelezettségeit a szerződésben megjelölt jogosult részére kell teljesíteni mindaddig, amíg a szerződés alanyaiban a polgári jog szabályai szerint esetlegesen változás nem történik, ez azonban a perbeli esetben nem merült fel. Miután tehát a felperes jogszerűen követelhette a szerződésteljesítést, az alperes a szerződés hibás, illetőleg késedelmes teljesítéséért - a késedelem, illetve hibás teljesítés tényének bizonyítása esetén - felelősséggel tartozik. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben is, hogy a felperest a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér, és a hibás teljesítés miatti árleszállítás is megilleti. A kiegészített tényállásból kitűnően az igazságügyi szakértő véleményében rögzített hibák fennállnak, e hibákra figyelemmel igényelhet a felperes árleszállítást az igazságügyi szakértő által meghatározott, indokolt mértékben. Azért volt szükséges e körben a tényállás kiegészítése, mert a hibás teljesítés miatt érvényesített árleszállítási igény tekintetében ítélt dolognak (Pp. 229.§
(1)bekezdés) azokra a hibákra alapított igények minősülnek, amely hibák az árleszállítás mértékének meghatározásánál szerepet játszottak, ennek egyértelmű megállapításához azonban az árleszállítás alapjául szolgáló hibák részletes tényállásbeli rögzítése szükséges. Nem ért azonban egyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság késedelemmel összefüggő ítéleti döntésével. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a teljesítéssel nem esett késedelembe, késedelem hiányában pedig a késedelmi kötbér és a késedelemmel okozott kár megtérítése iránti igénye is alaptalan. Késedelem hiányában irrelevánsak a teljesítési határidőre kiható körülmények, amelyeket az elsőfokú bíróság részletesen vizsgált, ezért is mellőzte a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásából a 4, 5,
  1. oldalon található részeket. A késedelem megítélésénél különös jelentőséggel bír a
  2. december 15-i jegyzőkönyv és építési naplóbejegyzés, mely iratokból megállapítható az, hogy a megrendelő felperes jelen volt a december 15-i műszaki átadás-átvételkor, és hogy ekkor a befejezési munkálatokra, a felvett hiányosságok kiküszöbölésére olyan határidőt állapítottak meg a felek, amely a korábban írásban kikötött, január 30-i teljesítési határidőn túlesett. E műszaki átadás-átvételkor a január 30-i határidőig másfél hónap volt hátra, így az alperesnek mind a fennálló hibák kiküszöbölésére, mind pedig a hajó leszállítására megfelelő idő állt rendelkezésre. A felperes azonban az alperestől a befejező munkálatok elvégzését a január 30-i határidőig nem kérte, és nem igényelte a hajó leszállítását sem, hanem azt téli tárolásra az alperesnek átadta, azt az alperesre rábízta, e nyilatkozattal kifejezett szándéka az volt, hogy a hajó az alperes kikötőjében teleljen. A tavasszal folytatott építési naplóbejegyzésekből, így különösen a kiegészített tényállásban is idézett
  3. május 12-i bejegyzésből pedig egyértelműen kiderül az, hogy a hajó abból a megrendelő által meghatározott célból maradt a B.-on, az alperes kikötőjében, hogy azt a 2-es hajózási zónára való alkalmasság szempontjából is megvizsgálják. E célból a tervező felkérésére is sor került, ezekkel az építési naplóbejegyzésekkel kapcsolatban a felperes képviselője, aki az építési tervlapokat
  4. szeptember 13-án az alperestől átvette, semmiféle megjegyzést nem tett. Az a tény tehát, hogy
  5. december 15-én a felperes a befejező munkálatokat nem sürgette, a szállítást nem kérte, a hajót téli tárolásra az alperesnek átadta, a motor téliesítéséről is rendelkezett, és különösen az a tény, hogy a
  6. december 15-i műszaki átadás-átvételt követően a vállalkozói díj utolsó részletét, amely a szállításkor lett volna esedékes, kifizette, arra mutat, hogy a felperes nem kívánta a hajót a D.-ra leszállítatni, mégpedig azért - mint ahogy azt az alperes állította -, hogy a hajó 2-es zónára történő alkalmassá tételét is megvizsgáltassa. E megrendelői szándékot alátámasztja a
  7. számú szerződésmódosítás is, mely a b.-i próbákról rendelkezett. Az alperes tényállításának valódiságát támasztják alá a H. F. által írt levelek is, melyekből kitűnik, hogy a hajó 2.-es zónára való alkalmasságával is foglalkoztak. A fenti okiratokból és felek által tanúsított magatartásokból az a következtetés vonható le, hogy a felek a szerződés
  8. január 30-i teljesítési határidejét a Ptk. 216.§
(1)bekezdésére figyelemmel - a Ptk. 240.§
(1)bekezdése alapján - ráutaló magatartással módosították, a teljesítési határidőt határozatlanná tették, azaz az alperes részére a hajó leszállítására és az ezzel kapcsolatos hatósági vizsgálatok elvégzésére és a szükséges dokumentumok elkészítésére határidőt már nem kötöttek ki. Határidő-kikötés hiányában az alperes teljesítése a Ptk. 280.§
(1)bekezdése értelmében a felperes felszólításával vált esetékessé, mely felhívás legkorábban a
  1. július 29-i jegyzőkönyvben tekinthető elhangzottnak, amikor is a felperes a szállítás hiányára hivatkozással a szerződés teljesítését nem ismerte el, és kötbérigényt jelentett be. E megbeszélést a felek a szállítás előkészítéseként tartották, és erre azért került sor, mert addigra - a tényállásban idézett naplóbejegyzésekből és közlekedésfelügyeleti állásfoglalásokból - nyilvánvalóvá vált az, hogy a hajó a 2-es zónában való közlekedésre nem alkalmas. A felperes is csak ezután kifogásolta és sérelmezte a szállítás hiányát, azt megelőzően azonban
  2. december 15-től
  3. július 29-ig egyetlen alkalommal sem. A Ptk. 208.§
(2)bekezdése értelmében a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni, a
  1. július 29-i felszólítást követően a hajó leszállítása
  2. szeptember 9-én megtörtént, a teljesítés előkészítéséhez - hajóról lévén szó - az eltelt idő mindenképpen indokolt volt. Ugyancsak az építési naplóbejegyzésből állapítható meg az is, hogy a szállítást követő napon,
  3. szeptember 9.-én a megrendelő felperes a hajót megőrzésre átvette, és a hatósági próbák megkérését és lebonyolítását felvállalta, az építési napló e bejegyzését aláírta. Az alperes ebben kizárólag közreműködést vállalt, ténylegesen azonban teljesítési kötelezettsége a továbbiakban nem volt, részéről a vállalkozási szerződés teljesítése befejeződött, a továbbiakban már a hatósági vizsgálatok elvégzésének, valamint a hatósági engedélyek kiadásának időpontjára ráhatása nem volt, ezért az alperes részéről a szerződést
  4. szeptember 9.-én, határidőben teljesítettnek kell tekinteni. Késedelem hiányában pedig az erre alapított kereseti követeléseket el kellett utasítani A fentiek okán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatva a marasztalási összeget - a késedelmi kötbér címén megítélt 4.640.400 forinttal, és a kártérítés címén megítélt 2.769.460 forinttal csökkentve - 12.990.140,- Ft-ban határozta meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása folytán a felperes nagyobb részt pervesztes lett, ezért a Pp. 81.§
(1)bekezdésére figyelemmel köteles az alperes első- és másodfokú eljárásban felmerült költségei megtérítésére, az elsőfokú eljárásban felmerült költség az alperest képviselő ügyvéd 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján megállapított munkadíja, a másodfokú eljárásban felmerült költség pedig a lerótt fellebbezési illeték, valamint a másodfokú eljárásban az idézett IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíj. Pécs,
  1. december
  2. Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.