Kbf.100/2008/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdés b./ pontja szerint megalapozatlan, hiányos tényállást egészítse ki annak részletezésével, hogy a vádlott a

1. évi IX. havi jelenléti ívet valótlan tartalommal megírva mikor és kinek adta át felhasználásra. Indítványozta továbbá, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által rögzített tényállásból mellőzze a károkozásra történő utalást, figyelemmel arra, hogy a vádlottal szemben vagyon elleni bűncselekmény miatt nem került sor vádemelésre. A tényállás kiegészítésének alátámasztásaként arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az ügyben tartson tárgyalást melynek során folytasson le bizonyítást. Ennek keretében a vádlottat ismételten hallgassa ki, egyben felolvasással tegye a bizonyítás anyagává a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának Kbk.I.42/2008/
2. számú végzését. Érdemben az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, melyben elsődlegesen védencének felmentésére, másodsorban az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. A védői álláspont szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése során nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a vádlott alakulatánál működő beléptető rendszer műszaki sajátosságai a rendszert önmagában nem teszik alkalmassá a munkaidő nyilvántartására. Kifejtette továbbá, hogy a beléptető rendszer adatai önmagukban kétséget kizáró bizonyítékot nem jelentenek, ezért védencének bizonyítottság hiányában történő felmentését, vagy az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. A vádlott a nyilvános ülésen a saját védelmében tett nyilatkozatában, valamint az utolsó szó jogán csatlakozott védője írásbeli beadványában foglaltakhoz. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn. A bejelentett vádlotti és védői fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőjének a felmentésre, illetve az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezése, indítványa nem alapos. A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a katonai tanács az eljárási szabályokat alapvetően betartotta, az a körülmény, hogy az okiratokat csupán ismertette, nem pedig felolvasta, az eljárás érdemére nem volt kihatással. A katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Az elsőfokú bíróság a tényállást a tárgyaláson kihallgatott tanú vallomása, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megfelelő, logikus magyarázatát adta annak, hogy a vádlotti védekezéssel szemben miért a terhelő bizonyítékokat fogadta el határozata alapjául, figyelemmel arra, hogy a jelenti ív adatai, illetve a mozgásjelentés adatai nem estek egybe. Az ítélőtábla katonai tanácsa a másodfokú ügyészség által előterjesztett bizonyítási indítványt elutasította, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként, ítélete történeti tényállásában rögzítette azt a körülményt, hogy a vádlott a 2007. szeptemberi jelenléti ívet - amely hamis adatokat tartalmazott - felhasználta. Ezen körülmény további bizonyítása, annak részletezése nem szükséges, nyilvánvaló, hogy a jelenléti ív a rendes ügymeneten keresztül jutott el a századparancsnokhoz, illetve az alakulat pénzügyi szolgálatához. A bizonyítási indítványnak való helyt adás csupán az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné. A fellebbviteli katonai tanács azonban mellőzi a Be. 352.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján az első fokú ítélet történeti tényállása utolsó mondatából azt, hogy a "vádlott az alakulatnak 795.-Ft kárt okozott". A károkozás ugyanis olyan vagyon elleni cselekménynek a tényállási eleme amellyel a vádlott nem került megvádolásra, ezt a körülményt a vádirat nem tartalmazza. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás ily módon már mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta, így a vádlottnak és védőjének a bizonyítékok felülmérlegelésére és ezen keresztül a vádlott felmentésére, illetve az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.276.§-ába ütköző magánokirathamisítás vétségében megállapította, mivel a jelenléti íven 2007. év szeptemberében a szolgálatteljesítés idejét valótlanul jelölte meg és a hamis tartalmú okiratot az ügymenetnek megfelelően továbbította, azt tehát fel is használta. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor az ügy összes körülményeit értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott cselekménye annak elbírálásakor már olyan csekély fokban veszélyes a társdalomra, hogy vele szemben a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen és ezért őt megrovásban részesítette. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§

(3)és

(4)bekezdésein alapszik. Budapest,

1. január
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. január
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő