Kfv.37045/2008/4 – Kúria

Kfv.III.37.045/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Tompa Gábor ügyvéd által képviselt N. Kft. felperesnek a a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a KomáromEsztergom Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 11.K.21.393/2006/
3. számú jogerős ítélet ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Komárom-Esztergom Megyei 11.K.21.393/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás munkatársa
6. július
7. napján termékellenőrzést végzett az I. Áruházban. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a felperesi Kft. által gyártott Bagaméri csokoládé, vanília, eper tejes jégkrém 720 g megnevezésű terméknek a jelölése és a csomagolása nem megfelelő, ezért
8. augusztus
9. napján kelt határozatával a felperest 50.000.Ft minőségvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, illetve előírta az élelmiszervizsgálati költség megfizetését. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd
10. október
11. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a termék csomagolása nem elégíti ki az élelmiszerekről szóló
12. évi LXXXII. törvény /a továbbiakban: Ét./
13. § /4/ bekezdésének előírását, mert az az élelmiszercsomagolás, amelynél a fedél eltávolítása és visszazárása észrevétlenül elvégezhető, nem szolgálja az élelmiszer biztonságát. E körben utalt az Ét.
14. §
15. pontjának Értelmező rendelkezésére is. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperesi termék nem felel meg annak a követelménynek, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen megváltoztatható, ugyanis a termék könnyedén lepattintható fedéllel rendelkezik, ezt megakadályozó zár, védőfólia a terméken nincs. Utalt az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömegés térfogatértékeiről és azok ellenőrzési módszereiről szóló 25/2000./VII.26./ GM-FVM együttes rendelet /a továbbiakban: együttes R./
16. § /1/ bekezdésére, mint olyan előírásra, amelynek a felperesi termék szintén nem felel meg. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helytadó döntés meghozatalát kérte. A felperes előadta, hogy a kifogásolt termék csomagolása teljes mértékben megfelel az Ét.
17. § /4/ bekezdésében előírtaknak. A hivatkozott törvényhely ugyanis nem írja elő, hogy a termék felnyitásával a csomagoló anyagnak is sérülnie kell, illetve a felnyitás tényének megállapíthatónak kell lennie. A felperes kifejtette továbbá, hogy az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13.EK Irányelv
18. cikk /3/ bekezdésének b/ pontja a hatályos magyar jogszabályokkal egyezően rögzíti, miszerint: „A csomagolás mindenképpen olyan legyen, hogy a tartalmát ne lehessen megváltoztatni a csomagolás felnyitása vagy módosítása nélkül." Hivatkozott arra is, hogy miután az Ét. alkalmazott szabálya az élelmiszerekről szóló
19. évi XC. törvény rendelkezéseihez képest nem változott, és a vitatott csomagolási módot a korábbi időszakban az eljárt hatóságok elfogadták, nincs alapja változatlan jogalkotói szándék ellenére annak, hogy az eljárt hatóságok a csomagolás módját kifogásolják. Utalt arra is, hogy jogszabály sehol sem határozza meg konkrétan mi számít felnyitás vagy megsértés nélküli nem változtatható csomagolásnak. Hangsúlyozta továbbá, ahol a jogalkotó ún. „dézsmabiztos zárás" alkalmazását követeli meg, azt kifejezetten előírja /pl. az állati eredetű élelmiszerek különleges hygéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/
20. EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet/. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, kifejtve, hogy a felperesi termék csomagolása élelmiszerbiztonsági szempontból nem fogadható el. Vitatta továbbá a termék megnevezése vonatkozásában a jogerős ítélet indokolásában kifejtetteket. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Ét.-nek a 2000/
21. EK irányelv
22. cikk /3/ bekezdés b/ pontjában foglaltakkal megegyező
23. § /4/ bekezdése szerint a csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható. Az Ét.
24. §-a a csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása címet viseli. A
25. § /1/ bekezdése azt az általános elvet fogalmazza meg, hogy a csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól. A
26. § /4/ bekezdésének előírása tehát abból a szempontból értelmezendő, hogy a csomagolás alkalmase az élelmiszer szennyeződéstől, biztonságot csökkentő hatásoktól való védelmére. Ennek megfelelően nem jogszabálysértő az a jogerős ítélet indokolásában kifejtett jogértelmezés, hogy a csomagolás felnyitása esetén észlelhetőnek kell lennie a felnyitás megtörténtének. Ez a követelmény a felperesi termék könnyedén lepattintható fedelével nem teljesül. Ezen előírt jellemző hiányában az élelmiszerellenőrző hatóság az Ét.
27. § /1/ bekezdése alapján jogszerűen szabott ki minőségvédelmi bírságot. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében vitatta a jogerős ítéletnek a felperesi termék megnevezésére vonatkozó, a kereseti álláspontot elfogadó részét is. E körben azonban csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
28. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
29. § /2/ bekezdésében foglaltak alapján e részében nem vizsgálhatta felül. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy a termék megnevezése vonatkozásában a megyei bíróság a keresetnek helyt adott, mégis mellőzte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. E körben a jogerős ítélet indokolása
30. oldal utolsó előtti bekezdésében kifejtette, hogy az alperesi bírság összege annak ellenére is megfelelő, hogy a „csokoládé" név feltüntetése miatt nem lehetett volna bírságot alkalmazni, ugyanis hangsúlyosabb tétel a csomagolási hiányosság. A megyei bíróság megállapította továbbá, hogy önmagában a fenti körülmény az alperesi határozatot nem teszi jogszabálysértővé, a bíróságnak pedig nincs lehetősége az alperesi határozat felülmérlegelésére. A felperes felülvizsgálati kérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy a megyei bíróság a megjelölésre vonatkozó felperesi álláspont elfogadása folytán dönthetett volna az alperesi határozat hatályon kívül helyezéséről. A megyei bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a csomagolás módját illetően megállapított szabálysértés önmagában megalapozza az 50.000.- Ft összegű minőségvédelmi bírságot. Az élelmiszerellenőrző hatóság a minőségvédelmi bírság összegéről nem vitásan mérlegelési jogkörében döntött. A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az Ét.
31. § /3/ bekezdése a minőségvédelmi bírság mértékét legalább 50.000.- Ft-ban határozza meg. A kiszabott minőségvédelmi bírság tehát a törvényi minimummal egyezett meg. Önmagában tehát egy szabálysértés is minimálisan 50.000.- Ft minőségvédelmi bírság kiszabásával kellett hogy járjon. A termék jelölésére vonatkozó felperesi előadás elfogadása tehát érdemben nem befolyásolta a minőségvédelmi bírság összegét, ezért a megyei bíróság nem járt el jogszabálysértően, amikor mellőzte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasította. A közigazgatási perben kirendelt szakértő személye, illetve szakvéleménye az Ét.
32. § /4/ bekezdésének - a Legfelsőbb Bíróság által elfogadott - értelmezését nem befolyásolta, ezért ezen körülmény a jogerős ítélet jogszerűsége körében nem értékelhető. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
33. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte /6/1986./VI.26./ IM rendelet
34. § /2/ bekezdése/. Budapest,
35. december
36. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Darák Péter sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő