Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.164/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Debreceni Róbert ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7., hivatkozási szám: ...) alperes ellen villamosenergia-kereskedelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi január hó
- napján kelt 3.K.34.532/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (azaz tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - további 7.500 (azaz hétezerötszáz) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
- évi augusztus hó
- napjától kezdődően rendelkezik villamosenergia-kereskedelemre jogosító működési engedéllyel, amelynek a megadásához szükséges pénzügyi biztosítékot ekkor banki letét, később - az alperes által a
- évi január hó
- napjával elfogadottan - rulírozó forgóeszközhitelkeret formájában nyújtotta. Az alperes a villamos energia kereskedelmére jogosult engedélyesek működésének
- évi ellenőrzése során megállapította, hogy azok nem fordítanak kellő figyelmet a működési engedélyükben és a hatályos jogszabályokban írt kötelezettségeik betartására, különösen a pénzügyi biztosíték jogszerű fenntartására. Ezért az alperes a
- évi február hó
- napján kelt levelében felhívta a felperest (több más engedélyessel együtt) a jövőbeni jogkövető magatartásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy jóváhagyott, érvényes pénzügyi biztosíték hiányában az engedélyköteles tevékenység nem folytatható, a kötelezettségek megszegése miatt pedig bírság szabható ki, és az engedély is visszavonható. A felperesi engedély pénzügyi biztosítékának érvényessége
- évi május hó
- napján lejárt. Erre figyelemmel a felperes még áprilisban kezdeményezte új banki kölcsönszerződés kötését. Az ügyintézés elhúzódása miatt a szerződést a felperes és az OTP Bank
- évi június hó
- napján kötötte meg, azt a felperes
- évi augusztus hó
- napján érkezetten nyújtotta be az alpereshez. Az alperes a
- évi augusztus hó
- napján kelt ... számú határozatával a felperest - miután nem rendelkezett a jogszabályi kötelezettségének megfelelő, jóváhagyott pénzügyi biztosítékkal - a villamos energiáról szóló
- évi CX. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtásáról szóló 180/
- (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 41.§-ában foglalt kötelezettség megszegése miatt a Vet. 10/A.§-ának
(1)bekezdés b) pontja és a Vhr. 1/C.§-a alapján 3.000.000 forint bírsággal sújtotta. Kötelezte a jogsértő állapot azonnali hatályú megszüntetésére. A bírság kiszabása során enyhítő körülményként értékelte, hogy első ízben került sor a felperes szankcionálására; ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy - a figyelmeztető levélben írt felhívás ellenére - a felperes továbbra is jogellenesen működik, és ezzel egy esetleges pénzügyi nehézség esetén veszélyezteti a villamosenergia-piac más szereplőit. A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodsorban a bírság összegének jelentős csökkentését kérte. Előadta, hogy az új pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos szerződés megkötését még az előző biztosíték érvényességének fennállta idején kezdeményezte, a megállapodást technikai okokból írták csak később alá. A pénzügyi biztosíték ugyanakkor folyamatos volt. Erre utal, hogy az új szerződés pontosan egy évvel későbbi időpontban szűnik meg, mint a korábbi; továbbá hogy az OTP Bank becsatolt nyilatkozata szerint - a hitelkeret folyamatosan a rendelkezésére állt. Sérelmezte, hogy a bírság kiszabása során az alperes a tényállást nem tárta fel, a biztosíték tényleges létét nem vizsgálta. Megelőzőleg nem küldött a Vet. 10/A.§ának
(1)bekezdés a) pontja szerinti írásbeli felszólítást. Nem tett eleget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§-ának
(1)és
(3)bekezdéseiben, valamint 5.§-ának
(1)és
(2)bekezdéseiben írtaknak sem. A bírság összege álláspontja szerint eltúlzott, mert villamosenergia-kereskedelmi engedélyesként tevékenységét 2005-ben kezdte meg, de abból árbevétele még nem származott. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a határozata jogszerű. Rámutatott, hogy a felperes
- évi május hó
- napját követően nem rendelkezett jóváhagyott pénzügyi biztosítékkal. Hangsúlyozta, hogy a
- évi február hó
- napján kelt levélben felhívta a felperes figyelmét, hogy amennyiben az előírásokat megszegi, úgy azt a Vet. 10/A.§-ának
(1)bekezdés a) pontja szerinti írásbeli felszólításnak tekinti. A bírság összegének meghatározásakor a figyelembe vehető körülményeket mérlegelte, a szankció mértéke a jogsértés súlyával arányban áll. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában rámutatott, hogy a pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos rendelkezések célja, hogy bizonyos pénzösszeg folyamatosan az engedélyes rendelkezésére álljon a megfelelő működés garanciájaként, ugyanis ennek hiánya az energiapiac biztonságos és kiegyensúlyozott működéséhez fűződő társadalmi és nemzetgazdasági érdeket veszélyeztetné. A biztosíték rendelkezésre tartása objektív kötelezettség, így a jelen perben irreleváns, hogy az arra vonatkozó szerződés megkötése a pénzintézet ügyintézése miatt húzódott-e el. A szerződést utóbb visszamenőleges hatállyal megkötötték, azonban a keresettel támadott alperesi határozat meghozatalának időpontjában a korábbi biztosíték már három hónapja megszűnt, az újabb megállapodásról pedig az alperes nem tudott. Ettől függetlenül is
- évi május hó
- napjától június hó
- napjáig fennállt egy olyan időszak, amikor a felperesi biztosíték sorsa - erre vonatkozó szerződés hiányában, az OTP Bank utólagos igazolása ellenére - kétséges volt. Az írásbeli felszólítás hiányával kapcsolatos felperesi kifogást nem tartotta alaposnak tekintve, hogy az alperes írásban nyomatékosan felhívta a felperes figyelmét a jogkövető magatartás tanúsítására. Az alperesnek sem a Vet., sem pedig a Ket. alapján nincs arra kötelezettsége, hogy az ügyfeleket a jogszabályi rendelkezésekről folyamatosan tájékoztassa, elvárható, hogy az engedélyesek a törvényi kötelezettségeiknek a hatóság felhívásától függetlenül is eleget tegyenek. A jelen esetben a felperesnek figyelembe kellett volna vennie a pénzügyi biztosítékról való gondoskodás során az alperesre kötelező kilencven napos ügyintézési határidőt is. A bírság kiszabása jogszerű volt, az alperes az enyhítő és súlyosító körülményeket megfelelően figyelembe vette. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát, illetőleg az elsőfokú bíróság vagy az alperes új eljárásra és újabb határozat hozatalára kötelezését kérte a kereseti kérelemnek megfelelő iránymutatással. Másodlagosan a bírság összegének leszállításával az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására tett indítványt. Álláspontja szerint sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy igazolhatóan nem végzett villamosenergia-tevékenységet, így nem is veszélyeztethette a villamosenergia-piac működését. Hangsúlyozta továbbá, hogy a villamos energiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: új Vet.) már nem rendelkezik a pénzügyi biztosíték kötelező készenlétre tartásáról. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Fenntartotta a határozatában írtakat, valamint az elsőfokú eljárásban előadottakat. A felperes fellebbezési érvelésével összefüggésben rámutatott, hogy a pénzügyi biztosíték megléte az engedély kiadásának feltétele, a tevékenység tényleges gyakorlása e körben irreleváns. Szintén nem foghat helyt az új Vet.-re történt hivatkozás, mert az a határozat meghozatalakor még nem volt hatályban. Megjegyezte, hogy a pénzügyi biztosíték intézménye - megváltozott szabályozási környezetben - továbbra is létezik. Az felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése szerinti terjedelemben, az előterjesztett fellebbezés és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§-ában foglaltaknak megfelelően a rendelkezésre álló peradatok alapján a tényállást helyesen rögzítette, az abból levont jogi következtetése minden tekintetben helytálló volt. A felperes fellebbezésében olyan érveket felsorakoztatni nem tudott, amelyek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását eredményezhették volna. A felperes fellebbezési érvelésére figyelemmel rámutat az ítélőtábla, hogy a Vet. 61.§-a alapján a villamosenergia-kereskedőnek, a közüzemi nagykereskedőnek, valamint a közüzemi szolgáltatónak megfelelő pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie, amely törvényi követelmény független attól, hogy ténylegesen végeze ilyen jellegű tevékenységet vagy sem. Márpedig a felperes a
- évi május hó
- napjától június hó
- napjáig terjedő időszakban ilyen, a Vhr. 41.§-ában írt feltételeknek is megfelelő biztosítékkal - fellebbezésében sem vitatottan - nem rendelkezett. A felperes által a fellebbezésében hivatkozott új Vet. - a 179.§-ában írtak szerint - az alperes által szankcionált felperesi jogsértés idején nem volt hatályban, így e törvény rendelkezései a jelen perben nem alkalmazhatók. Csak utal arra a másodfokú bíróság, hogy a felperesi érveléssel ellentétben a pénzügyi biztosítékok rendszerét az új szabályozás is tartalmazza. Az új Vet. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/
- (X. 19.) Korm. rendelet 6.§-ának
(3)bekezdése értelmében a pénzügyi biztosítékok befogadásának részletes szabályait az átviteli rendszerirányító az üzletszabályzatában határozza meg. Kiemeli továbbá a másodfokú bíróság, hogy az alperes a korábbi biztosíték lejártát követő több hónap eltelte után hozta meg (
- augusztus 10-én) marasztaló határozatát, míg a felperes az új (további) biztosítékot csak ezt követően (
- augusztus 15-én) nyújtotta be jóváhagyásra. Ily módon pedig a felperes az alperesi döntéskor - a lejárt korábbi biztosítékhoz képest - jóváhagyott pénzügyi biztosítékkal nem rendelkezett; nem is rendelkezhetett. Mindezek folytán a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdése alapján - lényegében helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A felperes a fellebbezésén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62.§-ának
(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére 16.500 forint illetéket lerótt. Így őt a másodfokú bíróság a költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján az Itv. 39.§-ának
(3)bekezdés c) pontjában és 46.§-ának
(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték fennmaradó részének viselésére kötelezte. Budapest,
- évi október hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet a tanács elnöke, dr. Bacsa Andrea előadó bíró, dr. Tóth Kincső bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok