Bf.41/2007/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.41/2007/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
2. évi december hó
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Vas Megyei Bíróság
4. évi január hó
5. napján kihirdetett B.410/2005/
6. számú ítéletét megváltoztatja, a szabadságvesztés végrehajtását 4 /négy/ évre felfüggeszti, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását mellőzi. Az első fokú eljárásban felmerült további 19.440.- /Tizenkilencezer-négyszáznegyven/ Ft bűnügyi költséget a vádlott viseli. Az iratok mellékleteként kezelt 7 doboz és 2 dosszié számlakimutatás bizonylatok kiadására vonatkozó rendelkezést mellőzi, s azokat az iratokhoz csatolja. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Vas Megyei Bíróság B.410/2005/
7. szám alatti ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettében. Ezért 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az A Bank., MF1 és MF2 magánfelek által bejelentett polgári jogi igény elbírálását egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést, melyet a védő írásban is indokolt. A védő az enyhítésre irányuló fellebbezést fenntartotta, de lényegében az első fokú bíróság bizonyíték érékelő tevékenységét támadva az ítéleti tényállás megalapozatlanságára hivatkozott. Az egyes tranzakciókat felsorakoztató táblázat számszaki megállapításait kérte pontosítani számítási hiba, illetve eltérő bizonyíték értékelés eredményeként. Ez utóbbi körben Ü16, Ü1, Ü3 és Ü4 ügyfeleket érintően tett megállapításokat kérte mellőzni az ítéletből. Álláspontja szerint ugyanis ez esetben a meglévő bizonyítékokból nem vonható következtetés a vádlott bűnösségére. Ezen túlmenően a védő a technikai számla kérdéskörében is kifogásolta a megyei bíróság mérlegelését részletesen kifejtve erről saját álláspontját. Végül a sértett személyét illetően is eltérő érveléssel élt, valamint felsorakoztatta azokat a vádlott mellett szóló bűnösségi körülményeket, amelyek figyelembe vételével lehetőséget lát az első fokon kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztésére. A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában és képviselője a másodfokú nyilvános ülésen az első fokú ítélet kisebb fokú hiányosságaira, hibáira hivatkozott. E körben szükségesnek ítélte kiegészíteni a tényállást azzal, hogy az ún.
8. technikai számla mindkét banknál már 1999-ben is működött, s erről a vádlottnak is tudnia kellett. Az iratok tartalma alapján ugyancsak kiegészítendőnek látta az ítéletet az elkövetési időt tekintve is, valamint hivatkozott arra, hogy a folytatólagos elkövetést, mint súlyosító körülményt értékelni kell a vádlott terhére. A védelemmel ellentétben nem látott lehetőséget az első fokon kiszabott büntetés enyhítésére, ezért a fenti kiegészítés, pontosítás mellett az ítélet helybenhagyását indítványozta. A másodfokú nyilvános ülésen jelen lévő vádlott csatlakozott védőjéhez, mint ahogy korábban is, hivatkozott a banknál megfigyelhető alapvető tárgyi és személyi feltételek hiányára, valamint arra, hogy a bűncselekményből haszna nem származott. A fellebbezések az alábbiak szerint alaposak. A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348.§ /1/ bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást. A tényállást a hiánytalanul beszerzett bizonyítékok értékelésével, mérlegelésével állapította meg. Mérlegelő tevékenysége során hibát nem vétett, az okszerű, logikus, így a másodfokú eljárásban alappal nem támadható. Ítéletében részletes indokát is adta tevékenységének, külön-külön ügyfelenként számot adva arról, hogy a vádlott védekezését adott esetben miért fogadta, vagy nem fogadta el. Azok az érvek, melyet a vádlott és védője az eljárásban felsorakoztatott, valóban fegyelembe veendők, értékelendők, de nem a bűnösség, hanem a büntetés kiszabás körében. A bizonyítékok egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a vádlottnak tisztában kellett lennie az általa végzett műveletekhez szükségképpen alkalmazandó tárgyi feltételekkel, előírásokkal, eljárással. Azt is tudnia kellett, hogy a feltételek esetleges hiánya, a nem teljes körű szabályozás, ellenőrzés sem adhat okot arra, hogy munkája során törvénybe ütköző módon járjon el. Az első fokú bíróság által megállapított tényállás lényegében megalapozott, de mint ahogy a vád és védelem is hivatkozott rá, kisebb részében kiegészítésre, illetve pontosításra szorul a Be.352.§. /1/ bekezdés a/ pontja szerint az iratok tartalma alapján az alábbiakkal: Személyi részében rögzíti az ítélőtábla, hogy a vádlott egyedül neveli 3 év fél éves ikergyermekeit, akik eltartásához az édesapjuk is hozzájárul, biztosítja a lakhatást, valamint a nagyobb kiadásokban részt vállal. A vádlott havonta összesen ezen túlmenően 51 500 Ft jövedelemmel rendelkezik, jelenleg is gyesen van. A történeti tényállást annyiban kell pontosítani, hogy a vádlott a bűncselekményeket
9. május 6-tól
10. szeptember 2-ig követte el. Az ítélet
11. oldalán a
12. bekezdést követően rögzíteni kell, hogy az ügynöki keretszerződés értelmében az A Bank Sz-i fiókjában is lehetett ügyfélmegbízásokat fogadni, ezeket a A1 Bank-nél kezelték, az ügyfelek folyószámláját viszont az A Bank vezette. A két cég közötti pénzmozgások egy ún. technikai számla közbeiktatásával történtek, ezen számlát is az Rt. működtette, azon való könyveléshez a vádlottnak is jogosultsága volt, ezt a tevékenységet ő végezte. Az egyes tranzakciókat feltüntető táblázat adatait annyiban kell pontosítani számítási hiba folytán, hogy az összterhelés a számlákon 46.557.894 Ft, míg a jóváírás
13. 833.743 Ft volt. Ebből vádlott bankszámlájára összesen 37.596.163 Ft jóváírás történt, a számláról pedig 7.746.153 Ft került utalásra az ügyfelek számlájára. A megyei bíróság által rögzített 19.649.718 Ft /12.oldal/ pusztán számszaki adat, az összterhelés és összjóváírás különbözetéből adódott, ezért relevanciával nem bír, értelmezhetetlen, azt az ítéletből mellőzni kell. Egyéb, a védelem által indítványozott módosítást a táblázat adatait érintően az ítélőtábla nem talált szükségesnek, ugyanis az első fokú bíróság eljárása, melyet a védelem a továbbiakba kifogásolt, helyén való. Azokban az esetekben, amikor a bíróság elfogadta a tanúvallomások tükrében a vádlott védekezését, az adott összeget kiemelte a szakértői véleményen alapuló vádból, e körben a vádlott bűnösségét nem állapította meg. Ugyanakkor azokban az esetekben, amire a védő utalt, ügyfélszámláról ügyfélszámlára történő jogtalan rendelkezés történt, attól, hogy az egyik érintett ügyfél vonatkozásában a sajátjakénti rendelkezés nem állapítható meg - mert a vádlottnak ettől a személytől felhatalmazása volt az utalásra, - a másik ügyfél számlájára történő utalás, vagy arról történő terhelés, ez utóbbi tranzakciót tekintve ettől még jogosulatlan, s mint ilyen a büntetőjogi felelősséget megalapozza. Nem tévedett a megyei bíróság akkor sem, amikor az A Bank-t tekintette az ügy sértettjének. A tényállásból megállapíthatóan a vádlott ennek a banknak volt az alkalmazottja, a A Bank. által működtetett számlákon végzett könyvelést, melynek során a terhére rótt bűncselekményt megvalósította. A sikkasztás törvényi tényállási elemeit tekintve tehát a bűncselekmény a vádlott és munkáltatója, a A Bank. vonatkozásában valósult meg, más kérdés, hogy a két bank - a köztük lévő szerződés értelmében - miként állt helyt az okozott károkért. A tényállás ilyen irányú megváltozatása sem indokolt tehát. A fenti a kiegészítéssel, illetve pontosítással az első fokú bíróság ítélete teljes mértékig megalapozott, így alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is. A tényállásalapján helyesen vont következtetést a megyei bíróság a vádlott bűnösségére, helyes a bűncselekmény megnevezése, jogi minősítése és az ehhez fűzött indokolás is. Vitathatatlan, hogy a bankok működésével kapcsolatosan több alapos kifogás is felvetődött a bizonyítás során, a bank adott eljárása azonban nem mentheti teljes mértékig a pénzkezelőket, akik számára az egyik legfőbb előírás a szabályok teljes körű, pontos betartása. Jelen eljárásban nem lehet felhozni olyan érveket, amelyek miatt támadni lehetne azt az első fokú bíróság által tett megállapítást, hogy a vádlott által munkája teljesítése során olyan szabálytalan pénzkezelés történt, amely az adott módon, büntetőjogi felelősségének megállapítását eredményezte. Az első fokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket feltárta, a súlyosító körülmények körét - a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően -annyiban kell csak kiegészíteni, hogy a folytatólagos elkövetés valóban a vádlott terhére értékelendő súlyosító körülmény. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy részben a bankok magatartásából adódóan is - érezhetően nem nagyon működtek együtt a hatóságokkal - a bűncselekmény elkövetése, de az első fokú ítélet meghozatala óta is igen jelentős időmúlás következett be. A vádlott személyi körülményeit is tekintve az ítélőtábla úgy látta, hogy ma már az első fokú bíróság által megállapított büntetés a büntetési célokon túlmutató hátrányt jelentene a vádlott számára. Az időben lefolytatott eljárás keretében nyilvánvalóan szóba nem jöhetett volna az első fokon kiszabott büntetés. A cselekmény tárgyi súlyához képest az egy évi börtönbüntetés a speciális és generális prevenciót tekintve súlytalan, semmilyen szempontból nem szolgálná ebben a formájában a büntetési célokat. A vádlott helyzetét, személyiségét is nézve ezért hatékonyabbnak tűnik egy hosszabb tartamra felfüggesztett büntetés, arra is tekintettel, hogy az eljárás nevelő hatása vonatkozásában már most is kimutatható. Ezért az ítélőtábla a Be. 372.§ /1/ bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét megváltoztatta, a szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 89.§ /1/ és /3/ bekezdése alapján 4 évre felfüggesztette, ezzel együtt törvényi alap hiányában a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását mellőzte. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az első fokú eljárásban felmerült további 19.440 Ft bűnügyi költség is, melynek megállapítására az ítélethozatalkor még nem került sor. Ebből következően ennek viseléséről az első fokú bíróság nem rendelkezett, ezt pótolta az ítélőtábla, amikor a Be. 338.§ /1/ bekezdése alapján a fenti összeg viselésére is kötelezte a vádlottat. Az iratok mellékleteként, a bizonyítékok fontos részét képezve különböző számlakimutatások kerültek beszerzésre az eljárásban, ezek továbbra is az iratanyag részét kell, hogy képezzék, ezért azokat - kiadásuk helyett - a 11/2003.(V.8.) IM-BM-PM együttes rendelet 1.§ /2/ bekezdése szerint az iratoknál rendelte elhelyezni a táblabíróság. Egyebekben a megyei bíróság ítéletének további rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Be.371.§ /1/ bekezdése alapján az ítélőtábla helybenhagyta. Győr,
14. december hó
15. napján Dr. Kovács Tamás sk. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. Dr. Csák Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ezzel az ítélettel a Vas Megyei Bíróság
16. január
17. napján kelt B.410/2005/
18. szám alatti ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
19. december hó
20. napján .Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: