Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.485/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Győrki Mónika ügyvéd ………………. által képviselt ………………. felperesnek a ………………. jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi március hó
- napján kelt 3.K.30.158/2007/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes 2438/
- (XI.8.) számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000 (azaz hatvanezer) forint együttes elsőfokú és másodfokú perköltséget. A kereseti és a fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes az ………………. csatornán
- augusztus 19-én, az esti ………………. műsorszámban beszámolt a ………………. labdarúgó mérkőzésről. A ………………. -nek (a továbbiakban: Szövetség) a Szövetség Elnöksége által benyújtott kifogást a felperes megalapozatlannak értékelte, ezért a Szövetség alelnöke panasszal élt. Az alperes Panaszbizottsága a
- szeptember 26-án kelt 23-3-1460/
- számú állásfoglalásban megállapította, hogy a riport nem tett eleget a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. tv. (a továbbiakban: Rttv.) 4.§-a
(1)bekezdésének, és ezért meghatározott tartalmú közlemény közzétételére kötelezte a felperest. A felperes jogorvoslati kérelmében részben a Szövetség panasztételi jogosultságát vitatta, részben az állásfoglalás érdemi megállapításait. Az alperes a 2438/2006. (XI.8.) számú határozatában a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította, és az állásfoglalást helybenhagyta. A Szövetség célját, a képviseletére jogosult személyt nem vizsgálta; érdekeltségével kapcsolatban megállapította, hogy a ………………. szurkolók magatartását is bemutató riport tekintetében a klub hivatalos szurkolói szövetsége érintettnek minősül. A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot és kérte annak hatályon kívül helyezését. Továbbra is vitatta a Szövetség kezdeményezési jogosultságát és az alperesi határozat érdemi megalapozottságát. Az alperes a határozati indokokra hivatkozással a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a Szövetséget az alelnöknek címzett értesítéssel tájékoztatta a beavatkozás lehetőségéről, erre az értesítésre a Szövetségtől nem jeleztek beavatkozási szándékot. Az elsőfokú bíróság megállapította, a Szövetség éppen azért jött létre, hogy megelőzze a ………………. szurkolók részéről a rendbontást, korrigálja a róluk kialakult kedvezőtlen képet, így fennáll az Rttv. szerinti érdekeltség. Az alperesi határozat érdemben is megalapozott volt. Ezért a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a kereseti kérelem szerinti megváltoztatását kérte. Az ítélet érdemi indokain túl változatlanul vitatta a Szövetség panasztételi jogosultságát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ténybeli alap nélkül rögzítette a Szövetség célját, mert az az eljárás során nem merült fel. A riportban egyébként semmilyen utalás sem hangzott el a Szövetségre. Az alperes nem terjesztett elő ellenkérelmet. A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos. Az Rttv. 49.§-ának
(1)bekezdése szerint, ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat. Kifogás tevőként csak az a személy, vagy szervezet léphet fel, akinek az érdekeltsége közvetlenül kimutatható. A Szövetség érdekeltségét nem igazolta, a kapcsolat kimutatásához az elnevezés nem elégséges. A felperes jogorvoslati kérelmében foglaltakra tekintettel már az alperesnek be kellett volna szerezni a Szövetségnek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (a továbbiakban: Etv.) 6.§ának
(2)bekezdése szerinti alapszabályát. Az Etv. 6.§-a
(2)bekezdésének értelmében a társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. Az eljárás bírósági szakaszában, az elsőfokú bíróság, az alapszabály hiányában, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 206.§-ának
(1)bekezdését - mely szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el - megsértve állapította meg a Szövetség célját, bizonyíték nélkül tekintette érdekeltnek. A felperes ezirányú fellebbezése alapos. Észlelte továbbá a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Szövetséget képviselő személy jogosultságát sem vizsgálták, ami különösen indokolt lett volna arra tekintettel, hogy más személy lett megjelölve a kifogásban, és más a panaszban. Ennek hiányában az sem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság alelnöknek kézbesített 1-I. sorszámú végzésével a Legfelsőbb Bíróság KK 9. számú állásfoglalásának megfelelően megtörtént-e az ellenérdekű félnek a perben állás lehetőségére vonatkozó tájékoztatása. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A másodfokú bíróság határozatára tekintettel az elsőfokú bíróság eljárásának hiányosságai külön orvoslást nem igényelnek, azokról külön nem kellett rendelkezni. Tekintettel arra, hogy a felperes a jogorvoslati kérelemben kifogásolta a panaszos érdekeltségét, és az ennek eldöntéséhez szükséges tényállást a megfelelő iratok beszerzésével először az alperesnek kellett volna feltárni, a másodfokú bíróság a jogorvoslati szakra visszamenőlegesen rendelkezett, és csak az alperesi határozatot helyezte hatályon kívül. Az új eljárás során az alperesnek a panaszos érdekeltsége vizsgálatához be kell szerezni a Szövetségnek az illetékes bírósághoz igazoltan benyújtott és bejegyzett alapszabályát, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40.§-a
(3)bekezdésére tekintettel, hivatalból, erre irányuló kérelem hiányában is, vizsgálni kell a Szövetség nevében eljárók képviseleti jogosultságát. A felperest megillető együttes elsőfokú és másodfokú perköltségről a Pp. 78.§-ának
(1)és
(2)bekezdése alapján rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla, míg az alperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti és a fellebbezési illetéket a 6/
- (VI.26.) IM számú rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- évi november hó
- napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró, . Losonczy Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: