Pfv.VI.21 840/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fazekas Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tündik Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen 5 000 000 forint kölcsön megfizetése iránt a Nyíregyházi Városi Bíróságnál 13.P.23 452/
- szám alatt megindított és másodfokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Pf.20 100/2007/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 100 000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá felhívásra az államnak 300 000 (háromszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati illetéket. I n d o k o l á s : A peres felek által aláírt
- augusztus
- napján létrejött szerződés szerint a felperes 5 000 000 forint kamatmentes kölcsönt adott az alperesnek határozatlan időre. Az alperes ezt az összeget a munkahelyén a C. Rt.-nél befektette és
- augusztus 10-én az rt.-vel kölcsönszerződést kötött, amely szerint az rt. mint kölcsönvevő az 5 000 000 forint összegű kamatmentes kölcsönt
- december 31-éig visszafizeti. A felek között ebben az időben is bensőséges kapcsolat volt, amely utóbb megszakadt. A C. Rt.-vel szemben
- február
- napján felszámolási eljárás indult. A felperes
- szeptember
- napján, majd szeptember
- napján eredménytelenül hívta fel az alperest teljesítésre. A felperes keresetében az alperest 5 000 000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint nem jött létre köztük kölcsönszerződés, az 5 000 000 forintot a felperes kérésére abból a célból vette át, hogy azt a saját neve alatt, de a felperes részére munkahelyén a C. Rt.-nél befektesse. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a keresettel egyezően marasztalta azzal az indokkal, hogy a
- augusztus
- napján létrejött kölcsönszerződés szerint az alperes 5 000 000 forint készpénzt vett át a felperestől és azt a szerződés felmondása ellenére sem fizette vissza. Az ítélet ellen, fellebbezett. annak megváltoztatása iránt, az alperes A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Részbizonyítás keretében meghallgatott Ü. L. tanúvallomását a per egyéb adataival egybevetve azt állapította meg, hogy az alperes a teljes bizonyítóerejű magánokirattal szemben az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének eredményesen tett eleget, mert a kölcsönszerződés ténylegesen a felperes és az időközben felszámolás útján jogutód nélkül megszűnt C. Rt. között jött létre. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatala, másodsorban új eljárás elrendelése érdekében - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság alaptalanul változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, mert figyelmen kívül hagyta személyes előadását és az okirati bizonyítékot, amelyet nem is indokolt meg, ugyanakkor a büntetőeljárás hatálya alatt álló szavahihetetlen személyek vallomását vette figyelembe. Kifogásolta dr. G. A. ügyvéd vallomásának bizonyítékként való értékelését, mert nem tekinthető érdektelennek. Sérelmezte, hogy Ü. L-t a másodfokú bíróság érdektelennek tekintette annak ellenére, hogy nevezett és az alperes között szoros érdekazonosság állt fenn, mert vádlott társak egy jelentős súlyú bűncselekmény elkövetésében. Hivatkozott arra is nem bizonyított, hogy a kérdéses pénz megérkezett az rt.-hez, továbbá Ü. L. nem képviselhette az rt.-t, így közte és az alperes között létrejött kölcsönszerződés érvénytelen. Az alperes ellenkérelme fenntartására irányult. a jogerős ítélet hatályában való A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Arra tévesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §-át. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ügyekben követett töretlen gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak igen kivételesen akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Az adott esetben ez nem állapítható meg. Az ügyben eljárt bíróságok a felek személyes nyilatkozatai, a tanúvallomások és az okirati bizonyítékok alapján a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti értékelésével megalapozottan utasította el a felperes keresetét. Helytállóan állapította meg a bíróság jogerős ítéletében, az alperes bizonyította, hogy nem jött létre kölcsönszerződés a felperessel. Az alperes következetesen állította, hogy a perbeli összeget a felperes azért adta át részére, hogy az akkori munkahelyén - a C. Rt.-nél - befektesse, mert a szokásos mértéket meghaladó magasabb kamatot remélt. Azok a tényállásbeli mozzanatok, mint a felperes részéről sem vitatott telefonbeszélgetések, amelyek során a felperes a pénz Ütől való visszaszerzésének elmulasztásával vádolta az alperest (17/A/2.), valamint B. I. érintő ügylet, amelynél a tényleges kölcsönadó helyett az alperes nevében történt a kölcsönadás, amelyet nyilvánvalóan az motivált, hogy a felperes pénzügyi tranzakciói háttérben maradhassanak. A jogerős ítélet megalapozottságát támasztja alá dr. G. A. tanúvallomása, akitől a felperes - mint régi ismerősétől - kért tanácsot arra vonatkozóan, hogy egy bizonyos cégben lévő nagyobb összegű pénzét milyen eséllyel kaphatja vissza. A tanú tudott a felek kapcsolatáról, az alperes munkahelyéről, beosztásáról és a megbeszélés során arról is, hogy a felperes bizonyos ideig a kamatokat is megkapta (
- sorsz.). A tanú nyilatkozata szerint mindenki bízott abban, hogy az „Ü. L." a pénzt vissza fogja fizetni. Ü. L. - beszélgetésük során azt mondta „úgy gondolja, hogy a S. pénze az". A tanú vallomását nem teszi aggályossá az a körülmény, hogy az alperes büntetőeljárásban képviseletét ellátó védője, mert vallomása összhangban van a per egyéb adataival és a felperessel állt fenn húsz év óta személyes ismeretsége. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben nincs jelentősége, hogy Ü. L. az rt.-nek aláírásra jogosult képviselője volt-e, annak viszont igen, hogy nevezett a másodfokú eljárásban történt meghallgatásakor határozottan állította, hogy az alperes a pénzt azzal adta át, hogy az a felperesé, aki kamatra szeretné befektetni. A felperes havi 200 000 forint kamatot kapott erre az összegre. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartja. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 78. §ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségeinek a megfizetésére, továbbá illetékfeljegyzési joga folytán az állam által előlegezett felülvizsgálati illeték megtérítésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése szerint. ,
- április
- . Kollár Márta sk. a tanács elnöke, dr. Rőth Pálné sk. előadó bíró, dr. Wellmann György sk. bíró. Kovácsné A kiadmány hiteléül: bírósági írnok