FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.595/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla az Isépy Ügyvédi Iroda ügyintéző: Mydloné dr. Isépy Eszter ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- április
- napján kelt 23.K.30.704/2008/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. A kereseti és a fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes a felperesnél hatósági ellenőrzés keretében folytatott vizsgálata során egyebek mellett megállapította, hogy
- október 22-én 8.31.57 órakor és október 31-én 7.58.38 órakor a … klasszikus reklámban hangzott el a Magyar Köztársaság Kormányának megbízásából a nyugtaadási kötelezettségről szóló … című bejátszás, „adjon és kérjen nyugtát, nyugta nélkül kifogással sem élhet” tartalommal. Ugyancsak a Magyar Köztársaság Kormányának megbízásából sugározta az adó
- október 22-én 13.59.21 órakor klasszikus reklámként az …, a következőképpen: „Jöjjön el Ön is, ünnepeljünk méltóságteljesen együtt.” Ezt követően ünnepi műsorokra és programokra hívta fel a hallgatóság figyelmét azzal, hogy a részletes program a w.w.w. Magyarország.hu/… honlapon megtalálható. Az alperes 184/
- (I.23.) számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.)
- §
(1)bekezdésében foglaltakat, ezért a felperest a sérelmezett magatartás megszüntetésére hívta fel. Indokai szerint - melyet a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntésével is alátámasztott - a felperes a jogsértést azzal követte el, hogy közérdekű közlemény helyett klasszikus reklámblokkban tette közzé a két műsorszámot. Az ilyen jellegű törvénysértés ritka a felperes gyakorlatában,
- évben két,
- évben pedig egy alkalommal szankcionálta hasonló törvénysértés miatt, ezért elegendőnek tartotta a sérelmezett magatartás megszüntetésére felhívó szankció alkalmazását. A felperes keresetére eljárva az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes
- január 23-án kelt 184/
- számú határozatát részben és akként változtatta meg, hogy a rendelkező részből a
- október 22-i és október 31-i jogsértés megállapítását és az ezzel összefüggő jogkövetkezmény alkalmazását mellőzte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A megváltoztatást az indokolta, hogy a műsorszám minősítésének szempontjából a tartalmi elemeken kívül annak van jelentősége, hogy a közzététel ellenérték fejében történt-e vagy sem. Mindkét műsorszámot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelte meg ellenérték fejében és reklám formában, ezért az nem közérdekű közlemény, hanem fizetett reklám volt. A nyugtaadási kötelezettségről szóló közlemény olyan közérdekű információt tartalmazott, amely a hallgatók érdeklődésének felkeltését szolgálta, az …-i ünnepi események programjáról szóló bejátszás pedig a helyszínek, időpontok és az igénybe vehető szolgáltatások megjelölésével alkalmas volt a hallgatók részvételre ösztönzésére, fogyasztói ösztönző hatás kiváltására. Leszögezte, hogy a megrendelőnek joga van megszabni az adott sugárzás kereteit. Az elsőfokú bíróság ítéletének az alperesi határozatot megváltoztató része ellen az alperes fellebbezett az ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének teljes elutasítása, valamint perköltsége megfizetésére kötelezés iránt. Azzal érvelt, hogy a közreadott műsorszámok a lakosság figyelmének a felhívását szolgálták, nem volt reklám jellegük, fogyasztói ösztönző hatás kiváltására alkalmas elemeket nem tartalmaztak. Kiemelte, hogy az Rttv. alapján a műsorszolgáltató és az alperes áll jogviszonyban egymással. Az Rttv.
- §
(1)bekezdése értelmében a műsorszolgáltató felel a műsorszolgáltatásért, ezért a megrendelt műsorszámot is köteles ellenőrizni abból a szempontból, hogy az megfelel-e az Rttv. rendelkezéseinek. A műsorszám tartalmi műsorszolgáltató milyen főcímmel látja el. elemei döntik el, hogy azt a A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget igényelt. A keresetlevélben foglaltak változatlan fenntartásával azt hangsúlyozta, hogy az alperes több hasonló tényállású ügyben a jelenlegitől eltérő álláspontot képviselt, jogsértés hiányában megszüntette a közigazgatási eljárást. Az alperes honlapján közzétett elnöki hirdetmény, mely szerint a kormányszervek közpolitikai üzenetei fizetett reklámként is megjelenhetnek, ezt a gyakorlatot támasztja alá. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.222/
- számú ítéletére, amelyben a másodfokú bíróság kimondta, hogy a műsorszám minősítésénél az ellenszolgáltatásnak van jelentősége. Az Rttv. nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a közpénzből finanszírozott közleményeket a műsorszolgáltató miként tegye közzé, ezért kötelező rendelkezés hiányában az alperes nem korlátozhatja a műsorszolgáltatók szabadságát. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A felperes által bemutatott alperesi határozatok tükrében nem kétséges, hogy az alperes következetlen és ellentmondó gyakorlatot folytat a közérdekű közlemény és a reklám minősítését illetően. A „tavasz, a szerelem, az összetartozás és az uniós évforduló” ünneplésére felhívó reklámblokkban közzétett műsorszám kapcsán az Rttv.
- §
(1)bekezdésének vélelmezett megsértése miatt hivatalból indított közigazgatási eljárásokat megszüntette (2312/2007.(X.2.) és 2728/2007.(XII.6.) számú végzések) míg a jelen, az előbbihez hasonló tényállású ügyben az Rttv. ugyanezen szakaszának megsértését a műsorszolgáltató terhére rótta és vele szemben szankciót alkalmazott. Az elsőfokú bíróság e következetlen alperesi gyakorlat ismeretében foglalt állást a határozat jogszerűségéről, a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben felülvizsgálhatónak találva az alperesi határozatot az abban fellelhető, a műsorszámok közzétételt eldöntő jellemzőit elemezve, ezért a másodfokú bíróság felülbírálata is e döntéshez igazodott. Az alperes egymással ellentétes döntéseiben megnyilvánuló gyakorlata jelzi, hogy nem egyértelmű a közérdekű közlemény és a reklám elhatárolását jelentő műsorszám elemek megítélése, az alperesnek nincs kikristályosodott álláspontja ebben a kérdésben. A Fővárosi Ítélőtábla a konkrét ügy kapcsán a jogszabályi előírások alapján ítélte meg a műsorszám jellemzőit és alakította ki az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi álláspontját. Az elsőfokú bíróság alapvetően két okra vezette vissza a műsorszámok minősítését, és mondta ki, hogy a megrendelő kívánságának jelentősége van a közreadásban, illetve fizetett reklámról volt szó. E két jellemző, a megrendelő ellenszolgáltatása és a sugárzási forma meghatározása volt. A közérdekű közlemény és a reklám fogalom-meghatározását az Rttv. értelmező rendelkezései adják meg a
- §
- és
- pontokban. A műsorszám minősítésénél e fogalmakból kell kiindulni, azt kell vizsgálni, hogy a közreadott információk milyen tartalmat hordoznak. Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a fogalmakat önmagukban, az abban meghatározott tartalmi elemek alapján kell vizsgálni, sajátos jogértelmezéssel önkényesen sem szűkíteni, sem tovább bővíteni azokat nem lehet. Mindkét műsorszám a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából készült, célja a lakosság figyelemének felkeltése volt. A … bejátszás a feketegazdaság káros hatására, és arra hívta fel a figyelmet, hogy csak mindkét fél, a szolgáltatást nyújtó és azt igénybevevő szabályos eljárása esetén van lehetőség a jogszabályokban meghatározott jogok gyakorlására, mert számla nélkül nem lehet reklamálni, és a szabálytalan szolgáltatással szemben igényt érvényesíteni. Az …-i ünnepi rendezvények esetében a cél a részvétel volt az együtt ünneplés hangsúlyozásával. Mindkét bejátszás lényegi eleme a figyelemfelkeltés, nem pedig az anyagi haszon elérése érdekében a szolgáltatás igénybevétele és ezzel a fogyasztásra ösztönző hatás kiváltása volt. A felek között nem volt vitás, hogy a közzététel ellenszolgáltatásért történt, de a közérdekű közlemény és reklám elhatárolásának nem ez a fő és egyetlen eleme. Az ellenszolgáltatás ténye a további, jellemző tartalmi elemek mellett nem bírt olyan jelentőséggel, amely alapvetően meghatározta volna a műsorszám jellegét. Itt mutat rá a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a felperes által hivatkozott 3.Kf.27.222/2006/
- számú ítéletében más összefüggésben foglalkozott az ellenszolgáltatással, amikor azt állapította meg, hogy a reklám megvalósulásának szempontjából nem a múzeumi látogatás, mint szolgáltatás ingyenes vagy visszterhes igénybevételének van jelentősége, hanem annak, hogy az e szolgáltatásra buzdító műsorszám közzétételért a műsorszolgáltató kapott-e ellenszolgáltatást. A másodfokú bíróság egy más ügyben (3.Kf.27.563/2006/4.) hozott határozatában is azt mondta ki, hogy az Rttv. szempontjából nem annak van jelentősége, hogy pl. a bejátszással népszerűsített kiállítás ingyenesen vagy ellenérték fejében látogatható, hanem annak, hogy a közreadás ellenszolgáltatásért történt-e. Amíg az ellenszolgáltatás a műsorszolgáltató és a megrendelő között nem jelenik meg, nincs szó reklámról. Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy minden olyan bejátszás, amelyért a műsorszolgáltató ellenértéket kap, minden további vizsgálat nélkül reklámnak minősülne. A műsorszám minősítéséhez elengedhetetlen az értelmező rendelkezésekben írt fogalom-meghatározások tartalmi elemeinek vizsgálata. Függetlenül attól, hogy a közzététel ellenszolgáltatás fejében történt, a közzétételt kérő személye, az általa meghatározott tartalom, a közzététel célja, mint a műsorszámot jellemző elemek alapján a műsorszámok besorolása, és ekként azok sugárzása a közérdekű közlemény kategóriába lett volna indokolt. Nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a Fővárosi Ítélőtábla abban, hogy a megrendelőnek joga van megszabni, megrendelésének sugárzását milyen keretek között kéri. Az Rttv. szempontjából a műsorszolgáltató a törvény olyan alanyi kötelezettje, aki műsorszolgáltatásának tartalmát a törvény adta keretek között szabadon határozhatja meg, az Rttv. rendelkezéseinek megtartásáért felelősséggel a műsorszolgáltató tartozik. Ez a felelősség át nem hárítható, független a megrendelő kívánságaitól. Ha a sugárzott műsorszám sérti az Rttv. valamely rendelkezését, azért a műsorszolgáltató felel, mivel a törvény hatálya rá, nem pedig a megrendelőre terjed ki. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett részét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése értelmében megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A felperest a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A felperes az Rttv. 141. §
(5)bekezdésén alapuló személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest.
- január
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke,. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró . Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő