A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.174/2008/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi január hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi végzést: A másodfokú bíróság a hivatali visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.142/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádlójelentett be fellebbezést a vádlottbüntetőjogi felelősségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében. A pótmagánvádló fellebbezését a másodfokú eljárásban is fenntartotta, míg a vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be.352.§
(1)bekezdésének a) pontjára figyelemmel az iratok tartalma alapján mindössze azzal egészítette ki, hogy a vádlottaz árverési hirdetményről szóló irat ismételt kézbesítését 2006. június 21-én rendelte el, miután az első kézbesítés sikertelenségét követően „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a végrehajtóhoz. Az irat ismételt kézbesítése sem vezetett azonban eredményre, mivel azt a pótmagánvádlóekkor sem vette át. Az ekként kiegészített tényállás most már mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során beszerezte és megvizsgálta a tényállás megfelelő felderítéséhez szükséges bizonyítékokat. Azok részletes és a logika szabályainak megfelelő értékelésével adott számot ténymegállapításairól. Helyesen ismerte fel az ügynek azokat a ténybeli szempontból lényeges mozzanatait, amelyek a jogi értékelés vonatkozásában jelentőséggel bírtak, és a tényállást ennek figyelembevételével derítette fel. Nevezetesen okirati bizonyíték támasztotta alá a pótmagánvádlófelhívásának tényét, személyi számának közlésére. Az erről szóló okiratot
- december 1-jén vette át, amelyet az általa aláírt tértivevény igazol. A személyi szám közlésére szóló felhívásnak csak több mint fél évvel később,
- július 5-én tett eleget, melyről a végrehajtó előtt a bejelentéskor készült irat áll rendelkezésre. Tényként volt megállapítható az is, hogy a végrehajtó helyettes a személyi szám több hónapos késéssel történt bejelentésének napján intézkedett a végrehajtási jog bejegyzése iránt. Nem merült fel arra vonatkozó adat sem, hogy a pótmagánvádlószemélyi száma más iratok között a végrehajtó rendelkezésére állt volna. A fenti körülményeket mind a vádlott, mind a végrehajtó helyetteseként eljáró tanú1 előadásában alátámasztotta. A pótmagánvádlóaz árverés tényéről, és annak közeljövőben várható lebonyolításáról tudomással bírt, hiszen az árverési értékbecslésről készült okiratot átvette. Nem vitatható az sem, hogy az árverési hirdetmény kézbesítésére is szabályszerűen került sor, a kézbesítés két esetben történt megkísérlésével. Még a második kézbesítési kísérlet is az árverés időpontja előtt megtörtént. Nem merült fel megalapozott adat arra vonatkozóan sem, hogy a vádlotta hivatalos minőségen túl is kapcsolatban állt volna tanú2 árverési vevővel. A fenti körülményeket értékelve az elsőfokú bíróság megalapozottan vetette el a pótmagánvádló, illetve jogi képviselője által vitatott tényeket és a fent írt kiegészítéssel megalapozott tényállást állapított meg, amely a Be.352.§
(2)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. -----------------------A Btk.225.§-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntette miatt az a hivatalos személy vonható felelősségre, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. A bűncselekmény megállapításához tehát egyrészt a hivatali kötelesség megszegése, hatáskör túllépése, vagy hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélés bizonyításán túlmenően a célzat megvalósulására is szükség van; az elkövetőnek jogtalan előnyszerzés, illetve a jogtalan hátrányokozás céljából kell cselekednie. A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy a hivatali kötelesség megszegésére annak érdekében kerüljön sor, hogy a pótmagánvádlójogtalan hátrányt szenvedjen, vagy esetlegesen az árverési vevő jogtalan előnyben részesüljön. Az irányadó tényállás szerint az elkövetési magatartás bizonyítása sem állapítható meg. Nem bizonyított tehát, hogy a vádlotthivatali kötelességét megszegte, hatáskörét túllépte, vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaélt volna. Ez a körülmény már önmagában is indokolta a bűncselekmény hiányában történő felmentő rendelkezés meghozatalát. Ezen túlmenően azonban a pótmagánvádló közlésén, illetve beadványaiban szereplő adatokon túlmenő tények sem utaltak megalapozottan a célzat megvalósulására. Az elkövetési magatartás, illetve a célzat bizonyítása hiányának eljárásjogi következményeit a pótmagánvádlónak kell viselnie. A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a vádlottat az ellene emelt vád alól a Be.6.§
(3)bekezdésének a) pontjában írt okból bűncselekmény hiányában felmentette, ezért a másodfokú bíróság a Be.371.§
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. P é c s,
- január
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.142/2008/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.174/2008/
- számú végzése folytán a
- évi január hó
- napján jogerőre emelkedett. .Krémer László s.k. a tanács elnöke