A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.848/2008/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fejér Megyei Bíróság 8.B.364/2004/
- számú és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.92/2007/
- számú ítéletét a II. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és további felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Fejér Megyei Bíróság a
- december 15-én meghozott - és a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 1.Bf.92/2007/
- számú ítélete folytán
- október 30-án jogerőre emelkedett B.364/2004/
- számú ítéletével a II. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett lopás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, míg a vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A megállapított tényállás lényege a következő: A II. rendű terhelt
- évben a gyár Vasút- és Szállítási Üzem vezetője volt. A vállalkozóként tevékenykedő I. rendű terhelt különböző - bontásból származó - anyagokat vásárolt meg és szállított el a gyár területéről, s ennek során ismerkedett meg a II. rendű terhelttel. A II. rendű terhelt tudott arról, hogy az üzemben - ismeretlen okból - az előállított műtrágyából többlet keletkezett. Ezért 2001 tavaszán megállapodott az I. rendű terhelttel abban, hogy az I. rendű terhelt vevőt szerez erre a műtrágya mennyiségre, s azt a gyár területéről kiszállíttatja a vevők részére. Annak érdekében, hogy ezek a szállítások hivatalosnak tűnjenek, az I. rendű terhelt a II. rendű terhelt irodájából kitöltetlen szállítóleveleket vitt magával, amelyek a szállítások alkalmával - ismeretlen személy által - kitöltésre kerültek. Az I. és II. rendű terhelt az illegális szállítások során ismeretlen társukkal a szállítóleveleket oly formában készíttette el, mintha a szállítás a Kft (amely a gyár területén, de elkülönülten működött) diszpozíciójára történt volna. Az I. rendű terhelt a II. rendű terhelttel történt megállapodást követően vevőket keresett a műtrágyára azzal, hogy az áru ellenértékét készpénzben kéri. Minthogy a vevők csak számla ellenében voltak hajlandóak vásárolni, az I. rendű terhelt - a VI., VII. és VIII. rendű terhelt bevonásával - három különböző Bt bélyegzőjével ellátott hamis beszerzési és eladási számlákat készíttetett, így a vevők az I. rendű terhelttől abban a hiszemben vásárolták meg a műtrágyát, hogy az ügylet legális. Ilyen módon a
- március 28-tól
- november 20-ig terjedő időszakban az I. rendű terhelt a II. rendű terhelt segítségével 21 alkalommal szállíttatott el a gyár területéről ammónium-nitrát műtrágyát. A szállítást végző fuvarosok - az V. rendű terhelt, valamint a rakodásban közreműködő IV. rendű terhelt kivételével nem tudtak arról, hogy az áru nem hivatalos szállítás keretében kerül ki a gyárból. Az eltulajdonított műtrágya összmennyisége 927,7 tonnát tett ki, ezen kívül eltulajdonítottak 28,8 tonna pétisót és 27,6 tonna karbamidot is. Ezek összértéke 37.227.840 forint volt. A jogi indokolás körében - az elsőfokú bíróság álláspontjával egyetértve - a másodfokú bíróság utalt arra, hogy a II. rendű terheltre a gyárban megtermelt műtrágya nem volt rábízva, ezért annak jogtalan eltulajdonítása nem sikkasztásként, hanem lopásként minősül. Az elkövetési magatartást, az elvételt a rakodók és a gépkocsivezetők valósították meg, ők azonban - a IV. és V. rendű terhelttől eltekintve - cselekményük jogellenességéről nem tudtak, ennél fogva tévedésben voltak. E tévedést viszont szándékegységben és szervezetten eljárva - az I. és II. rendű terhelt idézte elő, ekként ők a lopás bűncselekményének közvetett tettesei, mégpedig társtettesi minőségben. A IV. és V. rendű terhelt elkövetési magatartása kapcsán az I. és II. rendű terhelt részesi tevékenységet fejtett ki ugyan, ez azonban a közvetett tettesi elkövetésbe beleolvad. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b/ pontját megjelölve a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Ennek értelmében az eljárt bíróságok a bizonyítékok téves mérlegelése és téves logikai okfejtés alapján állapították meg azt, hogy a II. rendű terhelt a bűncselekményt elkövette. Ha volt „belső" ember, aki közreműködött a cselekmény végrehajtásában, az nem a II. rendű terhelt volt. A II. rendű terhelt ugyanis az I. rendű terhelttel nem állt bűnös kapcsolatban, ezért neki segítséget sem nyújthatott. A gyárban ismeretlen eredetű többlet a zárt technológiai lánc miatt nem is keletkezhetett, de amennyiben keletkezett is, arról csak a legfelsőbb vezetés és a termelési osztály rendelkezhetett ismeretekkel. Hivatkozott továbbá az indítvány arra, hogy a II. rendű terhelt a bűnös úton megszerzett pénzből nem részesült. A bűncselekmény hiányára alapozott felmentéshez képest a felülvizsgálati kérelem másodlagos indítványa arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság a cselekményt hűtlen kezelésnek vagy hanyag kezelésnek minősítse, s a kiszabott büntetést enyhítse. A Legfőbb Ügyészség a BF.2372/2008. számú nyilatkozatában a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, egyéb vonatkozásban alaptalannak értékelve a felülvizsgálati indítványt, a megtámadott határozatok hatályban fenntartását indítványozta. A terhelt és védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában tett észrevételében megismételte a felülvizsgálati indítványban részletezett érveket, egyben hivatkoztak arra is, hogy az alapügyben terhelően nyilatkozó tanú nem tekinthető érdektelennek, a 2001. szeptember 18-i eseményre vonatkozó állítása pedig valótlan. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek keretében a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének a/ és b/ pontjában írt felülvizsgálati ok nevezetesen a bűnösség megállapítása törvényes voltának, illetőleg a cselekmény jogi minősítésének és ezzel összefüggően a büntetés törvényességének vitatása - kizárólag a jogerős ítéletben rögzített tényeken alapulhat. A Be. 423.§-ának
(1)bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozatában foglalt tényállás az irányadó, az - sem felderítetlenségre hivatkozva, sem azzal érvelve, hogy az eljárt bíróságok a bizonyítékok helytelen értékelésének eredményeként tévesen állapították meg a terhelt cselekményét - nem támadható. Ebből következően az indítványnak azok a hivatkozásai, amelyek szerint a II. rendű terhelt nem állt bűnös kapcsolatban az I. rendű terhelttel, a portásoknak nem adott az előírásokkal ellentétes eljárásra vonatkozó utasítást, az üzemben a legyártott műtrágyából többlet a zárt technológiai lánc miatt nem is keletkezhetett, ha pedig mégis volt, arról a II. rendű terhelt nem szerezhetett tudomást, valójában a tényállás támadását jelentik, így azok felülvizsgálat tárgyát nem képezhetik. Ugyanígy nem vizsgálható az a kifogás sem, hogy a tanú vallomásának tartalmát tévesen tekintette hitelt érdemlő bizonyítéknak az eljárt bíróság. A tényállásból kitűnően a gyár Vasút- és Szállítási Üzemének vezetőjeként tevékenykedő II. rendű terhelt - tudomást szerezve az előállított termék többletről - megállapodott az I. rendű terhelttel abban, hogy - társaikat bevonva - fiktív bizonylatok felhasználásával e mennyiség egy részét kiszállítják a gyárból és különböző vevők részére értékesítik. Ilyen módon 2001 március végétől 2001 november közepéig folyamatosan összesen 37.227.840 forint értékű műtrágyát, pétisót és karbamidot tulajdonítottak el. Az irányadó tényeket alapul véve - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok hiányában - a II. rendű terhelt bűnösségére vont következtetés megalapozottsága nem vitatható, s cselekményének jogi minősítése is helyes. A II. rendű terhelt beosztásánál fogva vagyonkezelői, gazdálkodási feladattal értelemszerűen nem volt megbízva, következésképpen tevőlegességének a Btk. 319.§-ában foglalt hűtlen kezelés, illetőleg a Btk. 320.§-ában körülírt - egyébként is csak gondatlanságból elkövethető - hanyag kezeléskénti értékelése fel sem merülhet. A Btk. 317.§-ának
(1)bekezdésében meghatározott sikkasztás esetében az elkövető a rábízás folytán jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, amelyet azután jogtalanul eltulajdonít, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Az üzemben keletkezett termék többlet azonban nem volt a II. rendű terheltre rábízva, ezért a számára idegen dolog jogtalan eltulajdonításában megnyilvánuló tevékenysége - közvetett tettesi minőségben megvalósított - lopásként minősül. Helytálló a minősítő körülmények (a bűnszövetségben és üzletszerűen történt véghezvitel) felrovása is. Az utóbbi szempontjából közömbös, hogy a II. rendű terhelt az eltulajdonított termékek értékesítéséből befolyt pénzösszegből részesült-e vagy sem, mivel szándékegységben cselekedett az I. rendű terhelttel, aki viszont a bűncselekmények végrehajtása révén rendszeres haszonszerzésre törekedett, s a haszonhoz hozzá is jutott. Figyelemmel tehát arra, hogy a II. rendű terhelt cselekményének jogi minősítése törvényes, a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b/ pontja értelmében a kiszabott büntetés mértékének felülvizsgálatára nincs lehetőség. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nem adott helyt a felülvizsgálati indítványnak, s a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályukban fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, továbbá 416.§-a
(4)bekezdésének b/ pontján, illetőleg a 418.§-ának
(3)bekezdésén és 421.§-ának
(2)
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- január
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV