← Magyarország

Pf.20848/2008/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.848/2008/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Somogyi Orsolya ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Pozderka Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen, biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
  2. március
  3. napján meghozott, 2.G.40.055/2007/
  4. számú ítélete ellen, az alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 500.000 (ötszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes napos libák és kacsák adásvételére kötött
  6. február 15-én a külföldi vevőjével szerződést. A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy az állatokat a külföldi város repülőterén adja át a felperes a vevőnek. A repülőtéri körülmények azonban az átadás-átvétel lebonyolítására nem voltak alkalmasak, ezért a felek a szerződésüket akként módosították, hogy a teljesítés helye a vevő állattartó telepe lesz. A felperes az eredeti szállítási feltételeknek megfelelően a magyarországi repülőtér és a külföldi repülőtér közötti légi útvonalon kívánta biztosítani a szállítmányokat; az állatok elszállítására 3 alkalommal került volna sor. A felperes
  7. május 4-ei érdeklődésére az alperes
  8. május 9-én kelt ajánlatnak nevezett levelében közölte a biztosítás feltételeit. A biztosítást 1% biztosítási díj ellenében vállalta volna két repülőtér közötti légi úton keletkezett károkra. A felperes tájékoztatta az alperest az adásvételi szerződés említett módosításáról és közölte, hogy a szállítmányokat a külföldi repülőtér és a vevő telephelye közötti közúti szállítási útvonalon is biztosítani kívánja. Az alperes szállítmánybiztosítási csoportvezetője, B. M. által
  9. május 13-ai és 20-ai indulási időponttal biztosított szállítmányokra már előre kitöltött biztosítási ajánlatok megtételére szolgáló űrlapok bejegyzéseit B. M. kiegészítette azzal, hogy a biztosítási díj 1,2% lesz és a biztosítás a közúti szállításra is kiterjed. A biztosítási ajánlatok megtételére szolgáló kitöltött és a szerződő felek által aláírt űrlap nyomtatott szövege szerint a biztosítási szerződés része az alperes Intrans Garancia Szállítmánybiztosítási szabályzata és annak élőállat-szállítmányok biztosítására vonatkozó záradékai. A
  10. május 20-án útba indított szállítmányból a külföldi repülőtér és a vevő telephelye közötti szállítási útvonalon 11.800 darab napos liba elhullott, mert az élőállatok szállítására kialakított tehergépkocsi szellőző berendezése elromlott. A felperes a biztosítási eseményt az alperesnek bejelentette és kérte 8.027.760 forint kára megtérítését. Az alperes a helytállási kötelezettségét nem ismerte el. A felperes a keresetében 8.027.760 forint és annak
  11. június 10-től járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a biztosítás hatálya nem terjed ki a külföldi repülőtér és a vevő telephelye közötti közúti szállítási útvonalra. Az elsőfokú bíróság az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. A döntését a következőkkel indokolta: Az alperes a szállítmánybiztosítási szabályzatának
  12. §-a szerint „a biztosítás hatálya abban az időpontban végződik, amikor a szállítmányt a biztosítási szerződésben megnevezett rendeltetési helyen lévő végső raktárházba vagy szállítási helyre leszállították. Az élőállatok szállítására vonatkozó záradék pedig azt tartalmazza, hogy a kockázatvállalás a helyszínről történő elszállítástól a szállítás folyamata alatt és a szerződésben meghatározott célállomáshoz való előzetes megérkezést követő 24 óráig érvényes, beleértve a lerakodást is." A biztosítási szerződés feltételeit tartalmazó okiratok szövegét a Ptk.
  13. §

(1)bekezdése rendelkezéseinek szem előtt tartó értelmezésével aggálytalanul megállapítható, hogy az alperes kockázatviselése a magyarországi repülőtértől kezdődött, míg a belföldi közúti szállításra nem terjed ki. Ezt támasztja alá az alperes perbeli biztosítási szerződések megkötésének előkészítésében közreműködő alkalmazottja, U. Cs. tanúvallomása is. Az ajánlattételi űrlapon lévő „közúti" szó bejegyzése B. M.-tól származik, aki U. Cs. tanúvallomásával ellentétben azt vallotta, hogy a felperes telephelye és a magyarországi repülőtér közötti közúti szállításra terjesztették ki a biztosítás hatályát. Ez a vallomása azonban egybevetve a per egyéb bizonyítékaival, nem volt alkalmas az alperesi állítások bizonyítására. A felperes kockázatviselése nem a belföldi közúti szállítás során bekövetkezett károkra, hanem a külföldi közúti szállítás során bekövetkezett károkra terjed ki. Minthogy olyan biztosítási esemény történt, amelyre az alperes kockázatviselése kiterjed, a felperest „megilleti a választás jogosultsága arra, hogy a Ptk. 313. §-a alapján választott Ptk. 300. §
(1)bekezdése alapján az alperessel szemben a biztosítási szolgáltatás teljesítését követelje". Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltozatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes csak a perindítást követően tájékoztatta az adásvételi szerződés teljesítési helyre vonatkozó kikötésének módosításáról. Az ajánlaton célállomásként a külföldi szerepelt, de a vevő telephelye nem itt, hanem 'A' és 'B' községekben volt. A felperes a fuvardíjat nem követelte tőle, ami ugyancsak arra utal, hogy a külföldi repülőtér és a vevő telephelye közötti közúti szállítás során bekövetkezett károkra a biztosítás nem terjed ki. A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló az érdemi döntése is. A jogi okfejtésével az ítélőtábla annyiban nem értett egyet, hogy az alperes marasztalásának jogalapja a Ptk. 313. §-a és a Ptk. 300. §
(1)bekezdése. Az alperes a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségének teljesítését ugyan megtagadta, a biztosítási esemény bekövetkezése folytán létrejött kártérítési kötelezettségét azonban mégsem a Ptk. 300. §
(1)bekezdése alapján köteles teljesíteni. Az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályok a szerződésszegések általános szabályait tartalmazzák. Az egyes szerződések szabályai a felek teljesítési kötelezettségére külön rendelkezéseket tartalmaznak. Ha valamelyik fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a kötelezettség teljesítésében marasztaló ítélet az adott szerződéstípus teljesítési kötelezettséget előíró szabályán alapul. A biztosító vagyonbiztosítási szerződés esetén a biztosított vagyontárgyban esett károk megtérítését vállalja el a szerződéssel; az esemény bekövetkezéséig biztosítási díj ellenében csak kockázatot visel. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a Ptk. 553. §
(1)bekezdése alapján a szabályzatban meghatározott időn belül köteles a szolgáltatást teljesíteni. Az alperes marasztalásának jogalapja tehát nem a Ptk. 300. §
(1)bekezdése, hanem a Ptk. 553. §
(1)bekezdése. Az ítélőtábla mindezért a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az érdemben helyes első fokú ítéletet indokainak módosításával helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező alperes köteles a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes fellebbezési perköltségét is megfizetni. Budapest,
  1. november
  2. . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.