Pfv.IV.21.430/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Hidas János ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Illés Mária ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 8.P.20.143/
- számon megindult és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.376/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú bíróság részben helyt adva a felperes keresetének megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes jóhírnevét a .. Televízió .. Krónika című műsorában
- május 15én közreadott Közleményüknek azon kitételével, amely szerint a felperesnek a .. Kórház és Rendelőintézet alagsorában végzett szigetelési munkáról tartott sajtótájékoztatóján előadottakat zavarkeltésnek minősítették, a felperes orvoshoz méltatlan magatartást tanúsított és cselekménye, mint önkormányzati képviselőnek a közintézmények fenntartása tekintetében az elvárható felelőssége teljes hiányát bizonyítja. Kötelezte az alpereseket, a .. Városi Televízióban 30 napon belül e tények közzétételével adjanak elégtételt és a felperestől kérjenek elnézést. Ezt meghaladóan a felperes keresetét, illetve az alperesek viszontkeresetét elutasította. A Győri Ítélőtábla az alperesek fellebbezése eredményeként, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét teljeskörűen elutasította. A felperest 42.000 forint kereseti és 55.000 forint fellebbezési eljárási illeték megfizetésére, míg az alpereseket személyenként 45.000 - 45.000 forint viszontkereseti és fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet úgy rendelkezett, hogy a peres felek első- és másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik. A megállapítható tényállás szerint a felperes, mint önkormányzati képviselő
- május 11-én ..-ban sajtótájékoztatót tartott, amelyben a szakrendelő alagsorának szigetelésével kapcsolatban elmarasztalóan nyilatkozott, egyebek mellett állítva, hogy az alagsor szigetelése nem megoldott, az változatlanul vizesedik, nem felel meg a higiéniai követelményeknek, mert pl. elhullott, puffadt állati tetemek (patkány, macska) úszkálnak éveken keresztül az egészségügyi intézmény pincéjében, termelve a bűzt, a baktériumokat, a mikroorganizmusokat. Bírálta a város vezetését, hogy e problémát nem oldotta meg. Az I.r. alperes a felperes sajtótájékoztatóján érintett kórház igazgatója, míg a II.r. alperes a kórház gazdasági igazgatója. Az alperesek a .. Televízióhoz eljuttatott közleményükben előadták, hogy a felperes a sajtótájékoztatón valótlan adatokat tett közzé. Mint üzemeltetők felháborodtak az állításain. Előadták, hogy a vizesedést megszüntették, a munkák garanciális ideje még nem járt le, és arról, hogy a felperes által feltárt állapotok nem állnak fenn, a felperes is meggyőződhetett volna. Mindezek után közölték: „Mélységesen elítéljük .. zavarkeltését, mely a betegek részéről a rendelőintézetünk felé megnyilvánuló bizalom vesztésével járhat, így sérti intézményünk hitelét. E hitelrontást nem csak orvoshoz méltatlan magatartásnak tartjuk, de mint önkormányzati képviselő, a közintézmények fenntartása iránt elvárható felelősség teljes hiányának is". Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alpereseknek az a nyilatkozata, hogy a felperes sajtótájékoztatója zavarkeltésnek, illetve orvoshoz méltatlan magatartásnak minősült és a tőle elvárható felelősség teljes hiányát bizonyítja, a Ptk.
- §
(2)bekezdés alapján, mint valótlan sértő tényállítások, sértették a felperes jóhírnevét. Ezért a Ptk. 84. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a jogsértést megállapította és a
- c)pont szerint kötelezte az alpereseket megfelelő nyilvánosság biztosításával elégtétel adására. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a jogerős ítélet az alperesek tevékenységét úgy értékelte, hogy az alperesek kifogásolt kijelentései csak a felperes magatartását minősítették, illetve e magatartás lehetséges következményeit prognosztizálták. Az alperesek tehát a kifogásolt kitételekkel nem tényt közöltek, hanem véleményt, bírálatot, értékítéletet fogalmaztak meg. Ez a véleménynyilvánítás a jóhírnevet nem sérti és egyéb személyhez fűződő jogot is csak akkor sértene, ha kifejezésmódjában lenne indokolatlanul bántó, lealázó. Valamennyi fél nyilatkozatát közszereplőként tette meg, így a felperes a tevékenységét negatív módon értékelő véleményt és kritikát el kell viselje, még akkor is, ha az az adott esetben túlzó, felfokozott érzelmeket tükröző véleménynyilvánításnak minősül (BH 2004/104.). Összességében tehát a jogerős ítélet megállapítása szerint az alperesek véleménynyilvánítása a közszereplőktől elvárt tűréshatást nem haladja meg, az valótlan tényállítást nem tartalmazott, ezért nem sértette a felperes jóhírnevét. A jogerős ítélet a Pp. 81. §
(1)bekezdése, 82. §
(2)bekezdése, továbbá a Pp.
- § b) pontja alapján rendelkezett a le nem rótt eljárási illetékek és perköltségek viseléséről. A jogerős ítélet ellen a felperes, jogi képviselője útján nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és a keresetnek megfelelően a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítását, az alperesek elégtétel adására kötelezését és az alperesek perköltségben marasztalását. A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet az elsőfokú bíróság helyes álláspontjával szemben tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperesek kijelentései nem tényállításnak, hanem véleménynek minősültek, az alperesek ugyanis nem saját véleményüket közölték, hanem tényeket adtak elő. Az, hogy a felperes tevékenysége zavarkeltésnek minősül, a szövegben előforduló „valótlanul állítja", illetve „hamis tényekkel, hamis látszatot keltve" megfogalmazás mellett a felperes tevékenységét, nyilatkozatát konkrétan minősíti. Függetlenül a felperes közszereplői minőségétől, valótlan, sértő tények állítása esetén személyhez fűződő joga védelme érdekében felléphet. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A jogerős ítélet a megállapítható tényállás alapján érdemben helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperesek a felperes által kifogásolt kitételeikkel nem a felperes személyére vonatkozó, azt sértő, valótlan tényeket állítottak, ezért a Ptk. 78. §
(2)bekezdés alapján a jóhírnév megsértését terhükre megállapítani nem lehetett. Nem minősül ugyanis tényállításnak az, hogy az alperesek a felperes cselekedetét (sajtótájékoztatón a kórház helyzetének ismertetése) zavarkeltésnek, illetve orvoshoz méltatlan magatartásnak minősítették. Önmagában az, hogy az alperesek a felperesi cselekedet értékeléseként közölték álláspontjukat, igazolja, hogy a közöltek nem tényállításnak, hanem kizárólag véleménynyilvánításnak, illetve bírálatnak minősültek. Ugyanígy a felperestől, mint közszereplőtől elvárható felelősség teljes hiányára utaló kijelentés is egyértelműen a felperes cselekedetével kapcsolatos értékítéletet fejez ki. Helyes tehát a jogerős ítélet megállapítása, amely szerint tényállítás hiányában a jóhírnév megsértése nem valósult meg. A felperesnek a kivitelezési munkákat elmarasztaló sajtótájékoztatójára az alperesek, mint az intézmény vezetői reagáltak és fejtették ki az intézmény védelme érdekében véleményüket. E vélemény kifejezésmódjában nem volt indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító, ezért a Ptk. 76. § alapján a becsület megsértésének megállapítását sem alapozza meg, függetlenül attól, hogy a felperes cselekedetét helyesen minősítették-e. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése, valamint a 6/
- (VI.26.) IM. r.
- §
(2)bekezdés alapján kötelezte a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Az alpereseknek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. Budapest,
- december
- Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő