SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.507/2008/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Zeke Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Zeke László ügyvéd 4024 Debrecen, Liszt F. u. 4.) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek a Dr. Szűts Zsolt ügyvéd (5600 Békéscsaba, Deák F. u. 1.) által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű és a Dr. Varga István ügyvéd (5900 Orosháza, Táncsics M. u. 18.) által képviselt (II.rendű alpres neve, címe) alatti lakos II. rendű alperesek ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 15.G.40.014/2008/
- számú ítéletével szemben a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek személyenként 400.000-400.000,- (Négyszázezer-Négyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A S... Zrt. és a felperes között
- augusztus
- napján
- szeptember
- napjáig hatályos szerződés jött létre, amelyben a S... Zrt. megbízta a felperest, hogy folyamatosan lássa el a megbízó és a mezőgazdasági termelők között megkötendő áruhitel szerződésekhez kapcsolódó valamennyi adminisztrációs teendőt, készítse elő a szerződésekkel, számlázásokkal, hatósági kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok ellátását, és végezze el a szerződésekhez kapcsolódó követelésbehajtási feladatokat is. A megállapodás
- pontja szerint a felperesi megbízott a követelésbehajtási feladatok elvégzéséért 100 %-ban áll helyt. Amennyiben a mezőgazdasági termelőktől nem sikerül a követeléseket behajtania, a behajthatatlan követelések teljes összegét a felperes névértéken megvásárolja a -2- megbízótól. A szerződő felek
- szeptember
- napján szerződésük hatályát határozatlan időre meghosszabbították. A S... Zrt.
- október
- napján a 2006-
- gazdasági évre vonatkozóan őszi búza fedezetű technológiai forgóeszköz finanszírozási szerződést kötött a II. rendű alperessel 17.400.000,- Ft összegű vásárlásra fordítható keretösszeg biztosítása mellett, amely a 290 ha területen történő termeléshez szükséges forgóeszköz finanszírozását szolgálta. A felhasznált összeget a II. rendű alperesnek terménnyel
- augusztus 31-ig kellett visszafizetnie. Az I. rendű alperes a S... Zrt. által meghatározott vételárnál magasabb árat kínált, ezért az alperesek
- augusztus
- napján adásvételi szerződést kötöttek és a II. rendű alperes 420 to őszi búzát adott el 51.000,- Ft/to+ÁFA vételáron az I. rendű alperesnek. Erre figyelemmel
- augusztus
- napján a S... Zrt. a II. rendű és az I. rendű alperes között engedményezési szerződés jött létre. Ebben az I. rendű alperes elismerte, hogy a II. rendű alperesnek 17.574.225,- Ft követelése áll fenn vele szemben, amely követelést a II. rendű alperes a S... Zrt-re ruházta át, ezzel törlesztve az engedményessel szembeni ugyanilyen összegű tartozását. Az I. rendű alperes kötelezettséget vállalt ezen összeg
- augusztus
- napjáig történő megfizetésére, és rögzítették a II. rendű alperes részéről történő kezesi helytállást is. Teljesítés egyik alperes részéről sem történt, ezért a felperes keresetében az alpereseket 17.574.225,- Ft és ennek
- szeptember
- napjától a kifizetésig számítottan a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű késedelmi kamat egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. A II. rendű alperes
- december 18-án a követelésből 2.000.000,- Ft-ot megfizetett, ezért a felperes keresetét leszállítva az alperesektől követelt tőke összegét 16.387.695,- Ft-ban határozta meg. Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a
- augusztus
- napján létrejött adásvételi szerződést a II. rendű alperes megszegte és búzát részére egyáltalán nem értékesített. A II. rendű alperes előbb a keresetet teljes egészében elismerte, vállalta, hogy
- június
- napjáig megfizet a felperesnek 5.000.000,- Ft-ot, a fennmaradó összeget pedig
- július
- napjáig. Később a kereset elutasítására irányuló ellenkérelmet terjesztett elő arra hivatkozva, hogy a felperesnek kereshetőségi joga nincs. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek külön-külön 800.000-800.000,- Ft perköltséget. Indokolásában a Pp.
- §
(1)bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy a keresetet főszabály szerint a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a jogérvényesítést törvényi (jogszabályi) felhatalmazás alapozza meg. Miután a per tárgyát képező esetben ez utóbbi nem állapítható meg, ezért a per érdemi elbírálása attól függött, hogy a felperes tud-e megfelelő utólagos érdekeltséget felmutatni, mivel az engedményezési szerződésnek nem volt alanya. Ez megtörténhetett volna engedményezési szerződés csatolásával vagy a követelés megvásárlását igazoló okirattal. A felperes elismerte, hogy engedményezési szerződést a S... Zrt-vel nem kötött, ugyanakkor csatolt egy olyan okiratot, amelynek utolsó előtti sorában II.rendű alperes neve szerepel. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a csatolt okirat a követelés konkrét megvásárlására, ezáltal a jog átszállásának igazolására alkalmatlan, mivel azon csak a felperes cégszerű aláírása -3Gf.I.30.507/2008/3.szám szerepel, az I. rendű alperes nevét és az engedményezési szerződés létét nem tartalmazza, a rajta lévő szerződés szám a forgóeszköz finanszírozási szerződés számától eltér, és eltérő a jelen perben érvényesített követelés összege is. A felperes az alpereseket a követelés megvásárlásáról bizonyított módon nem tájékoztatta, hiszen az igény érvényesítése tárgyában tett lépések a követelésbehajtási feladataihoz tartoztak, amely azonban nem jelenti egyúttal a perbeli fellépés lehetőségét is. Mindezekre figyelemmel nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak a per tárgyává tett igény megvásárlását és ennek, valamint az engedményezésnek a hiányában csak a perbizományosként történő jogérvényesítés jöhetett volna szóba, e jogintézményt azonban a magyar jog nem ismeri. Erre figyelemmel a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását és a keresetének történő helyt adást kért. Helybenhagyás esetére az alperesek javára megítélt perköltség összegének mérséklését kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében írtakkal szemben csatolták azt a szerződést, amelynek
- pontja értelmében a követelést a felperes a S... Zrt-től megvásárolta. Külön írásbeli megállapodás ugyan nem jött létre a perbeli konkrét követelés átadásáról, azonban a keretmegállapodáson túl csatolta a követelés átadását igazoló, a S... Zrt. által kiállított számlát, amely tartalmazta többek között a jelen perben érintett követelést is a számla mellékletét képező listán. A felsorolás nem a S... Zrt. által kötött szerződés számát tartalmazza, hanem a felperes által használt partnerszámot. A listán szereplő összeg eltérése is indokolt, mert a S... Zrt. tájékoztatása szerint az általa leadott váltó csökkentette az eredeti tartozás mértékét. A S... Zrt. és a felperes között nem csak a számla kiállítására került sor, hanem annak teljesítésére is, amint azt a szintén csatolt kompenzáló levél is igazolja. Hangsúlyozta, hogy a fentieken túl csatolt egy megállapodást is, amelyben a II. rendű alperes úgy nyilatkozott, hogy a felperessel létrejött szerződésből eredően tartozása áll fenn. A II. rendű alperes értesült a követelés átadásáról, ezt igazolja, hogy a felperesnek teljesített is és az eljárás során előbb a keresetet el is ismerte. A perköltség leszállítására irányuló fellebbezési kérelmét azzal indokolta, hogy a pertárgy értékre figyelemmel annak összege 727.227,- Ft lenne, de ennek további mérséklése is indokolt, mert a pernyertességet eredményező alperesi védekezésre csak a
- szeptember
- napján megtartott tárgyaláson került sor. Ezt követően pedig a jogi képviselőknek mindössze egy tárgyaláson kellett megjelenniük. Az alperesek fellebbezési helybenhagyását kérték. ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. A felperes, valamint a S... Zrt. között megbízási szerződés jött létre, a megbízott szerződéses kötelezettsége kiterjedt a „követelésbehajtási feladatok elvégzésére" is. Miután a megbízás teljesítéséhez a megbízottnak a megbízó nevében jognyilatkozatokat kellett tennie, ez a megbízás a szükséges jognyilatkozatok megtételére vonatkozó meghatalmazást is magában foglalta. -4A felperes ilyen megbízotti minőségében eljárva köthetett a megbízottat megillető követelés behajtása körében részletfizetési megállapodást, bármilyen egyezséget. A kifejtettekből az következik, hogy a megbízási szerződés a felperest képviselői minőségben való eljárásra jogosította. Ekként értékelte a jogi helyzetet a felperes által a követelés kezelésével megbízott cég ügyvezetője is (személy neve vallomása,
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal). Miután a perbizomány intézményét a magyar jog nem ismeri, arra nem volt mód, hogy a felperes saját nevében a S... Zrt-t megillető követelést a perben érvényesítse. A felperes nem is erre hivatkozott, hanem arra, hogy a S... Zrt. követelését megvásárolta, saját követelését érvényesíti, kereshetőségi joga erre figyelemmel fennáll. Azt, hogy a felperes a saját nevében érvényesítheti az igazoltan a S... Zrt-t megillető követelést, azzal igazolhatta volna, ha csatolja azt a megállapodást, amelyben a követelést a megbízóval behajtatatlannak tekintik, és a megbízótól - ahogyan erre hivatkozott, a megbízási szerződés
- pontjában írtaknak megfelelően „megvásárolta" a követelést. Erre nézve a felperes a
- sorszámú beadványában tett ugyan utalást („általános, keretszerződés jellegű megállapodásban rögzítették az ügyek átadását"), a követelés visszterhes átruházására irányuló megállapodás létrejöttét azonban nem bizonyította. A fellebbezésben hivatkozottakkal szemben önmagában a
- sorszám alatt csatolt számla nem igazolja, hogy a felperes és a S... Zrt. között létrejött volna a követelések megvásárlása. A „kezesség beváltás" címén kiállított számla mögött álló jogviszony tartalma nem ismert. A kereshetőségi jog igazolását vizsgálva megállapítható, hogy a felperes a perben kétséget ébresztett az átruházás létrejöttével kapcsolatban. Előbb úgy nyilatkozott, hogy „a konkrét ügyben nem jött létre engedményezési szerződés", ebben a körben a fizetési meghagyásos eljárásban már csatolt okiraton kívül egyéb, más bizonyítékkal nem rendelkezik. A per későbbi szakaszában azonban - ellentmondva magának - egy szóbeli átruházásra hivatkozott, anélkül, hogy megjelölte volna a megállapodás megkötésekor eljáró személyeket, így azok meghallgatására sem tett bizonyítási indítványt. A per későbbi szakaszában a felperes a csatolt számla mellékleteként olyan okiratot nyújtott be, amelyet a S... Zrt. nem írt alá, hanem maga a felperes tanúsította aláírásával, hogy a másolat az eredeti okmány tartalmával mindenben megegyezik, ami az eredeti okirat létezésének igazolásához sem volt elegendő. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen járt el, amikor kereshetőségi jog hiányában a keresetet elutasította. Alaptalanul támadta a felperes az alperesek javára megállapított perköltség összegét is. Az elsőfokú bíróság a pertárgy értékére figyelemmel a 41/
- (XII.19.) IM rendelettel módosított 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján helyesen állapította meg azt, a hivatkozott jogszabályok szerint járó 870.800,- Ft-hoz képest még mérsékelte is. Az ítélőtábla mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. -5Gf.I.30.507/2008/3.szám Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperesek javára másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte, amelynek összegét a fenti rendelet 3. §
(5)bekezdése szerint határozta meg. Szeged,
- február hó
- napján Dr. Mányoki Zsolt sk. a tanács elnöke Szűts Károlyné dr.sk. előadó bíró Dr. Hámori Attila sk. táblabíró