DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. II. 20.696/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. ...ügyész által képviselt felperes neve (Debrecen, Széchenyi u. 9.) felperesnek, a Dr. ... ügyvéd, ügygondok (címe által képviselt alperes neve, címe alperes ellen közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a HajdúBihar Megyei Bíróság
- P. 20 787/2008/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Az alperes ügygondnokának díját 7 500 (Hétezer-ötszáz) forintban állapítja meg. Felhívja az Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy az ügygondnok díját utalja ki Dr. ... ügyvéd, ügygondnok részére. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperes a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- augusztus 29-én kelt ...számú végzésével vette nyilvántartásba. A szervezet jelenleg is hatályos alapszabályát az egyesület
- március 4-i közgyűlése fogadta el. Ugyanekkor választották meg az alapszabály szerinti öttagú vezetőség tagjait, a létesítő okirat szerint 5 év időtartamra. A megbízatás lejártát követően az egyesület közgyűlése új vezetőséget nem választott, s közgyűlés tartására sem került sor. Ennek ellenére az alperes
- februárig folyamatosan működött. Aktuális tagságát a gyakorlat alapján akként határozta meg, hogy az adott évre az egyesület tagjának tekintett minden olyan személyt, aki az egyesületnél horgászengedélyt váltott. GB - aki az az
- évi választáskor az egyesület gazdasági felelőse tisztét töltött be,
- január 17-i keltezésű meghívóval - eleget téve a felperes neve alperesnél folytatott törvényességi vizsgálata eredményeként történő felhívásának -
- február
- napjára „közgyűlést" hívott össze, a meghívóban feltüntetett napirendi pontokkal. A meghívó egyebek közt tartalmazta, hogy „a jelenlévők nem megfelelő létszáma esetén a közgyűlést
- február 9-én 10 órakor tartjuk meg, amelyről külön értesítésként
- február 4-én feladott levélben fogom értesíteni". A meghívót a
- évre horgászengedélyt váltó 34 személynek küldte meg. Az ülésen hét személy jelent meg, ezért azt határozatképtelennek tekintették.
- február 3-án kelt meghívóval GB a megismételt közgyűlést
- február 9-re hívta össze, azonos napirendi pontokkal. Február 9-én a közgyűlésen 13 személy jelent meg.
- évre - február 9-ig - 20 fő váltott horgászengedélyt, ezért a közgyűlést a levezető elnök határozatképesnek nyilvánította. Az ülésen a megjelent személyek 7 határozatot hoztak: Az
- számú határozatban arról döntöttek, hogy GB megkapja
- évig visszamenőleg az ügynöki jutalékát. A
- számú határozatban foglaltak szerint az egyesület kifizeti GB részére az
- óta az egyesület adminisztratív teendőinek ellátásával kapcsolatban felmerült költségeit. A
- számú határozatban döntöttek a „gazdasági felelős" beszámolójának elfogadásáról. A
- számú határozatban határoztak az egyesület megszüntetéséről. Az
- számú határozatban az egyesület felszámolóinak megválasztásáról döntöttek. A
- számú határozatban akként határoztak, hogy GB az
- és
- határozatokban szereplő összegeket tiszteletdíj címén veheti fel. A
- számú határozatban pedig kimondták, hogy az előző határozatokban foglaltaktól eltekintve a szervezetnek és tagjainak egymással szemben követelése nincs. GB a
- február 9-én hozott
- számú határozat alapján kérte a társadalmi szervezetek nyilvántartását vezető Hajdú-Bihar Megyei Bíróságtól az egyesület törlését. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság .... számú határozatával elrendelte az alperes társadalmi szervezetek nyilvántartásából való törlését. A felperes neve fellebbezése folytán eljáró Debreceni Ítélőtábla Pkf. II. 20 375/2008/
- számú végzésével a társadalmi szervezet nyilvántartásból való törlése iránti eljárást e per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság semmisítse meg az alperes
- február 9-i közgyűlésén hozott valamennyi határozatot, és rendelje el új határozatok hozatalát. Arra hivatkozott, hogy a
- február 9-i közgyűlés meghívója nem tartalmazta a tagok megismételt közgyűlésről való távolmaradása következményeire való figyelmeztetést, azaz azt, hogy a megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes lesz, emiatt a határozatok nem tekinthetők törvényesnek. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes közgyűlése
- február 9-i 1-
- sorszámú határozatait megsemmisítette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, s megállapította az alperes ügygondnokának díját. A határozat indokolásában kifejtette, hogy az alperes nyilvántartásból való törléséről szóló határozat nem emelkedett jogerőre, ezért az egyesület perbeli jogképességgel rendelkezik. Az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (Etv.)
- §-ának
(1)bekezdésére, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 4/
- Kje számú jogegységi határozatára, és a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésére utalással kifejtette, hogy az alperes
- február 9-i közgyűlésére szóló meghívó - mely nem tartalmazta a tagok arra való figyelmeztetését, hogy a közgyűlés a megjelenő tagok számára tekintet nélkül határozatképes lesz, - nem tekinthető jogszabályszerűnek, olyannyira, hogy ez önmagában a demokratikus és önkormányzati működés garanciális elvének oly sérelmét jelenti, mely az ilyen körülmények között megtartott megismételt közgyűlés szabálytalanságát, ennélfogva a közgyűlés által hozott határozatok érvénytelenségét eredményezi. Rámutatott, hogy az ilyen meghívóval összehívott közgyűlés is hozhatott volna érvényes határozatokat, ha a megjelenő tagok számára tekintettel az határozatképesnek minősült volna. Az alperes azonban az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem tudta bizonyítani azt, hogy tényleges tagságának több mint fele jelent volt a
- február 9-i közgyűlésen. Az új határozatok hozatalának elrendelésére irányuló kereseti kérelmet alaptalannak találta, tekintettel arra, hogy az egyesület működését szabályozó önkormányzati, demokratikus működési elvvel összeegyeztethetetlennek ítélte a közgyűlés határozat hozatalának állami kényszerrel történő előírását. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását. Utalt az alapszabály határozatképtelenség miatt megismétlendő közgyűlésre vonatkozó szabályaira, valamint arra, hogy GB az ügyészség felhívására hívta össze a február 9-i közgyűlést. Az általa küldött meghívók és a december 28-i „tagoknak" küldött levele alapján megállapítható, hogy a címzettek tudomást szereztek a távolmaradásuk következményeiről, így az Etv.
- §
(1)bekezdésében meghatározott garanciális jogok nem sérültek. A korábbi évek gyakorlatát figyelembe véve az adott évre horgászjegyet váltókat tekintették tagnak, így február 9-én a közgyűlés határozatképessége biztosított volt. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla erre irányuló fellebbezés hiányában nem érintette a megyei bíróság ítéletének keresetet részben elutasító rendelkezését a Pp. 253. §
(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helytállóan következtetett arra, hogy a
- február 9-i „közgyűlésen" hozott határozatok törvénysértőek, ám döntésének indokait az ítélőtábla az alábbiak szerint helyesbíti: A Ptk.
- §-a szerint az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az Etv.
- §
(1)bekezdése ugyanígy határozza meg a társadalmi szervezet fogalmát. A Ptk.
- §-a értelmében az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók. Az Etv. 4/A §-a kimondja, hogy az egyesületre (Ptk. 61-
- §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók. Megállapítható tehát, hogy az egyesület a Ptk. és az Etv. alapján létrejövő társadalmi szervezet. E jogszabályok értelmében az egyesület létének törvényi kritériumai: a tíz főt meghaladó taglétszám, törvényesen megválasztott képviselők, elkülönített vagyon és alapszabály szerinti tevékenység. Ezek hiányában az egyesület megszűnését kell megállapítani. (BH.
- évi
- jogeset.) A rendelkezésre álló adatok szerint az alperes taglétszáma nem állapítható meg. Az egyesület alapító tagjának minősül az a személy, aki a szervezet megalakulásakor az egyesületalakítási szándékát kifejezte, alapszabályát elfogadta, és a tisztségviselőket megválasztotta. Az alapító tagokon kívül tag az is, aki az alapszabály
- § 7.
- pontja szerinti belépési szándékát írásban kinyilvánította, s akit a vezetőség a 7.
- pont alapján hozott határozatával felvett. Az egyesület tagjainak tagsági viszonya a létesítő okirat
- § 9.
- pont a-d) alpontja szerinti esetekben szűnhet meg. Nem tekinthető tagnak az a személy, aki az adott évben horgászjegyet váltott az alperesnél, az alapító okirat ugyanis a tagsági viszony létesítésének ezt a módját nem ismeri, a tagsági viszony létesítésének kötelezően betartandó szabályait a „gyakorlat" nem írhatja felül. GB vallomásából kitűnően az egyesület 18-20 éve nem tartott közgyűlést, így az 1984-ben öt évre megválasztott elnökség lejárt mandátumú tagjai helyett új vezetőséget sem választott, amire tekintettel
- óta az alperesnek új tagjai sem lehetnek. A 20 évvel ezelőtti tagok a tanú szerint egyrészt elhunytak, másrészt kapcsolatot nem tartanak a szervezettel, azaz alapos kétség fűződik ahhoz, hogy a horgászegyesület valós taglétszáma a 10 főt eléri-e. A megyei bíróság nyilvántartásba vételről szóló határozatában elnökként megjelölt KL öt éves megbízatása
- évbeli megválasztására tekintettel 1989-ben megszűnt, s mivel az egyesület azóta közgyűlést nem tartott, új vezetőség, így új elnök megválasztására sem került sor, azaz a szervezetnek törvényesen megválasztott képviselője nincsen. A „gazdasági vezető" tanúvallomása szerint a február 9-i határozatok alapján a kifizetések megtörténtek, az egyesület pénztárában hozzávetőlegesen 6 100 Ft maradt, melyet a MOHOSZ pénztárába kíván átutalni, azaz az egyesület elkülönített vagyonnal sem rendelkezik. A tanúk előadása szerint a szervezet működése évek óta arra korlátozódik, hogy év elején az azt igénylők részére a horgászengedélyeket kiadja, megállapítható tehát, hogy alapszabályszerű tevékenységet sem folytat. A társadalmi szervezet létezése kritériumainak hiányában az alperes hosszú ideje nem tekinthető működő egyesületnek, inkább csak az adott területen horgászni kívánó személyek együttesének. Az Etv.
- §-ának
(1)bekezdése kimondja, hogy a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. Az alperes alapszabálya
- § 12.
- pontja értelmében az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A létesítő okirat
- § 13.
- pontja akként rendelkezik, hogy a közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze. Az előzőekben írtak szerint az alperesnek 2008-ban már nem volt a közgyűlés összehívására jogosult elnöke, a legfőbb szervet az erre az alapszabály szerint fel nem jogosított személy még akkor sem hívhatta össze törvényesen, ha ezt az ügyészség kezdeményezésére tette. Megfelelő tagnyilvántartás hiányában nem állapítható meg, hogy
- február 9-én hány tagja volt a szervezetnek, az e napon tartandó „közgyűlésre" tagok kaptak-e meghívót, valamint az sem, hogy ezen az ülésen résztvevők tagok voltak-e. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a február 9-i találkozó nem volt az alperes közgyűlése, az azon megjelentek ebből következőn érvényes közgyűlési határozatokat nem hozhattak, ezért nincs jelentősége annak, hogy a meghívóban szabályszerűen kaptak-e tájékoztatást a távolmaradásukat következményeiről. A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a fent írt indokolásbeli helyesbítéssel helybenhagyta a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján. Az alperes részére kirendelt ügygondnok díját a Pp.
- §-a és a 32/
- (VIII. 22.) IM. sz. rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdés f) pontja alapján bírálta el tárgyaláson kívül. D e b r e c e n,
- január hó
- Dr. Csiki Péter sk. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán sk. előadó bíró, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő