← Magyarország

Pf.20733/2008/8 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. II. 20.733/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Móráné dr. Jankovics Erzsébet ügyvéd (Nyíregyháza, Iskola u. 3.) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű és II.rendű felperes neve II. rendű, címük felpereseknek, az előbb Dr. Magyar János ügyvéd, majd a Boros Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Boros Dániel ügyvéd, Nagykőrös, Szabadság tér 9.) által képviselt I.rendű alperes neve (címe.) alperes ellen - amelynek pernyertessége érdekében beavatkozott a Dr. Kandi Erzsébet ügyvéd (Debrecen, Piac u. 58.) által képviselt beavatkozó neve, címe - kártérítés iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
  2. P. 20 692/2008/
  3. számú ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az alperes által az államnak megtérítendő illeték összegét 837 000 (Nyolcszázharminchétezer) forintra leszállítja, és kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy térítsenek meg az államnak külön felhívásra 63 000 (Hatvanháromezer) forint illetéket. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 200 000 (Kettőszázezer) forint fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperesek egyenként ¼ hányadban tulajdonosai a ... alatti ingatlannak. Az alperes üzemelteti a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ivóvízellátó-hálózatot és szolgáltatja a vizet ... városában. A beavatkozó az alperes felelősségbiztosítója.
  5. május 23-án a felperesek lakóingatlana előtt, a ... és ... kereszteződésében csőtörés volt, mely a lakóépületben különböző károkat okozott.
  6. december 5-én újabb csőtörés következett be ugyanezen a szakaszon, amely a felperesi ingatlanban további károsodást eredményezett. A kár abban áll, hogy a víz alámosta a felperesek ingatlanát, melynek következtében a lakóépületben függőleges irányú repedések keletkeztek, ezek tágasságát az újabb csőtörés rohamosan növelte, a talaj megsüllyedése következtében bekövetkezett a falsík mintegy 13 mm-es úgynevezett kivetődése is. Az épület déli homlokzati hosszfőfalán az épület korát és a közúti közlekedés káros dinamikus hatását is tükröző repedezettség észlelhető, de ugyanilyen repedezettség található az északi homlokzaton is. A földszinti helyiségek és terek padlója a talaj kimosódása miatt aláüregesedett, az üzlethelyiségben a padlószerkezet mozgása a burkolólapok repedezettségét okozta, és a süllyedés a parkettafugák megnyílását is előidézte. A fürdőszoba falainak csempézete megrepedt, a tetőtéri gipszburkolat deformálódott, elvált. A tetőtéri nyílászárók ugyancsak eldeformálódtak, bár nem helyreállíthatatlanul, de az északi homlokzati műanyagablakok kicserélése vált szükségessé. A dilatáció nélküli kerítésen a talajmozgás okozta repedezettség keletkezett, a repedések tágassága 2-3 mmtől 10-12 mm-ig terjed. Az épület és a kerítés állékonyságát veszélyeztető repedezettség és a lakóépület felsorolt károsodása a csőtörésekkel hozható ok-okozati összefüggésbe. Az épület károsodásában a csőtörés hatása 95 %-os, míg a kerítés károsodásában 80 %-os. Az ingatlan
  7. májusi forgalmi értéke a károsodás bekövetkezte előtt 13 860 000 Ft. A káreseményt követően a forgalmi érték 7 280 000 Ft-ra csökkent, az ingatlan jelenlegi állapotában 7 420 000 Ft értékű. Abban az esetben, ha az ingatlant a fent részletezett károsodás nem érte volna, jelenlegi forgalmi értéke 14 200 000 Ft. A felülépítmény bontása, majd újjáépítése után az ingatlan forgalmi értéke 19 800 000 Ft lenne. A perbelihez hasonló adottságokkal rendelkező lakást és üzletet magában foglaló ingatlan éves bérleti díja 1 743 530 Ft. Mivel a csőtörésekből a kikerülő vízmennyiség az alaptestek alatti talaj fizikai jellemzőit megváltoztatva teherbírását csökkentette, ezen teherbírás helyreállítása az altalajok injektálásával lehetséges. Az injektálások elvégzése után kezdődhet a falszerkezet helyreállítása. A helyreállítás költsége
  8. évi árszinten 15 829 278 Ft. Az épület bruttó újraépítési költsége
  9. évi árszinten 39 609 810 Ft. Helyreállítandó a kerítés is, ennek költsége 581 782 Ft. A helyreállítási munkák időtartama 3-4 hónap, ez alatt az ingatlan lakhatatlanná válik. Az előzőekben költségelt helyreállítási technológiával az épület a károsodást megelőző állapotába kerül. A felperesek többször módosított keresetükben 18 255 439 Ft és ennek
  10. június 10-től járó kamata kártérítés címén való megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság P. 21 641/2005/
  11. számú ítéletében e kereset szerint marasztalta a alperes-t. Az ítéletet a Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20 020/2008/
  12. számú végzésével a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A folytatódó eljárásban a felperesek a szakértői vélemények alapján módosított keresetükben összesen 16 991 060 Ft megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Ezen összegből 16 411 060 Ft-ra a károsodott ingatlan helyreállítási költsége, míg 580 000 Ft-ra a helyreállítás négy hónapos idejére számítható használati díja címén tartottak igényt. A perben nem álló tulajdonostárs és az ingatlan ¼ részére haszonélvezeti joggal rendelkező haszonélvező engedményező nyilatkozatai alapján a teljes kár megtérítését követelték. Az alperes a követelés jogalapját nem vitatta, elismerte, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az általa üzemeltetett vízvezetékrendszer meghibásodása és a felpereseket ért kár között. A kár összegét 7 000 000 Ft erejéig tartotta alaposnak, vitatva mind az építészszakértő, mind az ingatlanforgalmi szakértő véleményét. A beavatkozó az alperes ellenkérelmében kifejtetteket osztotta, s hivatkozott arra, hogy a vele kötött felelősségbiztosítási szerződés alapján 5 000 000 Ft erejéig áll helyt a biztosított helyett. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az egyetemlegesen jogosult felpereseknek 16 411 060 Ft-ot, külön 580 000 Ft-ot és 1 600 000 Ft perköltséget fizessen meg, továbbá térítsen meg az államnak külön felhívásra 900 000 Ft kereseti illetéket. A módosított és pontosított keresetet mind jogalapjában, mind összegszerűségében megalapozottnak találta. Az alperesi nyilatkozatra tekintettel megállapította, hogy a felek közötti vita tárgyát a felpereseket ért kár nagysága és a reparáció módja képzete. Ítélkezése alapjául elfogadta az aggálytalannak tartott építészszakértői és ingatlanforgalmi szakértői véleményt is. Kifejtette, hogy „az ingatlan több mint 40 000 000 Ft-os újjáépítési költsége aránytalanul magas, ennek eredményeként a felperesek értékesebb ingatlan tulajdonosaivá is válnának", melyre tekintettel a kártérítésnek ezt a módját elvetette. A 15 829 278 Ft-os helyreállítási költséggel és a kerítés 581 782 Ft-os újjáépítési költségével viszont a felperesek ingatlana a károsodást megelőző állapotba kerül, „melyekkel az épület életkorára, az ingatlan csökkent térmértékére, a település ingatlanforgalmi adottságaira és hasznosíthatóságára is figyelemmel az ingatlan e javítások elvégzése után sem ér 14 200 000 Ft-nál többet." Mivel a javítási munkák 3-4 hónapos időtartama alatt a felülépítmény nem használható, „a felperesek jogosultak egy hasonló lakhatási adottságokkal és hasznosíthatósági feltételekkel bíró ingatlan használati díjára (bérleti díjára), amely a szakértői vélemény alapján 4 hónapra vetítve 580 000 Ft-ot tesz ki". Miután a kár összegét a
  13. évi árszinten állapította meg, az alperest nem kötelezte kamat fizetésére. Mivel a felperesek által eredetileg követelt kártérítés nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, ezért a felperest pernyertesnek minősítette és a Pp.
  14. §

(1)bekezdése alapján marasztalta az alperest perköltségben és kötelezte a felperesek illeték-feljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illeték állam javára történő megtérítésére. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a felperesek a kártérítéssel kapcsolatos bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Rámutatott, hogy az ingatlanforgalmi szakértő nem adott véleményt arról, hogy az építészszakértő által megállapított helyreállítási munkák elvégzése, a helyreállítási költség megfizetése esetén mennyi lenne a felperesek ingatlanának forgalmi értéke, s ennek meghatározása nélkül nem dönthető el, hogy nem történik-e részükről „káron szerzés". Ennek vizsgálatát pedig az ítélőtábla is előírta a korábbi ítéletet hatályon kívül helyező határozatában. Miután a felperesek erre vonatkozó bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget, a bizonyítatlanság következményeit akként kell levonni, hogy keresetüket el kell utasítani. Arra az esetre, ha ezen álláspontját a másodfokú bíróság nem osztaná, a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta az elsőfokú bíróság által álláspontja szerint elkövetett eljárási szabálysértésekre tekintettel. Kifogásolta, hogy a perbeli utolsó tárgyalás elhalasztását kérte, igazolva, hogy objektív okok miatt marad távol arról, ám a megyei bíróság a tárgyalást megtartotta, azt berekesztette, de ezt megelőzően nem hívta fel az alperest, hogy kíván-e további nyilatkozatot tenni. E tárgyaláson a felperesek módosították keresetüket, ám e módosított keresetet vele a bíróság nem közölte, nem adott lehetőséget érdemi ellenkérelmének előterjesztésére. Kérelme ellenére nem tájékoztatta őt a bíróság, hogy a beszerzett földhivatali iratokról milyen összegű illeték megfizetése után kérhet másolatot, földhivatali iratokat részére nem kézbesített. Mind az építész, mind az ingatlanforgalmi szakértő véleményére észrevételeket tett, kifogásolva azokat, ám a megyei bíróság a szakvéleményekkel kapcsolatos indítványait mellőzve hozta meg határozatát, holott a szakértői vélemények életszerűtlen értékmeghatározásokat tartalmaznak. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes költségben való marasztalását kérték. A fellebbezést az ítélőtábla nem találta megalapozottnak. Az alperes helytállóan utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság erre vonatkozó kérdésének hiányában N nem állapította meg, hogy mennyi lenne a perbeli ingatlan forgalmi értéke a ...L által indítványozott helyreállítást követően. E fellebbezésben írt kifogást osztva - ám azt az alperes másodfokú eljárásban szóban kifejtett nyilatkozatára figyelemmel félreértelmezve - az ítélőtábla felhívta az ingatlanforgalmi szakértőt a véleménye kiegészítésére, s ő erre vonatkozóan nyilatkozatot is tett. Az alperes azonban ezt az eljárást sérelmezte, maga a szakvélemény ez irányú kiegészítését nem kérte, továbbá, mert a bíróság hivatalból bizonyítást valóban nem foganatosíthat, a másodfokú bíróság az így beszerzett bizonyítékot nem értékelhette, azt mellőzte. A káron szerzés bizonyítatlanságának következményeit az alperesnek kell viselnie. A fellebbezés további érvelése alaptalan, az elsőfokú bíróság az ítélete hatályon kívül helyezését megalapozó eljárási hibát nem vétett. A perben tartott utolsó tárgyalást megelőzően az alperes egyoldalúan kérte ugyan annak elhalasztását, de a bíróságnak a Pp. 151. §
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel nem volt ilyen kötelezettsége, mérlegeléssel dönthetett a kérdésben, melynek eredményeként a tárgyalást megtartotta, eljárása szabályszerű volt. Tekintettel arra, hogy az alperes képviselője nem volt jelen, értelemszerűen a tárgyalás berekesztésére sem figyelmeztethette. A tárgyalás berekesztésére csak a tárgyaláson jelenlévő feleket kell figyelmeztetni. A bíróságnak nincsen olyan jogszabályban előírt kötelezettsége, hogy a tárgyaláson meg nem jelent felet írásban kellene értesíteni a tárgyalás berekesztéséről, és lehetőséget kellene nyújtani arra, hogy a fél az álláspontját írásban vagy a következő tárgyaláson szóban előterjeszthesse. Téves az alperes érvelése a felperesek keresetmódosításával kapcsolatban. A Pp.
  1. §ában szabályozott keresetváltoztatás esetén ezt az alperessel közölni kell, ennek elmulasztása eljárásjogi szabálysértés (BH.
  2. évi
  3. jogeset, BH.
  4. évi
  5. jogeset), mely az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését eredményezheti. A keresetváltoztatással, - amely tulajdonképpen az eredeti kereseti kérelem új kereseti kérelemmel való felcserélését jelenti - rokon intézmény, de attól különböző a keresetkiterjesztés, mely személyi és tárgyi lehet. A kereset-kiterjesztést is közölni kell az ellenérdekű féllel, ennek elmulasztása ugyancsak eljárásjogi szabálysértés. A felperesek azonban az utolsó tárgyaláson keresetüket leszállították, erről a tárgyalást elmulasztó alperes tájékoztatásának elmaradása nem valósít meg eljárásjogi szabálysértést, amint ez a Pp.
  6. §
(1)bekezdéséből is következik. Ilyenkor az alperesnek a
  1. §-ba foglalt jogai nem sérülnek, a bírói gyakorlat is csak a felemelt kereset közlésének elmaradását tekinti szabálysértőnek. (BH. 1990., 150.) Alaptalanul hivatkozik a fellebbezés a szakértői vélemények megalapozatlanságára. Káresemény bekövetkezésekor a károsult érdekei az elsődlegesek, ehhez képest a károkozó reparációs kötelezettségének költségei másodlagosak. Az adott esetben a felperesek nem kötelezhetők arra, hogy a város más helyén, különösen nem, hogy más helységben lakjanak, kárenyhítési kötelezettségük nem terjed ki arra, hogy elköltözzenek. Joguk van ahhoz, hogy olyan minőségű házban lakjanak, amilyenben a kár bekövetkezte előtt laktak. (Ptk.
  2. §
(1)bekezdés.) Nem róható a terhükre, hogy ... olyan település, amelyen az ingatlanforgalom elenyésző, melyből következően kétségtelenül aránytalanság mutatkozik az építészszakértő által megállapított helyreállítási költség és az ingatlan forgalmi értéke között. (Ptk. 340. §
(1)bekezdés.) Nyilvánvalóan olyan városban, ahol az ingatlanforgalom nagyobb, ez az eltérés nem lenne ilyen szembetűnő. Az alperes azon kifogása, hogy a szakvélemények életszerűtlenek, nem elégséges érv azok megalapozatlanságának megállapítására, ehhez azoknak homályos, hiányos voltát, ellentmondásos, tényekkel szembenálló, logikailag hibás megállapításait kellett volna bizonyítani, például a több szakértő (..., ...) által is mindenképpen elvégzendőnek tartott talajfeltöltésre vonatkozóan egy másik eljárási mód és költségvetés előterjesztésével, vagy egy helybeli építési vállalkozó helyreállítási költségre irányuló árajánlatával. Ilyenek hiányában azonban a szakvélemények az ítélkezés alapjául elfogadhatók. Egyetért az ítélőtábla azzal az alperesi érveléssel, hogy a bérleti díj és a használati díj nem azonos fogalom. A „használati díjat" a bírói gyakorlat alakította ki: az a jogcím nélküli használat ellenértéke, mely a bérleti díjjal ellentétben üzleti hasznot nem tartalmaz. A perbeli esetben azonban az elnevezésnek nincs különösebb jelentősége, mert a felpereseknek az ingatlan felújítás idejére egy, a tulajdonukban lévőhöz hasonlóan üzlethelyiséget és lakást magában foglaló ingatlant kell bérelniük, melynek díját - amit az ingatlanforgalmi szakértő meghatározott - a károkozótól alappal igényelhetik. A földhivatali iratok beszerzését a bíróság annak érdekében tartotta szükségesnek, hogy tisztázódjék az az eljárás korábbi szakában fel nem derített körülmény, hogy a helyi önkormányzat tulajdonjog bejegyzési kérelme - ami az ingatlan korábbi tulajdoni lapján széljegyként volt feltüntetve, - mit takar. Azzal, hogy ezekről az iratokról másolatot nem kapott az alperes, semmilyen hátrány őt nem érte, egyébként iratbetekintés során azok tartalmát megismerhette volna. Az alperes a P. 21 641/2005/80. számú ítélet elleni fellebbezésére már lerótta a fellebbezési illetéket, ezért annak ismételt lerovásától mentesült az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 51. §
(1)bekezdése értelmében. Az ekként feleslegesen lerótt illetéket az elsőfokú bíróság útján visszaigényelheti. A Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint a perköltség viseléséről a bíróságnak a pernyertesség arányában kell határoznia. Ez alól a Pp. 81. §
(2)bekezdése értelmében kivételt képez az az eset, ha a per kártérítésre irányul vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ. Az adott esetben azonban a felperesek javára megállapított kártérítés összege nem bírói mérlegeléstől függött, ezért a 81. §
(2)bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ennek következtében az ítélőtábla a feljegyzett kereseti illeték viseléséről a 81. §
(1)bekezdése szerint döntött a Pp. 253. §
(3)bekezdés utolsó mondata alapján. Az alaptalan fellebbezés következtében az alperes köteles a felperesek javára fellebbezési eljárási költség megtérítésére a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján. Fellebbezési eljárási költség címén az ítélőtábla a felperesek képviselőjének ügyvédi munkadíját állapította meg a 32/2003. (VIII. 22.) IM. sz. rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja és
(5)bekezdése alapján. D e b r e c e n,
  1. január hó
  2. Dr. Csiki Péter sk. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán sk. előadó bíró, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.