DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf. III. 30.476/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Nyári és Hutter Ügyvédi Iroda (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja
- szám, ügyintéző: Dr. Nyári Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a
- számú Ügyvédi Iroda (4100 Berettyóújfalu, Tardy u.
- szám, ügyintéző: Dr. Kökényesi Antal ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indult perében, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- június
- napján kelt,
- G. 40.063/2008/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (Tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperes
- szeptember
- napján módosította a társasági szerződését a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. tv. (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, ettől az időponttól kezdve az új Gt. hatálya alatt áll. Az alperes tagjait
- november
- napja óta az alábbi mértékű szavazati jogok illetik meg: - N. L. tagot 232, - a felperest 187, - Sz. J. közös képviselőt 18, - T. I. közös képviselőt 5 szavazat. Az alperesnek két, önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetője volt, N. L. és a felperes. N. L. ügyvezető
- november
- napján azt kérte a tagoktól, hogy előzetesen járuljanak hozzá, hogy a
- december
- napján megtartandó taggyűlés a társaság .... hrsz. alatti fióktelepén kerüljön megtartásra. N. L., T. I. és Sz. J. közös képviselők ehhez megadták az előzetes hozzájárulásukat, a felperes részére megküldött írásbeli előzetes nyilatkozat azonban „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. N. L. ügyvezető
- november
- napján összehívta a taggyűlést
- december
- napjának 13 órájára a társaság tetétleni fióktelephelyre. A meghívóban napirendi pontként szerepelt többek között a felperesnek, mint ügyvezetőnek a visszahívása, és a társasági szerződés módosítása is. A
- december
- napján kelt levelében N. L. tag a Gt.
- §
(3)bekezdése alapján azt kérte a többi tagtól, hogy a taggyűlés napirendi pontjait egészítsék ki a következőkkel: üzletrész átruházások bejelentése, és e változások átvezetése a társasági szerződésen, az alperes székhelyének áthelyezése a korábbi tetétleni fióktelep címére, a ... alatti fióktelep megszűntetése, a ... TEÁOR számú tevékenységi kör törlése, valamint az alperes és egyes cégek közötti szerződések megtárgyalása, jóváhagyása. A felperes a
- december
- napján kelt levelében közölte N. L. ügyvezetővel, hogy álláspontja szerint az összehívott taggyűlés eljárási és tartalmi szempontból is törvénysértő, ezért azon nem vesz részt. Jelezte, hogy ha mégis megtartják a taggyűlést, akkor eljárást fog kezdeményezni az ott hozott határozatok megsemmisítése érdekében. Javasolta, hogy közösen hívják össze, szabályszerűen a taggyűlést. A
- december 10-én 13 órakor megtartott taggyűlésen a felperes kivételével a társaság tagjai megjelentek, és mivel az összesen 442-ből 256 szavazati jog képviselve volt, a taggyűlés határozatképes volt. Az egyhangú szavazással meghozott 6/
- (XII. 10.) számú határozattal a taggyűlés azonnali hatállyal visszahívta a felperesi ügyvezetőt, a 7/
- (XII. 10.) számú határozattal pedig a társasági szerződés több rendelkezését módosította. Döntöttek az üzletrész-átruházáshoz kapcsolódóan megváltozott szavazati számoknak a társasági szerződésen való átvezetéséről is. A Fővárosi Bíróság által nyilvántartott alperes a székhely áthelyezés és egyéb adatváltozásokkal kapcsolatos változásbejegyzési kérelmét
- december
- napján terjesztette elő a Fővárosi Bíróságon, mint cégbíróságon, amelyik a Cg. 01-09-884531/
- sorszámú,
- január
- napján jogerőre emelkedett végzésével rendelte el az iratok áttételét az új székhely szerint illetékes Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz. A változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra, mint Cégbíróságra, amit a cégbíróság egyesített a változásbejegyzési cégeljáráshoz. A jogerős áttételt elrendelő végzés alapján a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cgt. 09-08-000214 sorszám alatt került lajstromozásra. A felperes a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében a
- december
- napján elhatározott adatváltozások cégbejegyzésére irányuló kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a társaság ügyvezetője nem hívhatta volna össze a cég fióktelepére a taggyűlést, mivel a felperes ez ellen előzetesen tiltakozott, és állította, hogy a napirendi pontként megjelölt „osztalékfizetésről történő döntés" is lehetetlen volt. Álláspontja szerint a jogsértően megtartott taggyűlésen felvett jegyzőkönyv alapján semmilyen adatváltozás cégbejegyzésére nem kerülhetett sor. Hivatkozott arra is, hogy N. L. ügyvezetővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, mivel az ügyvezető tagja az alperessel azonos tevékenységet folytató ....-nek. Az alperes, mint kérelmezett cég a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását kérte, állítva, hogy a taggyűlés a jogszabályok betartásával lett összehívva, így az azon meghozott határozatok nem jogszabálysértőek. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a változásbejegyzési eljáráshoz egyesítette a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet, majd a
- március
- napján kelt végzésével a
- december 10-ei társasági szerződésmódosításokat átvezette a cégjegyzéken, a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét pedig elutasította, és rendelkezett a költségek viseléséről. A végzés
- április
- napján került közzétételre a Cégközlönyben. A felperes a törvényes határidőn belül benyújtott, majd módosított kereseti kérelmében elsődlegesen a Ctv.
- §
(3)bekezdése alapján - mivel az általa jelzett jogszabálysértések nem küszöbölhetők ki - kérte a per tárgyát képező végzésnek az 5/004, 5/005, 7/003, 8/020, 9/050, 13/05, 49/001, 49/002 és a 49/
- sorszám alatti jogsértő adatai hatályon kívül helyezését, és a cégbíróság felhívását a jogsértően bejegyzett adatok törlésére, illetve a jogsértően törölt adatok visszajegyzésére. Másodlagosan a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a taggyűlés fióktelepen történő megtartásához adott a tagok előzetes hozzájáruló nyilatkozatának, és a taggyűlés jegyzőkönyvének a becsatolására, ezen iratok hiányában ugyanis nem minősíthetők jogszerűnek a jegyzőkönyvben foglalt határozatok. Kereseti kérelmének indokaként is előadta, hogy a
- december 10-én a társaság fióktelepére jogszabálysértően összehívott taggyűlésen meghozott határozatok jogsértőek. Álláspontja szerint a tagok nem tárgyalhatták volna meg a meghívóban szereplő kérdéseket. Jogszabálysértőnek tartotta azt is, hogy a változásbejegyzési kérelemhez nem lett mellékelve a jelenléti ív, illetve, hogy nem volt biztosított a taggyűlésen az ügyvezető visszahívásához, valamint a társasági szerződés módosításához szükséges szavazattöbbség. Az alperes a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, és azt elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 21 000 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes keresetindítási joga a Ctv.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, Ctv.
- §-ának a rendelkezésein alapult. A Ctv.
- §
(3)bekezdése szerint a perben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközik-e azzal, hogy a perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak észlelnie kellett volna a változásbejegyzési eljárásban. Mivel a Gt. 144. §
(1)bekezdése és az alperes társasági szerződésének a törvénnyel azonos rendelkezést tartalmazó V.
- pontja lehetőséget ad arra, hogy a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulással a taggyűlést a társaság székhelyétől, illetve telephelyétől eltérő helyre hívják össze, ezért a tagok egyszerű szótöbbséggel meghozott, a törvényességi felügyeleti eljárásban 3/K/
- szám alatt becsatolt előzetes hozzájárulásával szabályszerű volt a taggyűlésnek a fióktelepre történt összehívása. Ezért a felperesnek a taggyűlés jogszabályba ütköző megtartására történt hivatkozását alaptalannak találta az elsőfokú bíróság. Rámutatott e körben az elsőfokú bíróság arra is, hogy a Gt.
- §
(1)bekezdése nem tartalmazza, hogy a szerződéses rendelkezéstől való eltéréshez konkrétan meg kellene jelölniük a tagoknak azt, hogy hol kívánják a taggyűlést megtartani. Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a felperes azon hivatkozását is, hogy mivel a meghívóban nem szerepeltek napirendi pontként a cég székhelyének, fióktelepének és tevékenységi körének módosítása tárgyában hozandó döntések, ezért a taggyűlés nem volt jogosult ezekben a kérdésekben határozatot hozni. Az elsőfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozva elegendőnek találta azt, hogy a meghívóban napirendi pontként a társasági szerződés módosítását jelölték meg, különös tekintettel arra a tényre, hogy ténylegesen a N. L. tag által a Gt. 144. §
(3)bekezdése szerint napirendi pontként konkrétan megjelölt kérdések megtárgyalására került sor a taggyűlésen. A Ctv. 50. §
(1)bekezdése, 46. §
(2)bekezdése, illetve a Ctv.
- és
- számú mellékletében írtak alapján alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a felperes azon kifogását is, hogy a változásbejegyzési eljárásban nem került benyújtásra a taggyűlésről készült jelenléti ív, egyrészt mivel annak benyújtása nem kötelező, másrészt a cégiratok között megtalálható, a
- december 10-ei taggyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza valamennyi, a jogszabályban előírt adatot. Alaptalanul állította a felperes azt is, hogy az ügyvezető visszahívásáról és az ezzel összefüggő társasági szerződésmódosításról szóló határozatot nem jogszerűen hozták meg a taggyűlésen. A becsatolt cégiratok alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a taggyűlés határozatképes volt, mivel a leadható 442 szavazatból 256 szavazattal rendelkező tag jelen volt, a határozatokat pedig a jelenlévő tagok egyhangúan hozták meg. Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes még abban az esetben sem szavazhatott volna a visszahívása tárgyában a Gt.
- §
(5)bekezdése alapján, ha a taggyűlésen jelen lett volna, sőt őt a határozatképesség megállapításakor is számításon kívül kellett volna hagyni. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján azt állapította meg, hogy nem áll fenn olyan jogszabálysértés, amely a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére alapot adna, ezért elutasította a felperes keresetét. A pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 21 000 Ft perköltséget. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltozatását, és a per tárgyát képező változásbejegyző végzésnek a kereseti kérelmében megjelölt adatait illetően történő hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás kontradiktórius voltát figyelmen kívül hagyva úgy hozta meg az ítéletét az első tárgyaláson, hogy azon a felperes jogi képviselője - mint ahogyan azt előre jelezte is - nem tudott megjelenni. Az alperes a ténybeli és jogi védekezését az első tárgyaláson adta elő, az elsőfokú bíróság pedig a Pp. 3. §
(1)bekezdésében rögzített elvet megsértve, nem biztosított nyilatkozattételi lehetőséget a felperesnek az alperesi állításokra vonatkozóan. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének alapjaként elfogadott, a felperesnek az ítélettel együtt megküldött, a tárgyalási jegyzőkönyv mellékletét képező okiratok nem igazolnak semmit. N. L. levele mellett nincs semmi, ami bizonyítaná annak postai feladását, vagy a címzett által történt átvételét, míg a másik melléklet egy ügyvédi iroda által, a N. L. levelének keltét megelőzően feladatott levél tértivevényének a másolata. Hangsúlyozta, hogy továbbra sem áll a rendelkezésére a taggyűlésnek a székhelytől eltérő megtartására vonatkozó előzetes hozzájárulásra irányuló kérelem, és megjegyezte, hogy az előzetes hozzájárulás tényére az eredeti taggyűlési meghívó sem utalt. Álláspontja szerint mindezen körülmények tisztázása csak az eredeti dokumentumok vizsgálatával lett volna lehetséges. Jogilag tévesnek tartotta az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában írt a napirendi pontokkal, a jelenléti ívvel, és az ügyvezető visszahívásával kapcsolatos érvelést. Sérelmezte, hogy a túl általánosan megfogalmazott napirendi pontokat az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy a tagok nyilvánvalóan tudhatták, hogy azok mire vonatkoznak, illetve, hogy az elsőfokú bíróság nem tartotta szükségesnek a jegyzőkönyvön kívül önálló jelenléti ív elkészítését is. Az alperes nem nyújtott be fellebbezési ellenkérelmet. Az ítélőtáblának a Pp. 256/A. §
(3)bekezdése szerinti felhívására a felek egyike sem kérte az ügyben tárgyalás tartását, ezért az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(4)bekezdése alapján - utalva a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f.) pontjára is, tárgyalás tartása nélkül bírálta el. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a felek által szolgáltatott, illetve a cégbíróságtól hivatalból beszerzett okiratok alapján a perbeli jogvita eldöntéséhez szükséges körben a tényállást kellő mélységben feltárta, abból a perben releváns kérdéseket illetően a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és az azokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlatnak megfelelő jogi következtetéseket vont le, érdemben helyes döntését részletes jogi indokolással ellátta. A felperes fellebbezésében írtak nem voltak alkalmasak sem az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítására, sem az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatására. Mindenekelőtt azt fejti ki az ítélőtábla, hogy miért nem találta megalapozottnak a felperes hivatkozását az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértésére. A felperes a
- sorszám alatti beadványában bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy a
- június 19-ére kitűzött, a perben megtartott első tárgyaláson nem tud megjelenni, és kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. Ezzel a kérelmével a felperes nem csupán az első tárgyalás elmulasztásához fűződő jogkövetkezményt - az alperes kérelmére a per megszüntetését - hárította el, hanem hallgatólagos hozzájárulását adta ahhoz is, hogy a távollétében szabályos tárgyalást folytathasson le a bíróság, ahol - ha a döntés meghozatalához szükséges valamennyi adat a bíróság rendelkezésére áll - akár ítélethozatalra is sor kerülhet. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy az elsőfokú bíróság eljárása sértette a Pp. helyesen -
- §
(6)bekezdésében írt, az ún. fegyveregyenlőség elvén belül megfogalmazott, a „kétoldalú meghallgatás elve"-ét. A Pp. 3. §
(6)bekezdése szerinti, a felek perbeli esélyegyenlőségének biztosítása megköveteli, hogy a felek megismerhessék az ügyben tett kérelmek, okiratok tartalmát, az azokban foglaltakra nyilatkozhassanak. A felek ezen jogát a bíróság azáltal köteles biztosítani a 75/
- (XII. 21.) AB számú alkotmánybírósági határozatnak megfelelően, hogy a per alapját képező keresetlevelet köteles kézbesíteni az alperesnek, a félnek joga van személyesen vagy jogi képviselője útján részt venni a per valamennyi tárgyalásán, ott jogosult bizonyítási indítványt, kérelmet, ellenkérelmet, nyilatkozatot tenni, jogosult az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élni, az iratokba betekinteni, stb. A kétoldalú meghallgatás elve a bíróságra azt a kötelezettségek rója, hogy köteles mindegyik félnek lehetőséget biztosítani a ténybeli előadásra, jogi álláspontja kifejtésére, illetve az ellenérdekű fél által tett lényeges állításokkal kapcsolatos véleménynyilvánításra. Azt azonban maguk a felek döntik el, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel vagy sem, illetve, hogy vállalják-e azt a veszélyt, hogy a mulasztásukból adódóan esetlegesen hátrányos helyzetbe kerülnek. Azzal, hogy a felperes kérte az első tárgyalás távollétében történő megtartását, vállalta annak a következményét is, hogy ott esetleg ítélethozatalra kerül sor. Az tény, hogy az alperes csupán az első tárgyaláson tett érdemi ellenkérelmet, és akkor csatolta be új - a törvényességi felügyeleti eljárásban sem szereplő - bizonyítékként a N. L. által
- december 5-én a tagoknak megküldött, a
- december 10-ei taggyűlés napirendi pontjainak kiegészítésére tett javaslatát a megküldést igazoló tértivevények fénymásolatával együtt. Ezt az okiratot azonban helyesen, az elsőfokú bíróság nem tekintette olyan új bizonyítéknak, amivel kapcsolatban mindenképpen nyilatkozattételre kellett volna felhívnia a felperest. A perben 8/A/
- szám alatt becsatolt feladóvevény tanúsága szerint N. L. a felperes részére is megküldte a napirendi pontok kiegészítésére tett javaslatát, így annak tartalmáról a felperesnek is tudomása kellett, hogy legyen. Jogszerűen foglalt állást az elsőfokú bíróság a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. tv. (Gt.)
- §
(1)bekezdésében írtak alapján akként, hogy a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával esetenként el lehet térni attól a törvényi és az alperes társasági szerződésében is azonosan szereplő - rendelkezéstől, hogy a taggyűlést a társaság székhelyére kell összehívni. A perbeli esetben az összes Kft. tag által képviselt 442 szavazatból 255 szavazattal rendelkező tag - azaz a szavazatok egyszerű többsége - hozzájárult a taggyűlésnek a társaság fióktelepére történő összehívásához, amit a változásbejegyzési eljárás alatt a felperes kérelmére a céggel szemben indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Cgt. 09-08-000218/3/K/
- szám alatt becsatolt,
- november
- napján kelt, T. I. közös törzsbetét képviselő, Sz. J. közös törzsbetét képviselő és N. L. tag által aláírt nyilatkozat igazol. Az elsőfokú eljárásban 8/A/
- szám alatt becsatolt boríték és tértivevény azt tanúsítja, hogy
- november
- napján a felperesnek címezve postára adott küldemény (a
- november 20-ai keltezésű hozzájáruló nyilatkozat) kézbesítetlenül visszaérkezett
- december
- napján a felvevő postahivatalba. A felperes hozzájárulása nélkül is megvalósult azonban a Gt.
- §
(1)bekezdésében írt feltétel, vagyis szabályszerűen meg lehetett tartani a taggyűlést a társaság fióktelephelyén is, és ezt a körülményt a Gt. 146. §
(1)bekezdésének rendelkezése szerint nem kellett, hogy feltüntesse a taggyűlésről készült jegyzőkönyv sem. A felperes alappal sérelmezte az elsőfokú bíróságnak a taggyűlés napirendi pontjai megjelölésével kapcsolatos álláspontját, azonban ez sem vezethet az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatására, az alábbiak miatt. Az ítélőtábla álláspontja szerint a N. L. tag és ügyvezető által 2007. december 5. napján a tagoknak megküldött, a napirendi pontok kiegészítését tartalmazó javaslat alapján a javaslatban pontosított napirendi kérdések nem válhattak a taggyűlés napirendi pontjaivá. A Gt. 144. §
(3)bekezdése szerint bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ehhez azonban az szükséges, hogy a javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismertesse a tagokkal. Az „ismertetés" szó alatt azt kell érteni, hogy a Gt. 7. §
(1)bekezdésében írtaknak megfelelően írásban, vagy más bizonyítható módon közölnie kell a javaslatot a többi taggal. A tag által javasolt napirendi pontok a közléssel, az értesítéssel válnak a napirend részeivé. A perbeli esetben a felperes 2007. december 5. napján adta postára ajánlott és tértivevényes levélként az általa javasolt napirendi pontokat tartalmazó levelet, amely küldemény a Gt. 7. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a feladástól számított
- munkanapon (
- december
- napján) tekinthető kézbesítettnek. Mivel a felperes nem bizonyította azt, hogy a kézbesítés korábban megtörtént, ezért nem állapítható meg, hogy a kiegészített napirendi pontok a Gt.
- §
(3)bekezdésének előírása szerint, a taggyűlés előtt legalább három nappal ismertetve lettek a tagokkal. Mindezekre tekintettel a N. L. által javasolt napirendi pontok nem lehettek jogszerűen a taggyűlés napirendi pontjai, vagyis a
- december
- napján megtartott taggyűlés jogszerűen csak az eredi taggyűlési meghívóban szereplő kérdésekben hozhatott döntést. A napirendi pontok között
- sorszám alatt megjelölt „a társaság ügyvezetőjének, felperes visszahívása" napirendi pont tárgyában helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság akként, hogy az e kérdésben a Gt.
- §
(2)bekezdése szerint határozatképes taggyűlés az ott jelenlévők egyhangú határozatával hozta meg a 6/
- (XII. 10.) számú határozatát, felperes ügyvezető azonnali hatállyal történő visszahívásáról, amely határozat törvényes, az ezen alapuló adatváltozások cégbejegyzése jogszerű volt. Nem osztja azonban az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját a taggyűlési meghívóban
- sorszám alatt feltüntetett, „a társasági szerződés módosítása" megjelölésű napirendi ponttal kapcsolatban. A Gt.
- §
(2)bekezdésében írt szabály, miszerint a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni, alapvető, garanciális szabály. Az e körben kialakult bírói gyakorlat (például a FIT X. Cgt. 43.354/2005/
- számú, a Legfelsőbb Bíróság Gfv. 30.275/2003/
- számú eseti döntések) következetesen megköveteli, hogy a taggyűlési meghívóban a napirendi pontok olyan részletességgel kerüljenek feltüntetésre, hogy a tagok kellőképpen fel tudjanak készülni a taggyűlésen való részvételre, jogaik gyakorlására, illetve kötelezettségeik teljesítésére, megalapozottan dönthessenek arról, hogy a taggyűlésen személyesen, vagy meghatalmazott útján kívánnak-e részt venni. A meghívóban a
- napirendi pontként megjelölt, „a társasági szerződés módosítása" meghatározás nem felel meg ezen kívánalmaknak, nem biztosít megfelelő lehetőséget a tagoknak arra, hogy mérlegeljék, kívánnak-e részt venni a taggyűlésen, illetve, hogy előre fel tudjanak készülni a jogaik gyakorlására. Mivel a N. L. által a
- december 5-én kelt levélben elküldött napirendi ponti javaslatok a korábban kifejtettek miatt nem válhattak a taggyűlés napirendi pontjaivá, ezért a
- napirendi pont keretében meghozott 7/
- (XII. 10.) számú, a társasági szerződés több rendelkezését módosító taggyűlési határozatot nem lehet szabályszerűen meghozottnak tekinteni, az ezen határozat alapján bekövetkezett adatváltozások cégbejegyzése törvénysértő. Ez a törvénysértés azonban mégsem vezethet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 09-09-014537/
- számú végzésének részbeni hatályon kívül helyezésére az alábbi indokok miatt. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan állapította meg azt, hogy a felperest a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. tv. (Ctv.)
- §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében írtakhoz képest speciális keresetindítási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezője nemcsak a végzés őt érintő részére vonatkozóan indíthat pert a végzés hatályon kívül helyezése iránt, hanem a keresetindítási jog őt, mint a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasító határozat elleni jogorvoslat illeti meg, vagyis a pert nemcsak a végzésnek az őt érintő cégadatra vonatkozó részében történő hatályon kívüli helyezése iránt, hanem a végzésnek valamennyi, a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemmel érintett része hatályon kívül helyezése érdekében is megindíthatja. Ez a joga azonban nem érinthet tágabb kört, mint amit a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme tartalmazott. A felperes a
- december
- napján kelt, a cég korábbi székhelye szerint illetékes Fővárosi Bírósághoz, mint Cégbírósághoz címzett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében a változásbejegyzési kérelem elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a
- december 10-ei taggyűlés szabálytalan, mert a cég fióktelepére lett összehívva, valamint jelezte, hogy N. L. ügyvezető ezen tisztségével összeférhetetlen tagsági jogviszonnyal rendelkezik egy másik gazdálkodó szervezetben, és a Kft. nevében hozott döntései nem a társaság érdekeit szolgálják. A kérelemben a felperes nem sérelmezte, hogy a taggyűlés napirendi pontjai nem lettek a kellő pontossággal meghatározva, ebből az okból nem tartotta jogszabálysértőnek a taggyűlést, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében ezt nem is vizsgálta, ezért erre a körülményre a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti perben sem alapozhatja keresetét a felperes. A jelen perben tehát a felperes nem kérhette a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését olyan okok alapján, amiket a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme nem tartalmazott, vagyis az elsőfokú bíróságnak nem is kellett volna vizsgálnia a meghívóban
- sorszám alatt megjelölt napirendi pont meghatározásának a jogszerűségét. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított
- évi III. tv. (Pp.)
- §-ának
(2)bekezdése alapján részben eltérő indokokkal - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a fellebbezéssel kapcsolatos költségeit maga viseli, és a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a másodfokú eljárással felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)-
(6)bekezdése, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel a kifejtett ügyvédi tevékenységre is - 8000 Ft + ÁFA = 10 000 Ft-ban meghatározott ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Debrecen,
- január hó
- napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Szilágyiné Dr. Karsai Andrea sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó