Bfv.543/2008/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.543/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

1. év január hó
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A rablás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 6.B.XXI.1509/2005/
3. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 24.Bf.XXI.8255/2007/
4. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult ebben az ügyben újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a
5. év április
6. napján meghozott 6.B.XXI.1509/2005/
7. számú ítéletével a II. rendű terheltet 2 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntette és 2 rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt halmazati büntetésül 4 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság döntött a jelen felülvizsgálati eljárással nem érintett az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségéről is. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a
8. év november hó
9. napján hozott 24.Bf.XXI.8255/2007/
10. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A II. rendű terhelt rablás bűntetteként értékelt cselekményei közül 1 rendbeli cselekményt minősített társtettesként elkövetettnek, a börtönbüntetés tartamát 3 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltást pedig 4 évre enyhítette. Pontosította a terhelteket egyetemlegesen terhelő bűnügyi költség összegét. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terheltet érintően helybenhagyta. Az ítéleti tényállás lényege szerint az I. és a II. rendű terheltek az esti órákban egy bisztróban szórakoztak. A játékgépen nagyobb összeget elvesztettek. Azért, hogy a játékot folytatni tudják, az I. rendű terhelt megvételre felajánlotta mobiltelefonját a sértett.1-nek, akit nem ismert. A sértett.1 vonakodott, végül azonban az ügylet - 5 000 forint vételár kifizetése mellett létrejött. A terheltek ezt a pénzt eljátszották. Újabb összegre volt szükségük, ezért az I. rendű terhelt a sértett.1-gyel közölte, hogy a mobiltelefonja 5 000 forintnál többet ért, és a sértett.1től további pénzt követelt. A sértett.1 megijedt, kijelentette, hogy nem hajlandó többet fizetni. Azt ajánlotta, hogyha visszakapja a pénzét, visszaadja a telefont. Az általa ajánlott egyezség azonban a terhelteknek nem felelt meg, mert pénzre volt szükségük, és a vételárat már eljátszották. A vita során a II. rendű terhelt az asztalnál ülő sértett.1-et ököllel arcon ütötte, s mikor az a földre került, őt tovább bántalmazta. A sértett.2 megpróbálta ezt megakadályozni, de a II. rendű terhelt ököllel őt is arcon ütötte. Sértett.3 telefonon próbált segítséget kérni. Az I. rendű terhelt félrelökte őt, kikapta kezéből a telefonkagylót, és a készüléket leszakította a falról. Sértett.1 és sértett.2 a II. rendű terhelttel dulakodtak, igyekeztek őt az egyensúlyából kibillenteni és a földön lefogni. A II. rendű terheltnek az I. rendű terhelt segítségével sikerült kiszabadulnia. Sértett.1 a további bántalmazásoktól tartva a korábban megvett mobiltelefont átadta az I. rendű terheltnek, aki ezután a II. rendű terhelttel együtt elment. A bisztróban lévő sértett.3 látta a történteket, és kiment a helyiségből. A II. rendű terhelt követte őt, öklével megfenyegette, és követelte, hogy adja oda a telefonját, különben szétveri a fejét. Az események hatása alatt álló sértett.3 tartott a veréstől, nem ellenkezett, hanem 20 000 forint értékű mobiltelefonját átadta a II. rendű terheltnek. A sértetteknek okozott kár nem térült meg. A II. rendű terhelt bántalmazása következtében a sértettek repesztett sebzésekben, rándulásokban, agyrázkódásban és vérömlenyben megnyilvánuló sérülései 8 napon belül gyógyultak. Az elszenvedett sérülések közepest meg nem haladó erejű, direkt tompa erőbehatás következtében jöhettek létre. A bíróság azonban tényként állapította meg, hogy a II. rendű terhelt szándéka 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására irányult, ez csupán rajta kívül álló okból maradt el. A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű terhelt védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Eszerint az eljárt bíróság eltulajdonítási, illetve haszonszerzési célzat hiányában törvénysértően minősítette a sértett.1 és sértett.4 elleni cselekményt garázdaság vétsége helyett rablás bűntettének, és a védő vélekedése szerint a törvénysértő minősítés miatt törvénysértően súlyos büntetés kiszabására került sor. Az indítvány a súlyos testi sértés bűntette kísérletének minősítését sérelmezve utalt arra is, hogy a bíróság e cselekmény tényállását a feltételes módban megfogalmazott orvosszakértői vélemény alapján, kétséget kizáró bizonyosság nélkül állapította meg. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a sérelmezett határozatokat és a terhelt cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően minősítse garázdaság és könnyű testi sértés vétségének, és ehhez igazodó büntetést szabjon ki. A Legfőbb Ügyészség BF.1563/
11. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak ítélve, a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság a védő indítványának elbírálása során elsődlegesen a felülvizsgálat abszolút korlátjaként értelmezendő Be.
12. §-ának