Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.109/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- október
- napján kihirdetett Kb.IV.154/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- október
- napján kihirdetett KB.IV.154/2008/
- számú ítéletével előállításos tárgyaláson a vádlottat a Btk. 356.§
(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és aszerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt 240 napi tétel, napi tételenként 300 Ft pénzbüntetésre és 1 évre a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási idő meghosszabbítására ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A katonai ügyész a vádlott terhére büntetésének súlyosítása érdekében, szolgálati viszony megszüntetés katonai mellékbüntetés alkalmazásáért fellebbezést jelentett be. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.112/2008.számú átiratában a katonai ügyész fellebbezését kiegészítéssel tartotta fenn. Átiratában az elsőfokú bíróság ítéletét felülbírálatra alkalmasnak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy a vádlott kriminológiai értelemben különös visszaeső. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a vádlott tudatosan szembehelyezkedik a szolgálatára vonatkozó rendelkezésekkel, a rendfokozat viselésére méltatlanná vált, ezért katonai mellékbüntetésként lefokozás alkalmazását indítványozta az elsőfokú bíróság által kiszabott főbüntetés mellett. Egyebekben az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A nyilvános ülésen a Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek jelen lévő képviselője az átiratban foglaltakat fenntartotta és megismételte az ott írt indítványait. A vádlott saját védelmében és az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában elmondta, hogy bűncselekményt nem követett el, ezért az ellene emelt vád alóli felmentését kérte. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás szabályait betartotta, nem tévedett, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bíróság elé állítás feltételei fennállnak. A rendelkezésére álló bizonyítékokat számba vette és a vádlott tagadásával szemben mérlegelési jogkörében állapította meg a tényállást. Indokolási kötelezettségének eleget tett, a logika szabályainak megfelelő érveket sorakoztatott fel a mellett, hogy miért tanú1 vallomását fogadta el a vádlott vallomásával szemben. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott saját védelmében, illetve az utolsó szó jogán, felmentés érdekében előterjesztett indítványa a másodfokú eljárásban nem foghatott helyt. A Be. 351.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A másodfokú eljárásban nem merült fel olyan új tény vagy új bizonyíték, ami alapján a fellebbviteli bíróság további bizonyítás lefolytatását tartotta volna szükségesnek, és a már korábban kifejtettek szerint az első fokú ítélet megalapozott. Ezért a vádlott felmentését célzó indítványa lényegében az elsőfokú bíróság által megvizsgált bizonyítékok újraértékelésére irányult, amelyre azonban a Be. 352.§
(3)bekezdésében írt felülmérlegelés tilalmára figyelemmel a másodfokú eljárásban nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján a katonai tanács okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette a vádlott súlyosan tekintélysértő kijelentését a Btk. 356.§
(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és aszerint minősülő szolgálati tekintély megsértése vétségének. A katonai ügyész, büntetés súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezésével a másodfokú bíróság nem értett egyet. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a feltárható bűnösségi körülményeket és törvényesen szabott ki ezért a vádlottal szemben az ún. enyhítő szakasz (Btk.87.§
(2)bekezdés e/ pont) alkalmazásával pénzbüntetést. A 240 napi tételben megállapított pénzbüntetés igazodik a vádlott terhére megállapított cselekmény tárgyi súlyához, az egy napi tétel 300 Ft-ban történő meghatározása pedig a vádlott személyi, jövedelmi viszonyaihoz. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács helyesen alkalmazott katonai mellékbüntetésként a vádlottal szemben várakozási idő meghosszabbítást. A vádlott terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya miatt a Btk. 37. §-ában írt büntetési célokon túlmutató joghátrányt jelentene akár a szolgálati viszony megszüntetése, akár pedig a lefokozás katonai mellékbüntetés. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a vádlott milyen szituációban követte el a terhére rótt katonai bűncselekményt. Ennek során értékelni kell azt a sértetti közrehatást, amely abban nyilvánult meg, hogy a vádlottnak szabálytalan módon kellett volna átadnia kisérésre a fogvatartottat egy olyan bv. őrnek, aki a szükséges kényszerítő eszközökkel nem rendelkezett. Figyelembe kell venni a cselekmény alkalmi és indulati jellegű elkövetését is. A vádlottal szemben alkalmazott 1 év várakozási idő meghosszabbítás a fokozatosság elvének érvényre juttatását szolgálja, mivel korábban a vádlottal szemben csak főbüntetés került kiszabásra. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
- február
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő