← Magyarország

Kbf.111/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.111/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. február
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
  4. szeptember
  5. napján kihirdetett Kb.IV.16/2008/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
  7. szeptember
  8. napján kihirdetett KB.IV.16/2008/
  9. számú ítéletével a vádlottat a Btk. 356.§

(1)bekezdés a/ pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt 8 hónapi fogházbüntetésre és 1 évre a törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, a vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A katonai ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.114/2008. számú átiratában az ítéletet felülbírálatra alkalmasnak tartotta, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében megállapított tényállása mentes a megalapozatlansági okoktól. Véleménye szerint a felmentés érdekében bejelentett fellebbezés azonban - mivel az az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében megállapított tényállásának támadásán keresztül vitatja a vádlott bűnösségét - eredményre nem vezethet. Ugyanakkor a vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt, amelynek keretében a vádlottal szemben önálló katonai mellékbüntetésként lefokozás kiszabását indítványozta. A nyilvános ülésen a vádlott védője a felmentés érdekében előterjesztett fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megvizsgált bizonyítékok alapján kétséget kizáróan nem lehet következtetni a védence bűnösségére, a sértett és a vádlott vallomása áll egymással szemben és a tárgyaláson kihallgatott tanú1 vallomásában a vádlott által előadottakat erősítette meg. Figyelemmel, hogy egyéb objektív bizonyítékot az eljárás során beszerezni nem lehetett, védence felmentését indítványozta. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratban foglaltakat fenntartotta. A vádlott előéletére figyelemmel megismételte a lefokozásra tett indítványát. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a büntető perrendtartás szabályai szerint folytatta le az eljárást, a releváns bizonyítékokat számba vette és indokolási kötelezettségének is elégséges terjedelemben eleget tett. Megfelelő indokát adta ítéletében, hogy a vádlott tagadásával szemben miért tanú1 és tanú2 illetve tanú3 vallomásaira alapozta a tényállást. Mérlegelési jogkörében meghozott ítélete mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, így azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott felmentése érdekében előterjesztett fellebbezést a másodfokú bíróság nem tartotta alaposnak. A Be. 351.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A másodfokú eljárásban nem merült fel olyan új tény vagy új bizonyíték, ami alapján a fellebbviteli bíróság további bizonyítás lefolytatását tartotta volna szükségesnek, és a már korábban kifejtettek szerint az első fokú ítélet megalapozott. A védőnek a vádlott felmentésére irányuló indítványa lényegében az elsőfokú bíróság által megvizsgált bizonyítékok újraértékelésére irányult, amelyre azonban a Be. 352.§
(3)bekezdésében írt felülmérlegelés tilalmára figyelemmel a másodfokú eljárásban nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére. Az irányadó bírói gyakorlat szerint az elöljárói felsőbbséggel való szembehelyezkedés, az elöljáróval való feleselés, illetve az emelt hang használata alkalmas az elöljárói tekintély megsértésére. Ezért törvényesen minősítette az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét a Btk. 356.§
(1)bekezdés a/ pontjában írt szolgálati tekintély megsértése vétségének. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a büntetés enyhítésére irányuló indítványa az alábbiak szerint nem foghatott helyt. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben - akivel szemben korábban már 4 alkalommal folyt büntetőeljárás - felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki. A büntetés kiszabásakor kellő súllyal értékelte a vádlott személyiségében rejlő társadalomra veszélyességet és helyesen állapította meg a fogházbüntetés tartamát 8 hónap tartamban. Az elsőfokú bíróság nem tévedett akkor sem, amikor lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére, figyelemmel a cselekmény csekélyebb tárgyi súlyára és helyesen járt el, amikor figyelembe véve a vádlott személyiségét a legnagyobb tartamban határozta meg a próbaidőt. Az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazott a vádlottal szemben katonai mellékbüntetést is, mivel a vádlott terhére rótt cselekmény a rendfokozat tekintélyének sérelmével is járt. A másodfokú bíróság a vádlott előéletére figyelemmel nem tartotta lehetségesnek a büntetés enyhítését és ennek keretében a vádlottal szemben önálló mellékbüntetés alkalmazását. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása a kiszabott mellékbüntetéssel együtt alkalmas a Btk. 37. §-ában írt büntetési célok elérésére. A súlyosítási tilalom miatt súlyosabb mellékbüntetést a vádlottal szemben nem alkalmazhatott. Az elsőfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlattal egyezően mentesítette a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, mivel úgy látta, hogy a szolgálatban továbbra is megtartható (Bkv. 48). Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítéletét - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és a felfüggesztett rész kivételével végrehajtható. Budapest,
  3. február
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.