A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.397/2008/8.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A közokirat-hamisítás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Füzesabonyi Városi Bíróság 2.B.241/2005/
- számú ítéletét és a Heves Megyei Bíróság Bf.313/2007/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és további felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Füzesabonyi Városi Bíróság a
- május 14-én meghozott - és a Heves Megyei Bíróság Bf.313/2007/
- számú végzése folytán
- november 30-án jogerőre emelkedett - 2.B.241/2005/
- számú ítéletével a terheltet 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt 180 napi tétel, napi tételenként 140 forint összegű, összesen 25.200 forint pénzbüntetésre ítélte, egyben őt az ellene 5 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A felülvizsgálattal érintett tényállás a következőket tartalmazza: A családi gazdálkodást folytató terhelt
- évtől folyamatosan megszerezte a tanyája közelében fekvő más személyek haszonbérletében lévő - földterületek tulajdonjogát. A termőföldről szóló
- évi LV. törvény 10.§-ának
(1)bekezdése azonban termőföldek eladása esetén elővásárlási jogot biztosít a haszonbérlők számára. Az elővásárlási jog gyakorlása viszont a terhelt számára jelentősen megnehezítette vagy lehetetlenné tette volna a földterületek megvásárlását, ezért a terhelt a földtulajdonosokkal több esetben csereszerződést kötött, mivel a törvény a csere jogcímén történő tulajdonszerzésre vonatkozóan nem tartalmazott ilyen rendelkezést. Ennek megfelelően a terhelt
- június 15-én a tulajdonosoktól adásvétel útján megvásárolta a 01076/
- helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlant, s a vételárat két tulajdonos részére ki is fizette. Az adásvételről azonban a felek - szerződési akaratuktól eltérően - csereszerződést írtak, mely szerint a terhelt 12,5 mázsa tűzifát ad át a tulajdonosoknak. A földhivatal a 33401/2004.07.
- számú határozatával a tényleges adásvétellel szemben csere jogcímén jegyezte be a földterületet az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a hamis tartalmú „megállapodás cserére" elnevezésű okiratot a terhelt meghatalmazása alapján eljáró ügyvéd a földhivatalhoz benyújtotta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 405.§-a
(1)bekezdésének a/ és b/ pontjára (amely a hatályban lévő Be. 416.§-a
(1)bekezdése a/ és b/ pontjának felel meg) alapozottan. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok - a beszerzett csereszerződések ellenére - kétes értékű nyomozati vallomások alapján vonták kétségbe az okiratok valóságtartalmát. Márpedig a bűnösség alapját képező cselekmény ugyanolyan logikára épült, mint azok, amelyek esetében felmentésre került sor, nevezetesen arra, hogy a terhelt a csereszerződések révén kerüljön elővásárlási jogosultsággal rendelkező tulajdonosi pozícióba. A terhelt magatartása csupán polgári jogi következményekkel járhat, annak büntetőjogi relevanciája nincs. Mindezekre tekintettel - a felülvizsgálati indítvány érveiből kitűnően - a terhelt bűnösségének megállapítása a büntető anyagi jog szabályaiba ütközik. A Legfőbb Ügyészség a BF.1162/2008. számú nyilatkozatában - és képviselője a nyilvános ülésen - az indítványt a törvényben kizártnak tartva, annak elutasítását indítványozta. A felülvizsgálati pedig alaptalan. indítvány részint törvényben kizárt, részint A Be. 423.§-ának
(1)bekezdése értelmében ugyanis a felülvizsgálat keretében a bíróság jogerős ügydöntő határozatában írt tényállás az irányadó, annak támadására ebben a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség. A felülvizsgálati indítvány e szabályba ütközik abban a részében, amelyben a bizonyítékok értékelésének helyességét vitatva arra hivatkozik, hogy téves a tényállás, mert a 2/ pontban részletezett tulajdon-átruházás jogcíme - ugyanúgy, mint a vád tárgyává tett más esetekben - ténylegesen csere volt, ekként az ingatlan-nyilvántartásba valótlan adat nem került be. A Btk. 274.§-a
(1)bekezdésének c/ pontja szerint a közokirathamisítás bűntettét az követi el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény 5.§-a értelmében az ingatlan-nyilvántartás közhiteles adatbázis, amely tartalmazza a bejegyzett jog megszerzésének jogcímét is. Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt által
- június 15én aláírt „megállapodás cseréről" elnevezésű magánokirat tartalmilag hamis volt, mivel a terhelt az ügylet tárgyát képező ingatlant a tulajdonosoktól valójában adásvétellel szerezte meg. E hamis magánokirat felhasználásával - a földhivatalhoz történő benyújtatásával - pedig közreműködött abban, hogy az ingatlannyilvántartásba, mint közokiratba a jog megszerzésére vonatkozóan valótlan adat kerüljön be. Ehhez képest a terhelt bűnösségének e cselekményben történő megállapítása - függetlenül attól, hogy a bíróság a vád tárgyát képező további cselekmények kapcsán részben bűncselekmény hiányára, részben bizonyítottság hiányára alapozott felmentő rendelkezést hozott - törvényes, és a büntető anyagi jog szabályaival összhangban áll annak jogi minősítése is. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, ezért a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályukban fenntartotta. A fellebbezés és felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén és 416.§-a
(4)bekezdésének b/ pontján, továbbá 418.§-ának
(3)bekezdésén, illetve a 421.§-ának
(2)-
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- január
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV